Tíz évet kaphat a győri sajtkirály

Tíz évet kaphat a győri sajtkirály
2023. 01. 27., 12:49

Több mint 5 milliárd forint áfát csalt el egy bűnszervezet, amelynek tagjaival és segítőivel, összesen 29 emberrel szemben vádat emelt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség. A szervezet győri vezetője a COVID-járvány idején „jótevőként” tűnt fel azzal, hogy adományozás céljából luxusautókkal szállított maszkokat. Mára viszont – az ügyészség előtt is – adócsalóként vált ismertté.

Bűnözők közreműködésével, egy céghálózaton keresztül, az adózási szabályokat megkerülve, leginkább sajtból, de csokoládéból és kávéból is jutott bőven szállítmány uniós országokból hazai kereskedőkhöz. Összesen több mint 10 ezer tonnányi élelmiszert adott el a Budapest és Győr környéki társaságokat irányító bűnszervezet. Negyedévente cserélődő, úgynevezett „dobós”, azaz valós tevékenységet nem végző, rövid élettartamú cégeken keresztül szerezték be a csaknem egymillió ember átlagos éves sajtfogyasztásának megfelelő mennyiségű árut, amit nagykereskedőknek és szállodai beszállítóknak értékesítettek.

2020 nyarán, kétnapos akcióban csapott le az elkövetőkre a NAV a Terrorelhárítási Központtal (TEK) közösen. A pénzügyőrök összesen 85 helyszínen tartottak kutatást. A bizonyítékok beszerzése mellett a nyomozók luxusautókat és jelentős összegű készpénzt foglaltak le, ingatlanokat és bankszámlákat zároltak, amelyek összértéke eléri a 1,5 milliárd forintot. A lefoglalt luxusautók között volt – egy azóta sikeresen elárverezett – Lamborghini Aventador és egy Bentley Continental is. Ezekkel szállította a bűnszervezet vezetője a szájmaszkadományokat a győri kórházaknak.

Keveset futott Lamborghini jó áron a NAV-tól

A NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának felderítése és nyomozása alapján felelnek tetteikért az elkövetők a Győri Törvényszék előtt.

A győri pénzügyi nyomozók csaknem 40 ezer oldalnyi nyomozati iratot készítettek, amely alapján a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség a 15 emberből álló bűnszervezet és az azt segítő további 14 emberrel szemben emelt vádat. Az ügy tárgyalása hamarosan egy előkészítő üléssel kezdődik. Az eljáró ügyész több mint 200 oldalas vádiratában a bűnszervezet vezetőire, még teljes beismerés esetén is 10, 9 és 8 évnyi, ténylegesen letöltendő fegyházbüntetést kér, kizárva a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét is. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 19:10:00
Az Agroinform.hu legfrissebb felmérése szerint a legtöbben továbbra is elsősorban rekreációs tevékenységként tekintenek a kiskert gondozására, azonban a zöldség- és gyümölcsárak újbóli emelkedése miatt a hobbikertészek 70 százaléka számára anyagilag is fontos szerepe van a saját célra történő termelésnek.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.
2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS