Szigeteljük újra Európát!

Szigeteljük újra Európát!
2022. 04. 22., 17:26

A világ energiafogyasztásának harmadát az épületek fűtésére és hűtésére fordítjuk. Az energiafaló ingatlanok rengeteg károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek, amelyet szakszerűen tervezett és kivitelezett energiahatékonysági felújításokkal – például szigeteléssel – lehet jelentősen csökkenteni. A Föld légköre 1985 óta megállíthatatlanul melegszik, és a Föld Napja alkalmából klímavédelmi szervezetek is figyelmeztetnek arra, változtatásra van szükség. A Knauf Insulation szakemberei szerint az európai épületállomány újraszigetelésével még visszafordíthatók lehetnek a káros folyamatok.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az előző évekhez képest tovább emelkedett Magyarország energiafelhasználása. A megemelkedett energiafelhasználás, megemelkedett szén-dioxid kibocsátást is eredményez. Egy átlagos magyar háztartásban a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk. Ez meglepően nagy arány, az európai átlagnál mintegy 8-10 százalékkal magasabb. Tény, hogy amíg az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása stagnált, addig Európában ez csaknem 20 százalékkal csökkent. A jelentés szerint Magyarország energiafüggőségi rátája 52 százalék.

Szigeteléssel nem csak a rezsi csökken, hanem az energiafüggőség is

Hazánk energiafelhasználása legnagyobb részt továbbra is az ásványi energiaforrásokon alapul, súlyos mértékben függ ezektől az energiahordozóktól. Földgázfogyasztásunk mintegy 85 százaléka és olajfogyasztásunk 60-70 százaléka a Barátság kőolajvezetéken érkezik. Magyarországon az emberek többsége, közvetlenül vagy közvetve, de földgázzal fűt, és azzal melegíti a vizet, ráadásul az itthon termelt áram mintegy negyedét földgázt égető erőművekben állítják elő. Magyarországon ma a drágán előállított energiát még nagyon pazarlóan használjuk fel.

A folyamatosan növekvő energiaárak mellett különösen fontos, hogy takarékoskodjunk az energiával. Egyre több ingatlantulajdonos szigeteli a házát, ami több szempontból is nagyon hasznos: az ingatlan használata során akár a rezsi fele is megtakarítható, ezáltal csökken az energiafüggőség, valamint értékesítéskor a befektetett összeg három-négyszeresével is nőhet a ház értéke (régiótól függően).

Ha Magyarországon tíz év alatt kétmillió ingatlant felújítanánk – ezek átlagos alapterülete 80 négyzetméter, négyzetméterenként évi 12 köbméter gázfogyasztás takarítható meg –, az közel 2 milliárd köbméterrel kevesebb földgáz felhasználását jelentheti. A szakszerűen megtervezett és kivitelezett szigeteléssel nem csak energiát, hanem rengeteg pénzt is megspórolhatunk. A Knauf Insulation szerint is a legzöldebb energia a fel nem használt energia.

„Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van abban, hogy a Párizsi Klímaegyezménynek megfelelően, az iparosodás előtti időkhöz képest legfeljebb 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint 1,5 fokon belül lehessen tartani a bolygó hőmérsékletének emelkedését” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A 2030-ig hátralévő években, a 2010-es szinthez képest 45 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-ig pedig nullához közeli értéket kell elérni. Ennek egyik lehetséges módja otthonaink megfelelő szigetelése”– tette hozzá a szakember.

Kis mozdulattal is rengeteget spórolhatunk

Ha lecsavarjuk a termosztátot az európai lakóépületekben és irodaházakban, azzal Európa energiafüggőségét akár 10 százalékkal is csökkenthetjük – állítja a brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet. Számításaik szerint, ha 1-2 Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérsékletre fűtjük fel épületeinket, azzal évente mintegy 130 terrawattórával csökkenthetjük az unió 27 országának energiafelhasználását. Azonban nem muszáj fagyoskodnunk, a lakossági energiafogyasztás úgy is mérsékelhető, ha egységesen 50 Celsius-fokra állítjuk az átfolyó rendszerű vízmelegítők, kazánok hőszabályozóját. Az elemzés szerint már a lakóépületek megfelelő szigetelésével egész Európában jelentős energiamegtakarítást lehet elérni, hiszen az uniós épületállomány 75 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.