A szakunk egyik kiemelt célja, hogy segítse a fenntarthatósági jelentéskészítést. Személyes kedvencem a Projektmunka tárgy, amelyben mindenki a saját érdeklődése szerint oldhat meg egy fenntarthatósági feladatot – mondta az Üzletemnek dr. Neulinger Ágnes, a Budapesti Metropolitan Egyetem szeptemberben induló, másoddiplomát adó fenntarthatósági menedzsment szakának vezetője.
– Az új szakra jelentkezés alapján hogyan látja: mennyire veszik komolyan a vállalatok a felkészülést a CSRD-re? Eddig elsősorban mely területekről jelentkeztek?
– A vállalati működés minősítésében ma már fenntarthatósági mutatók is szerepet játszanak, a jövőben pedig egyre több vállalatnak kell majd kötelezően fenntarthatósági jelentést készítenie. Az új uniós irányelv, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) a vállalatok fenntarthatósággal kapcsolatos jelentéstételéről szól, és a korábbiakhoz képest jelentősen kiterjeszti azoknak a körét, akiknek kötelező elkészíteniük, illetve az eddig elvártakhoz képest részletesebb adatokat kér. Minden nagyvállalat és a kkv-k egy része, így tehát akár kisebb beszállítók is a hatálya alá eshetnek. A képzésünkre minden olyan területről − profit és nonprofit, önkormányzati − várunk jelentkezőket, akik munkájának már most része a fenntarthatóság vagy a jövőben ezzel is foglalkozni fognak. A képzés iránti érdeklődés folyamatos, de azt egyelőre nem látjuk még, hogy pontosan milyen területről érkeznek a jelentkezők.
– Tíz éve sokan még azt sem tudták, hogy mi a fenntarthatóság. Mennyit javult napjainkra a helyzet?
– A kutatások szerint a magyar lakosság számára a környezetvédelem fontos. A GfK globális jelentése szerint a fenntarthatóság az egyik leggyorsabban erősödő trend, amelyben egyértelműen benne van a fogyasztók oldaláról az az elvárás, hogy a vállalatok fenntarthatóan működjenek. Az NRC marketingkutató és tanácsadó vállalat felmérése szerint a magyarok 84 százaléka tartja fontosnak a fenntarthatóságra irányuló törekvéseket és 90 százalékának számít, hogy a vállalatok fenntartható módon működjenek. Nem beszélve arról, hogy a tavalyi aszályos nyár nagyon is kézzel foghatóvá tette a problémát, így a lakosság jelentős része saját bőrén is érzi a klímaváltozás hatásait.
– A METU-n a képzés során az elmélet mellett a gyakorlatra is nagy hangsúlyt helyeznek – hogyan?
– A Budapesti Metropolitan Egyetem fenntarthatósági menedzsment képzésének oktatói elismert gyakorlati szakemberek, akik jelentős vállalati vagy tanácsadói tapasztalattal rendelkeznek a fenntarthatóság területén. Az órákon a szükséges elméleti fogalmak és keretek mellett az oktatók a munkájuk során szerzett tapasztalatokról is beszélnek, a saját gyakorlatukból hoznak példákat és esettanulmányokat. A tanultak számonkérése is részben ilyen feladatokkal történik majd. Emellett a képzés része a Projektmunka elnevezésű tantárgy, amelyben mindenki egy saját üggyel, azaz a saját munkahelyi fenntarthatósággal kapcsolatos feladatához vagy egyéni érdeklődéséhez kapcsolódó projektekkel foglalkozik majd, és akár erre fókuszálva készítheti el a szakdolgozatát is. Ha valaki még bizonytalan, hogy érdemes-e részt vennie a képzésen, akkor jöjjön el a METU online nyílt napjára augusztus 30-án, ahol választ kaphat a kérdéseire vagy itt is talál bővebb információkat.
– A képzés alatt nyilván működik egyfajta mentori rendszer, erre végzés után is teremtenek lehetőséget?
– A végzettek a METU alumni programjában tudnak kapcsolatban maradni egymással és oktatóikkal. Az alumni tagjaként szakmai rendezvényeken és közösségi programokon vehetnek részt, amely a végzés után is segíti őket.
– A tananyagban mit tart a legizgalmasabb területnek?
– A tananyagot többek között a University of Cambridge és a University of Oxford hasonló képzéseinek a tanulmányozása után alakítottuk ki, miközben a hazai fenntarthatósági témájú oktatási programokat is áttekintettük. Olyan képzést állítottunk össze, amely az alapoktól indulva a program végére a mindennapi munkában használható, gyakorlati tudást ad. A szakunk egyik kiemelt célja, hogy segítse a fenntarthatósági jelentéskészítést, ezért a vállalati tevékenységek méréséhez szükséges területek azonosítása, a mérési lehetőségek bemutatása és az ehhez szükséges jogi háttér ismertetése is megjelenik benne. Személyes kedvencem a Projektmunka tárgy, amelyben mindenki a saját érdeklődése szerint oldhat meg egy fenntarthatósági feladatot.
– Milyen elhelyezkedési esélyei lehetnek annak, akit nem vállalat „iskoláz be”?
– Mivel a vállalatok egyre szélesebb körének kell a jövőben kötelezően fenntarthatósági jelentést készítenie, ezért növekvő számban lesz szükség olyan szakemberekre, akik értenek ehhez, és az üzleti folyamatok oldaláról, valamint stratégiai szinten is képesek megjeleníteni a fenntarthatóságot a vállalati működésben. Azok a szakemberek, akik most valamilyen üzleti területen, legyen az marketing, kereskedelem vagy pénzügy dolgoznak, ezzel a képzéssel olyan irányba tudják fejleszteni tudásukat, amely versenyelőnyt adhat nekik a karrierjük építésében.
– Az etikus, „zöld” vállalatra törekvés egyre trendibb a világban. Magyarország nem „zöldfülű” ezen a területen? Rossz gyakorlat itthon, hogy a felkészülésben mindent az utolsó pillanatra hagyunk.
– Ez nemcsak magyar sajátosság, a KPMG idei felmérése szerint a globális vállalatok jelentős része a CSRD-re való felkészülés elején van. A jövőben több és komplexebb információt kell megosztani a vállalati működésről, amely a környezeti aspektusokon kívül a társadalmi jellemzőkre is ki kell, hogy térjen, ráadásul a teljes értéklánc vonatkozásában. A képzésünkben is ez a megközelítés jelenik meg.
– Mennyire „drága mulatság” ma a fenntarthatóság? A kkv-k például tudnak áldozni rá?
– A fenntarthatóbb világ felé történő átmenetből a kkv-k sem maradhatnak ki. A fenntartható vállalatirányítás szemléletének alkalmazása egyre inkább elvárás, mintsem lehetőség, így nélkülözhetetlen lesz a versenyképességhez. Ha csak a fenntarthatósági jelentéstételi irányelv teljesítését nézzük, akkor egy ehhez szükséges rendszer kialakítása, a hozzá kapcsolódó szemlélet meghonosítása beruházást igényel. Amennyiben van házon belül olyan kolléga, aki érti az irányelvet, akkor a vállalatot belülről jól ismerve költséghatékonyabban tudja előkészíteni ezt akkor is, ha ehhez külső tanácsadói segítséget is igénybe kell még vennie.
– Ma már szinte megkerülhetetlen a kérdés: a mesterséges intelligencia nem szorítja majd ki a fenntarthatósági menedzsert?
– A fenntarthatóság területén a mesterséges intelligencia alkalmazása hatalmas lehetőség. A különböző adatelemzési megoldások, az előrejelzési modellezések és a robotika is nagy potenciált rejt magában. A mesterséges intelligencia segítheti a környezetvédelmi innovációkat, például AI adatelemzéssel gyorsabban rájöhetünk arra, hogy a károsanyag-kibocsátás hogyan csökkenthető egy-egy területen. Ebben az értelemben az AI megoldások támogatják a fenntarthatósági menedzser munkáját, és nem kiváltják azt.
– Ön miért választotta ezt a szakterületet? Mit talált benne a legvonzóbbnak?
– Fogyasztói kutatásokkal, a fogyasztói viselkedés megértésével foglalkoztam egész pályám során, majd ezen belül az érdeklődésem az utóbbi években egyre inkább a fenntarthatóbb fogyasztás felé fordult. Olyan területtel szerettem volna foglalkozni, amelynek a társadalmi hatása is értelmezhető a tudományos vagy üzleti értékén túl. Amikor az alternatív élelmiszerrendszereket vagy a közösségek szerepét vizsgáltuk a fenntarthatóbb életmóddal összefüggésben, akkor úgy éreztem, én is támogatom valamivel a fenntarthatóbb világ felé tartó átmenetet.
(Fotó: METU)
A HIPA támogatásával megvalósuló 1,9 millió eurós beruházás révén az amerikai NI egyebek mellett új generációs tesztelési megoldásokat fejleszt.
Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.
