Ugyan várhatóan veszít a 2018-ra jellemző lendületéből a magyar gazdaság, de a növekedés így is az előző öt év átlagához közel alakulhat – áll a CIB Bank legfrissebb elemzésében.
A magyar gazdaság 2018-ban a CIB Bank előrejelzését és a piaci konszenzust egyaránt meghaladó ütemű, közel 5 százalékos GDP-növekedést mutatott. Az idei első negyedév eddig megismert adatai a várt lassulás kezdetére utalnak, így a CIB Bank elemzői – a piaci konszenzussal összhangban – változatlanul egy százalékpontot meghaladó csökkenést várnak a GDP-bővülés éves ütemében.
Elsősorban továbbra is a belső kereslet (háztartások fogyasztása által vezérelt, viszonylag gyors bérnövekedéssel együtt járó) bővülése, illetve a beruházások uniós forrásokkal erősített gyarapodása lehet a növekedés fő motorja. Ezek a meghatározó paraméterek azonban lassulást mutathatnak.
A külső növekedési kockázatok miatt az exportteljesítmény is visszafogottabb lehet, így 2019-ben 3,5 százalék közelébe lassulhat a növekedés dinamikája. Ugyanakkor ez a megelőző öt év átlagához közeli érték, a munkaerőpiaci és költségvetési folyamatokra sem jelent kockázatokat.
Erősödik az inflációs nyomás
Az elmúlt esztendő második felében a várakozásoknál gyorsabban emelkedett a fogyasztói árindex, így a 3 százalékos szintet már tartósan átléptük. Az év eddig eltelt részére vonatkozó adatok a belső, keresletoldali inflációs nyomás erősödését jelzik, amit a mérsékelt külső infláció csak részben képes ellensúlyozni. Idén már nem csak a teljes fogyasztói árindex, de a volatilis komponensektől megtisztított maginflációs mutatók is stabilan a 3 százalékos középtávú jegybanki cél felett maradhatnak.
Újra mérséklődhet a költségvetési hiány
Tavaly ismét a hivatalos célnál alacsonyabb, 2,2 százalékos volt a GDP-arányos (ESA) költségvetési deficit, miközben az uniós előfinanszírozás a tervezettnél magasabb pénzforgalmi hiányt generált. A deficitcsökkentés a tervek alapján 2019-ben újraindulhat, a cél az 1,7 százalékos ESA-hiány elérése.
Az adóbevételek alakulása a még mindig gyors növekedés és a magasabb bérek miatt továbbra is kedvező lehet, de a pénzforgalmi hiány az idén is gyorsan nő majd. A 3 százalékos maastrichti hiánylimit nem lesz veszélyben, ahogyan az adósságpálya is csökkenő maradhat, akár 70 százalék alatti GDP-arányos értékkel.
Lassan változó monetáris kondíciók
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2018-2019 fordulóján megkezdte a piacok felkészítését a monetáris kondíciók normalizálására. Az első konkrét lépés márciusban az overnight (O/N) betéti kamat 10 bázispontos emelése volt enyhe likviditási szigorítással, változatlan alapkamatot és O/N hitelkamatot (0,90 százalék) fenntartva.
A piac által vártnál enyhébb szigorítás és az emelés egyszeri jellegének hangsúlyozása megakasztotta a BUBOR-, illetve dkj-hozamszintek emelkedését, miközben a hosszabb kötvényfutamidőkön lassú emelkedés kezdődött. A jegybank hangsúlyozta, hogy a következő időszak esetleges lépései nagyban függenek a beérkező új adatoktól, a negyedévente megjelenő Inflációs Jelentés friss prognózisai alapján például átértékelhetik a kilátásokat.
„Az MNB kommunikációja és a makrogazdasági pályára vonatkozó várakozásunk alapján az év során további jegybanki lépésekre is sor kerülhet, a normalizálás azonban várhatóan nagyon lassú és fokozatos lesz; a monetáris tanács a jövőben is csak a minimálisan szükséges szigorító lépéseket teszi meg” – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.
Úgy vélte, a bankközi likviditás további szűkítése mellett az O/N betéti kamat mérsékelt emelése is napirendre kerülhet, az alapkamat azonban év végéig várhatóan nem változik, és az alapkamatnál alacsonyabb bankközi kamatszintek is fennmaradnak. A forint várhatóan továbbra is határozott irány nélkül, nagyrészt a 310-325-ös sávban ingadozik majd az euróval szemben.
Kevésbé támogató külső környezet
A múlt év végén és 2019 első negyedévében a globális gazdasági teljesítmény szempontjából meghatározó centrumok rövid távú növekedési kilátásai érdemben romlottak a tavalyi év közepét jellemző stagnálás után. A kiemelten figyelt kockázatok között maradt a globális növekedés kilátásait is rontó kereskedelempolitikai feszültség (bár felerősödtek a konfliktus második negyedévben megvalósuló lezárását valószínűsítő várakozások), de a kínai gazdaság teljesítménye, a Brexit folyamata, továbbá a politikai és geopolitikai fejlemények egyaránt piacmozgató erővel bírnak.
A növekedési problémák középpontjában a feldolgozóipar állt, illetve áll jelenleg is; ezen belül jelentős kockázatok övezik a visszaeséssel küzdő autóipari cégeket. A normalizáltnak tekinthető kamatszinteket éppen csak elérő Fed, és a mennyiségi lazítást éppen csak lezáró EKB relatíve gyors „galamb-fordulattal” reagált a globális növekedési kilátások romlására: a Fed döntéshozói jelezték, hogy idén nagy valószínűséggel nem lesz több kamatemelés, míg az EKB bejelentései alapján nemcsak változatlan alapkamatra, de a TLTRO program felújítására is számítani lehet 2019-ben.
A fejlett piaci jegybankok monetáris politikai fordulata és az ezzel párhuzamosan az ottani piaci hozamszintek enyhítették a feltörekvő gazdaságok kilátásai miatti aggodalmakat, amelyeket egyre inkább egyedi, országspecifikus tényezők váltanak fel.
„Elsősorban a belső kereslet által vezérelt, 4 százalék alatti gazdasági növekedést várunk 2019-re, stabilan három százalék feletti infláció, mindazonáltal még változatlan jegybanki alapkamat mellett. A külső környezetet illetően ugyanakkor továbbra is több bizonytalansági tényezővel kell számolni” – összegezte az elemzés főbb megállapításait Trippon Mariann.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.