Vállalatok és munkavállalók: mi lesz az új status quo?

Vállalatok és munkavállalók: mi lesz az új status quo?
2022. 07. 11., 14:23

Szemléletváltással, rugalmas munkaidővel, hibrid munkavégzéssel, a dolgozókra való nagyobb odafigyeléssel sikeresen válságállóvá tehető a vállalat a jelenlegi bizonytalan időkben is, derül ki a hazai nagyvállalatok vezetőinek véleménye a SEED Executive School átfogó kutatásából. A vezetőkkel szembeni új elvárásokat és a hatékony motivációs eszközöket is felmérő tanulmány szerint a legnagyobb kihívás, hogy egyszerre kell kezelni a dolgozókat tömegesen érintő kiégést és a munkaerő egyre nehezebb megtartását, a fluktuációt.

A munkavégzés tartósan és visszavonhatatlanul átalakult az elmúlt években, évszázados normák kérdőjeleződnek meg, a vállalatvezetőknek az állandósult bizonytalansággal és változással kell megküzdeniük. Miközben a világban egymást érik és erősítik a válságok, a munkavállalók elvárásai és igényei átrendeződnek, és paradigmaváltásra van szükség mind a munkavégzés, mind a cégvezetés módjában – derült ki a SEED hazai nagyvállalatok vezetői körében végzett átfogó kutatásából.

A SEED magyar piaci környezetben készült, magyar tapasztalatokat elemző kutatásában 40 különböző hazai vállalat vezetői vettek részt, több mint százan válaszoltak a kérdésekre. A legnagyobb hazai cégek vezetőinek válaszai egy irányba mutatnak: nincs már olyan vállalat, amely ne szembesült volna azzal, hogy új vezetői szemléletre van szükség.

Ahogy dr. Eszes László, a SEED szakmai igazgatója fogalmazott, új szövetséget kell kötni munkaadók és munkavállalók között.

„A megváltozott világhoz illeszkedő stratégiára van szükség a cégek részéről, hiszen az elmúlt két év elgondolkodtatta az embereket arról, hogy mit várnak a munkától, és mit nem hajlandóak feláldozni érte. A munka-magánélet egyensúlya sokkal fontosabb lett, globálisan tapasztalt jelenség, hogy felértékelődött a családdal töltött idő és a saját boldogság, jóllét.”

A hazai cégvezetők szerint az öt legnagyobb kihívás:

● A bérfejlesztés nem tud lépést tartani az inflációval és az elvárásokkal
● A kiégés általános jelenség, a dolgozók fáradtak, motiválatlanok
● Az ellátási láncok bizonytalanná váltak
● VUCA-világ: állandósult a bizonytalanság, a vezetéstől elvárják, hogy utat mutasson
● Hogyan motiváljuk hatékonyan a dolgozóinkat az új helyzetben

A VUCA angol betűszó (Volatile, Uncertain, Complex, Ambiguous), napjaink gyorsan változó, kiszámíthatatlan, bonyolult és bizonytalan világát írják le vele. A kutatásból az derül ki, hogy a szervezetek keresik a megoldási lehetőségeket, ám a stratégiaalkotás és a tervezés sok nehézségbe ütközik. Vannak egyszerűbb válaszok, mint például a négynapos munkahét bevezetése, de ennél átfogóbb stratégiákra lesz szükség, az alkalmazkodóképesség és az innovációs képességek, az újratervezés és az új lehetőségek kiaknázása együttesen hozhatnak megoldást.

A pandémia alatt a világ gyorsan átállt a hibrid munkavégzésre, azonban a home office és a bejárás szabályai még nem alakultak ki. A cégek tapasztalatai azt mutatják, hogy a dolgozók sokkal több rugalmasságot várnak el, nem csak abban, hogy honnan és hány órát dolgoznak, de lehetőleg ők akarják beosztani a munkaidejüket is. Új szerepbe kerültek a vezetők is, nagyobb autonómiát és motivációt kell adniuk a munkavállalónak, az ügyfélélmény mellé került a „dolgozói élmény” is.

„Az elmúlt két év egy újrakezdés volt, és most alapvetően újra kell gondolnunk, hogyan szervezzük meg a munkát és hogyan vezetjük a vállalatot, ami messze túlmutat azon a kérdésen, hogy honnan dolgozunk, otthonról vagy az irodából. Miközben a távmunkára/hibrid munkára való átállás során megőriztük a termelékenységet, sok munkavállaló számára még fontosabbá vált a mentális és fizikális jóllét kérdése és megfelelő egyensúly megtalálása a munka és magánéletben. A cégvezetők 81 százaléka általános problémának tartja a kiégést, és 88 százalékuk szerint a munkavállalók jóllétének vezetői prioritássá kell válnia” – ismertette a kutatás megállapításait Leitner György, a SEED üzletfejlesztési igazgatója.

Alapvető változásokra van szükség

A paradigmaváltás azt is jelenti, hogy újra kell definiálni a vezetők szerepét, a dolgozók irányítását és a velük való kommunikációt, az irodahasználat létjogosultságát, beleértve azt is, hogyan szervezzék meg a munkát és az együttműködést a hibrid munkavégzés során. Nem kevésbé fontos kérdés, hogyan biztosítható a munkavállalók elkötelezése az új helyzetben, motiváltsága és teljesítőképessége.

Az elkötelezettség és a motiváltság ugyanis kulcskérdéssé vált, hiszen általános elbizonytalanodás jellemzi a dolgozókat. Sok, rajtunk kívül álló tényező okozza ezt a példátlan bizonytalanságot, a covid-járvány, az ukrajnai háború, a meglódult infláció, az energiaválság, a recessziós félelmek. A komplex bizonytalanság, a kimerítő távmunka/hibrid munkavégzés, valamint a folyamatos alkalmazkodás megviseli az embereket, és gyakran vezet kiégéshez.
Ezekben a viharos években a munkavállalók prioritásai átrendeződtek, ami azt is újradefiniálja, hogy mit várnak el a munkától, és mit hajlandóak adni cserébe, azaz hogyan és mennyit készek dolgozni.

A kulcsszó a rugalmas munkahely

Alapvető átalakulás zajlik a munkavégzés 1900-as évek elején kialakult rendszerében. Az ipari környezetben született és mára merevvé, elavulttá vált keretrendszer egyébként is megérett a változásra, a folyamatot csak felgyorsítják az egymást követő válságok, amik kiemelték a rendszer hibáit, korszerűtlenségét.

„A probléma strukturális: a százéves keretrendszer nem felel meg a mai igényeknek, a szolgáltatás- és a tudásalapú munkának. Át kell rajzolni a munka célját, miért érdemes bejárni a munkahelyre, mi a vezetők szerepe, biztosan ragaszkodni kell az 5 napos, 40 órás munkahéthez? A visszajelzések azt igazolják, hogy a dolgozók nem trendi munkahelyet várnak el csocsóasztallal, hanem rugalmasságot, hibrid munkavégzést, nagyobb önállóságot” – részletezte Leitner György.

A legnagyobb hazai vállalatok vezetői szerint az egyik legégetőbb probléma a fluktuáció, a munkaerő megtartása. Mint a SEED Connect rendezvényen, a plenáris beszélgetésben résztvevő MOL, OTP Bank és Fundamenta vezetőinek válaszaiból kiderül, gyakorlatilag újra kell definiálni a szervezet, a csapat, a vezetés fogalmát. A lemorzsolódás ellen bérfejlesztéssel és kényelmi juttatásokkal, flexibilis munkavégzéssel, illetve új „szolgáló” vezetési személettel próbálják felvenni a küzdelmet. Felértékelődött az otthoni munkavégzés, a dolgozók megszerették a függetlenséget, mint a vállalatok vezetői is beszámoltak róla, az előzetesen prognosztizált visszatérési kedv nem a vártak szerint alakult, sokan nem akarnak visszatérni a rendszeres irodai bejáráshoz.

A válaszok rávilágítottak arra is, hogy feszültséget okoz, hogy a kollégák egy része az irodába kényszerül, mások viszont otthonról dolgozhatnak; a munkatársak nem várnak ki, azonnal érvényesíteni próbálják a – például bérfejlesztésre, munkavégzésre – vonatkozó elvárásaikat; hatalmas a nyomás a bérek tekintetében, ezért az egyéni teljesítményt a bérfejlesztés során is figyelembe kell venni.

Abban is egyetértenek a cégvezetők, hogy a rugalmasság felértékelődése azt jelzi, a hibrid modell tartósan megmarad, nem tér vissza a merev, 9-től 5-ig tartó irodai munkanap. Mindhárom vezető nagyvállalat hangsúlyozta a differenciált megközelítés szükségességét, a szabályrendszert munkakörökre és feladatokra kell szabni.

Ami a vezetők szerepét illeti, ezen a téren is szemléletváltásra van szükség, a munkavállalói igényekre nyitott, a dolgozókkal aktívan, közvetlenül és hitelesen kommunikáló vezetők lesznek eredményesek. Teret kell engedni a flexibilis megoldásoknak és kezelni kell azt a sok feszültséget okozó helyzetet, hogy nem feltétlenül a hibrid munkavégzés jelent problémát, hanem az egymástól meredeken eltérő munkavállalói igények. A vezetőkre nemcsak a biztonság megteremtésében hárul fontos szerep, hanem az új lehetőségek kiaknázásában is. Az új együttműködések, partnerségek keresése mellett fókuszba kell emelniük a digitalizációt, a zöld kezdeményezéseket és a fenntarthatóságért tett hatékony lépéseket is.

SEED: a hazai nagyvállalatok vezetőfejlesztési partnere

Felső- és középvezetőket képző, a nemzetközi élvonallal versenyképes felsőoktatási intézmény létrehozása volt a cél, amikor a MOL és az OTP Bank életre hívta a SEED Executive School mögött álló alapítványt 2016-ban. A Corvinus Egyetem mellett működő üzleti iskola a hazai nagyvállalatok vezetőfejlesztési partnere: nemzetközi látásmóddal, a helyi társadalmi-kulturális tényezőket érző-értő, globális kitekintéssel és kapcsolati hálóval rendelkező gazdasági vezetőket képez.

„A világszínvonalú üzleti oktatás nem kizárólag a tekintélyes amerikai és nyugat-európai intézmények kiváltsága, a mi közép-kelet-európai régiónk is bővelkedik kiváló szakemberekben. A SEED vonzó alternatívát kínál a régió tehetséges menedzserei számára, akik karrierjüket és kapcsolatrendszerüket helyben építik fel, a szellemi tőke megtartása pedig a regionális versenyképességet is növeli. Célunk, hogy a SEED egy évtizeden belül a legjobb európai üzleti iskolák közé kerüljön” – fogalmazott Leitner György.

Ma a SEED Executive School (www.seed-uni.com) több mint 120 vállalat megbízható partnere, résztvevőinek és öregdiákjainak száma meghaladja az ezret. Regionális beágyazottságát jelzi, hogy a résztvevőinek több mint 30 százaléka nem magyar állampolgár.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 13., 12:05
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS