A nők lényegesen jobb reklámelemzők

2021. 11. 22., 10:03

Nem szeretjük, ha irritálóan tolakodó, harsány és unásig ismétlődik egy internetes reklám. Szeretjük viszont a jó reklámzenét, a humort, a szép képeket és ha frappáns a sztori. Ha pedig egy online reklám szerethető, hatására többet is vásárolunk, kiváltképp a nők – derül ki a DisplayNOW hirdetési webshop reprezentatív online reklám kutatásából.

A politikai reklámok bosszantják az embereket, leginkább internetezés közben, ezt 12 százalékuk említette. Ettől messze elmaradva a gyógyszer- (4 százalék) és a nőiintimtermék-reklámok (3 százalék) következtek. Ezenkívül sokakat zavarnak a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos, valamint az intimbetét- és online játék hirdetések.

A legtöbbek számára (31 százalék) a negatív kivitelezés a zavaró. Ki nem állhatják, ha a reklám tartalma nem hihető, irritáló, negatív, ha túl harsány, agresszív, és ha idegesítő a zenéje. Emellett nem szeretik a tolakodó, túl sokat ismétlődő, bugyuta reklámokat sem.

A jó emlék vásárlást okoz

A zavaró reklámokkal szemben a legtöbb válaszadó a színvonalas, pozitív kivitelezést értékeli a legjobban egy internetes reklámban (19 százalék). A leggyakoribb reklámelemek, melyek szerethetővé tesznek egy reklámot, a zene, a humor, a szép képek és a dinamikus tempó. Arányát tekintve a sorból a zene emelkedik ki, majd a humor, előbbi 58, míg utóbbi 22 említést kapott. Ugyancsak szeretjük, ha egy hirdetés – videohirdetések esetén – sztorija frappáns, megjegyezhető.

„Mindez azért is kulcsfontosságú, mert a kutatás rámutat, hogy ami tetszik, arra szívesebben emlékezünk, és amire szívesebben emlékezünk, azt szívesebben is vásároljuk”magyarázza Csasztvan Nóra médiaértékesítési szakértő, a DisplayNOW társalapító-vezérigazgatója.

(Csasztvan Nóra is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat 313. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

Az 1000 válaszadó 147 olyan márkára emlékezett, amit kedvel, viszont csak 47 olyanra, aminek a hirdetése zavarta őket. Akik említettek olyan online reklámot, ami tetszett nekik, vagy egyszerűen csak fel tudtak idézni részleteket a reklámból, azok számottevően többen (36 százalék) állítják, hogy vásároltak a reklám hatására, mint az átlag (20 százalék).

A nőknek jobb a reklámemlékezete

Természetesen az online reklám hatása más és más egyes demográfiai csoportok esetében. A nők 21 százaléka vásárolt az interneten látott hirdetés hatására, míg a férfiak 18 százaléka állította ugyanezt. Különösen a 18–39 éves nők körében magas, 26 százalék a vásárlási hajlandóság az online reklámok hatására a DisplayNOW kutatása szerint. A nők számottevően jobban emlékeznek a reklámokban látott márkára, termékkategóriára és a konkrét részletekre. Számukra fontosabb a reklám kivitelezésének a minősége is.

A fiatalok a legkevésbé elutasítók az online hirdetésekkel szemben, ám a korral egyenes arányban nő a reklámkerülés. A 18–39 évesek csupán 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kifejezetten kerüli az online hirdetéseket. A 40–59 éveseknél már 19 százalék ez az arány, míg a 60 év felettiek 30 százaléka elutasító az online hirdetésekkel szemben. Az idősebbek körében az online hirdetések hatékonysága is alacsonyabb: a 60 év felettieknél az átlagosnál alacsonyabb volt a hirdetések hatására történt vásárlások aránya.

„A kutatás eredménye árnyalja a »rossz reklám is reklám« frázist. A kutatás adatai azt mutatják, hogy ha egy online hirdetést nem szeretnek az internetezők, azaz rossz, akkor kevésbé eredményes a hirdető márka számára. Ezzel szemben, ha egy online hirdetést kedvelnek az internetezők, az a vásárlások számára is kedvezően hat” – foglalja össze a DisplayNOW reklámkutatásának legfontosabb tapasztalatait Csasztvan Nóra.

(Fotók: DisplayNOW)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS