Ugyan várhatóan veszít a 2018-ra jellemző lendületéből a magyar gazdaság, de a növekedés így is az előző öt év átlagához közel alakulhat – áll a CIB Bank legfrissebb elemzésében.
A magyar gazdaság 2018-ban a CIB Bank előrejelzését és a piaci konszenzust egyaránt meghaladó ütemű, közel 5 százalékos GDP-növekedést mutatott. Az idei első negyedév eddig megismert adatai a várt lassulás kezdetére utalnak, így a CIB Bank elemzői – a piaci konszenzussal összhangban – változatlanul egy százalékpontot meghaladó csökkenést várnak a GDP-bővülés éves ütemében.
Elsősorban továbbra is a belső kereslet (háztartások fogyasztása által vezérelt, viszonylag gyors bérnövekedéssel együtt járó) bővülése, illetve a beruházások uniós forrásokkal erősített gyarapodása lehet a növekedés fő motorja. Ezek a meghatározó paraméterek azonban lassulást mutathatnak.
A külső növekedési kockázatok miatt az exportteljesítmény is visszafogottabb lehet, így 2019-ben 3,5 százalék közelébe lassulhat a növekedés dinamikája. Ugyanakkor ez a megelőző öt év átlagához közeli érték, a munkaerőpiaci és költségvetési folyamatokra sem jelent kockázatokat.
Erősödik az inflációs nyomás
Az elmúlt esztendő második felében a várakozásoknál gyorsabban emelkedett a fogyasztói árindex, így a 3 százalékos szintet már tartósan átléptük. Az év eddig eltelt részére vonatkozó adatok a belső, keresletoldali inflációs nyomás erősödését jelzik, amit a mérsékelt külső infláció csak részben képes ellensúlyozni. Idén már nem csak a teljes fogyasztói árindex, de a volatilis komponensektől megtisztított maginflációs mutatók is stabilan a 3 százalékos középtávú jegybanki cél felett maradhatnak.
Újra mérséklődhet a költségvetési hiány
Tavaly ismét a hivatalos célnál alacsonyabb, 2,2 százalékos volt a GDP-arányos (ESA) költségvetési deficit, miközben az uniós előfinanszírozás a tervezettnél magasabb pénzforgalmi hiányt generált. A deficitcsökkentés a tervek alapján 2019-ben újraindulhat, a cél az 1,7 százalékos ESA-hiány elérése.
Az adóbevételek alakulása a még mindig gyors növekedés és a magasabb bérek miatt továbbra is kedvező lehet, de a pénzforgalmi hiány az idén is gyorsan nő majd. A 3 százalékos maastrichti hiánylimit nem lesz veszélyben, ahogyan az adósságpálya is csökkenő maradhat, akár 70 százalék alatti GDP-arányos értékkel.
Lassan változó monetáris kondíciók
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2018-2019 fordulóján megkezdte a piacok felkészítését a monetáris kondíciók normalizálására. Az első konkrét lépés márciusban az overnight (O/N) betéti kamat 10 bázispontos emelése volt enyhe likviditási szigorítással, változatlan alapkamatot és O/N hitelkamatot (0,90 százalék) fenntartva.
A piac által vártnál enyhébb szigorítás és az emelés egyszeri jellegének hangsúlyozása megakasztotta a BUBOR-, illetve dkj-hozamszintek emelkedését, miközben a hosszabb kötvényfutamidőkön lassú emelkedés kezdődött. A jegybank hangsúlyozta, hogy a következő időszak esetleges lépései nagyban függenek a beérkező új adatoktól, a negyedévente megjelenő Inflációs Jelentés friss prognózisai alapján például átértékelhetik a kilátásokat.
„Az MNB kommunikációja és a makrogazdasági pályára vonatkozó várakozásunk alapján az év során további jegybanki lépésekre is sor kerülhet, a normalizálás azonban várhatóan nagyon lassú és fokozatos lesz; a monetáris tanács a jövőben is csak a minimálisan szükséges szigorító lépéseket teszi meg” – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.
Úgy vélte, a bankközi likviditás további szűkítése mellett az O/N betéti kamat mérsékelt emelése is napirendre kerülhet, az alapkamat azonban év végéig várhatóan nem változik, és az alapkamatnál alacsonyabb bankközi kamatszintek is fennmaradnak. A forint várhatóan továbbra is határozott irány nélkül, nagyrészt a 310-325-ös sávban ingadozik majd az euróval szemben.
Kevésbé támogató külső környezet
A múlt év végén és 2019 első negyedévében a globális gazdasági teljesítmény szempontjából meghatározó centrumok rövid távú növekedési kilátásai érdemben romlottak a tavalyi év közepét jellemző stagnálás után. A kiemelten figyelt kockázatok között maradt a globális növekedés kilátásait is rontó kereskedelempolitikai feszültség (bár felerősödtek a konfliktus második negyedévben megvalósuló lezárását valószínűsítő várakozások), de a kínai gazdaság teljesítménye, a Brexit folyamata, továbbá a politikai és geopolitikai fejlemények egyaránt piacmozgató erővel bírnak.
A növekedési problémák középpontjában a feldolgozóipar állt, illetve áll jelenleg is; ezen belül jelentős kockázatok övezik a visszaeséssel küzdő autóipari cégeket. A normalizáltnak tekinthető kamatszinteket éppen csak elérő Fed, és a mennyiségi lazítást éppen csak lezáró EKB relatíve gyors „galamb-fordulattal” reagált a globális növekedési kilátások romlására: a Fed döntéshozói jelezték, hogy idén nagy valószínűséggel nem lesz több kamatemelés, míg az EKB bejelentései alapján nemcsak változatlan alapkamatra, de a TLTRO program felújítására is számítani lehet 2019-ben.
A fejlett piaci jegybankok monetáris politikai fordulata és az ezzel párhuzamosan az ottani piaci hozamszintek enyhítették a feltörekvő gazdaságok kilátásai miatti aggodalmakat, amelyeket egyre inkább egyedi, országspecifikus tényezők váltanak fel.
„Elsősorban a belső kereslet által vezérelt, 4 százalék alatti gazdasági növekedést várunk 2019-re, stabilan három százalék feletti infláció, mindazonáltal még változatlan jegybanki alapkamat mellett. A külső környezetet illetően ugyanakkor továbbra is több bizonytalansági tényezővel kell számolni” – összegezte az elemzés főbb megállapításait Trippon Mariann.
Kovács Antal szerint nem elég, ha valaki jól tud dekantálni.
Az együttműködési megállapodást Kádár Andrea Beatrix, az OAH elnöke, valamint a Magyar Honvédség részéről Veres József ezredes, az MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred ezredparancsnoka írta alá.