A forint a 310-325-ös sávban ingadozik majd az euróval szemben

2019. 05. 17., 11:00

Ugyan várhatóan veszít a 2018-ra jellemző lendületéből a magyar gazdaság, de a növekedés így is az előző öt év átlagához közel alakulhat – áll a CIB Bank legfrissebb elemzésében.

A magyar gazdaság 2018-ban a CIB Bank előrejelzését és a piaci konszenzust egyaránt meghaladó ütemű, közel 5 százalékos GDP-növekedést mutatott. Az idei első negyedév eddig megismert adatai a várt lassulás kezdetére utalnak, így a CIB Bank elemzői – a piaci konszenzussal összhangban – változatlanul egy százalékpontot meghaladó csökkenést várnak a GDP-bővülés éves ütemében.

Elsősorban továbbra is a belső kereslet (háztartások fogyasztása által vezérelt, viszonylag gyors bérnövekedéssel együtt járó) bővülése, illetve a beruházások uniós forrásokkal erősített gyarapodása lehet a növekedés fő motorja. Ezek a meghatározó paraméterek azonban lassulást mutathatnak.

A külső növekedési kockázatok miatt az exportteljesítmény is visszafogottabb lehet, így 2019-ben 3,5 százalék közelébe lassulhat a növekedés dinamikája. Ugyanakkor ez a megelőző öt év átlagához közeli érték, a munkaerőpiaci és költségvetési folyamatokra sem jelent kockázatokat.

Erősödik az inflációs nyomás

Az elmúlt esztendő második felében a várakozásoknál gyorsabban emelkedett a fogyasztói árindex, így a 3 százalékos szintet már tartósan átléptük. Az év eddig eltelt részére vonatkozó adatok a belső, keresletoldali inflációs nyomás erősödését jelzik, amit a mérsékelt külső infláció csak részben képes ellensúlyozni. Idén már nem csak a teljes fogyasztói árindex, de a volatilis komponensektől megtisztított maginflációs mutatók is stabilan a 3 százalékos középtávú jegybanki cél felett maradhatnak.

Újra mérséklődhet a költségvetési hiány

Tavaly ismét a hivatalos célnál alacsonyabb, 2,2 százalékos volt a GDP-arányos (ESA) költségvetési deficit, miközben az uniós előfinanszírozás a tervezettnél magasabb pénzforgalmi hiányt generált. A deficitcsökkentés a tervek alapján 2019-ben újraindulhat, a cél az 1,7 százalékos ESA-hiány elérése.

Az adóbevételek alakulása a még mindig gyors növekedés és a magasabb bérek miatt továbbra is kedvező lehet, de a pénzforgalmi hiány az idén is gyorsan nő majd. A 3 százalékos maastrichti hiánylimit nem lesz veszélyben, ahogyan az adósságpálya is csökkenő maradhat, akár 70 százalék alatti GDP-arányos értékkel.

Lassan változó monetáris kondíciók

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2018-2019 fordulóján megkezdte a piacok felkészítését a monetáris kondíciók normalizálására. Az első konkrét lépés márciusban az overnight (O/N) betéti kamat 10 bázispontos emelése volt enyhe likviditási szigorítással, változatlan alapkamatot és O/N hitelkamatot (0,90 százalék) fenntartva.

A piac által vártnál enyhébb szigorítás és az emelés egyszeri jellegének hangsúlyozása megakasztotta a BUBOR-, illetve dkj-hozamszintek emelkedését, miközben a hosszabb kötvényfutamidőkön lassú emelkedés kezdődött. A jegybank hangsúlyozta, hogy a következő időszak esetleges lépései nagyban függenek a beérkező új adatoktól, a negyedévente megjelenő Inflációs Jelentés friss prognózisai alapján például átértékelhetik a kilátásokat.

„Az MNB kommunikációja és a makrogazdasági pályára vonatkozó várakozásunk alapján az év során további jegybanki lépésekre is sor kerülhet, a normalizálás azonban várhatóan nagyon lassú és fokozatos lesz; a monetáris tanács a jövőben is csak a minimálisan szükséges szigorító lépéseket teszi meg” – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.

Úgy vélte, a bankközi likviditás további szűkítése mellett az O/N betéti kamat mérsékelt emelése is napirendre kerülhet, az alapkamat azonban év végéig várhatóan nem változik, és az alapkamatnál alacsonyabb bankközi kamatszintek is fennmaradnak.  A forint várhatóan továbbra is határozott irány nélkül, nagyrészt a 310-325-ös sávban ingadozik majd az euróval szemben.

Kevésbé támogató külső környezet

A múlt év végén és 2019 első negyedévében a globális gazdasági teljesítmény szempontjából meghatározó centrumok rövid távú növekedési kilátásai érdemben romlottak a tavalyi év közepét jellemző stagnálás után. A kiemelten figyelt kockázatok között maradt a globális növekedés kilátásait is rontó kereskedelempolitikai feszültség (bár felerősödtek a konfliktus második negyedévben megvalósuló lezárását valószínűsítő várakozások), de a kínai gazdaság teljesítménye, a Brexit folyamata, továbbá a politikai és geopolitikai fejlemények egyaránt piacmozgató erővel bírnak.

A növekedési problémák középpontjában a feldolgozóipar állt, illetve áll jelenleg is; ezen belül jelentős kockázatok övezik a visszaeséssel küzdő autóipari cégeket. A normalizáltnak tekinthető kamatszinteket éppen csak elérő Fed, és a mennyiségi lazítást éppen csak lezáró EKB relatíve gyors „galamb-fordulattal” reagált a globális növekedési kilátások romlására: a Fed döntéshozói jelezték, hogy idén nagy valószínűséggel nem lesz több kamatemelés, míg az EKB bejelentései alapján nemcsak változatlan alapkamatra, de a TLTRO program felújítására is számítani lehet 2019-ben.

A fejlett piaci jegybankok monetáris politikai fordulata és az ezzel párhuzamosan az ottani piaci hozamszintek enyhítették a feltörekvő gazdaságok kilátásai miatti aggodalmakat, amelyeket egyre inkább egyedi, országspecifikus tényezők váltanak fel.

„Elsősorban a belső kereslet által vezérelt, 4 százalék alatti gazdasági növekedést várunk 2019-re, stabilan három százalék feletti infláció, mindazonáltal még változatlan jegybanki alapkamat mellett. A külső környezetet illetően ugyanakkor továbbra is több bizonytalansági tényezővel kell számolni” – összegezte az elemzés főbb megállapításait Trippon Mariann.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.
2022-09-23 19:23:00
A Központi Nyomozó Főügyészség a külföldi hivatalos személy vonatkozásában üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozása során őrizetbe vett gyanúsított letartóztatását indítványozta.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS