MGI: a termelékenység növekedésének felgyorsításával őrizhető meg a világgazdaság stabilitása

2023. 05. 26., 10:45

Az elmúlt két évtized során tapasztalható eszközár-infláció miatt megközelítőleg 160 billió dollárnyi „papírvagyon” keletkezett a világban – lassú gazdasági növekedés és erősödő egyenlőtlenség mellett –, miközben minden dollárnyi beruházás 1,90 dollárnyi adósságot termelt. A McKinsey Global Institute (MGI) szerint a pénzügyi rendszer mostani bizonytalanságai tartós változást jelezhetnek a világ kölcsönfelvételi, hitelezési és vagyonfelhalmozási folyamataiban.

A jólét és a növekedés jövője egy hajszálon múlikcímű friss jelentésébenaz MGI négy forgatókönyvet hasonlít össze az infláció, a kamatlábak és a GDP növekedés szempontjából a 2030-ig tartó időtávban, elemezve ezeknek az ingatlanban, részvényekben és kötvényekben felhalmozott vagyonokra gyakorolt hatásait. A tanulmány része az MGI egyik kutatási programjának, amiben egy általa kifejlesztett eszköz, a „világ vagyoni mérlege” segítségével vizsgálja a világgazdaság növekedését és egyensúlyát.

„Az utóbbi idők zűrzavarai sokkolták a világgazdaságot az évtizedekig tartó papírvagyon- és adósságnövekedést követően. Olyan időszak elé nézünk, amely talán semmire sem hasonlít az elmúlt 20 évből, amelynek során az üzleti élet vezetőinek mostani generációja kialakította a szemléletét” – nyilatkozta Olivia White, a McKinsey szenior partnere és az MGI igazgatója.

„A lehetséges hosszútávú folyamatok szokatlanul sokfélék lehetnek. Ehhez távlati gondolkodásra és több forgatókönyves tervezésre van szükség: a rövid távú makrokörnyezeti váltásokra adott reakciók már nem lesznek elegendők.”

„Egyre erősödnek az infláció állandósulásával kapcsolatos aggodalmak. Ugyanakkor az sem tűnik a legjobb opciónak, ha visszatérnénk a két évtizeden át tapasztalt gyenge beruházási hajlandósághoz, alacsony kamatlábakhoz és bőséges globális megtakarításokhoz, amelyek következményeképpen lassul a GDP növekedése, nőnek az egyenlőtlenségek, és a világgazdaságban felhalmozott vagyonok összege töretlenül emelkedik” – mondta Jonathan Woetzel, a McKinsey szenior partnere és az MGI igazgatója.

„Ideális eredményt hozhat, ha a vállalatok és a közszféra vezetői nagyobb volumenű beruházásokkal támogatják a termelékenység gyorsuló javítását, aminek eredményeképpen egy erőteljes GDP növekedés egyszerre járul hozzá gazdaságban felhalmozott vagyonok további emelkedéséhez és ezek egészséges szerkezetéhez.”

„A legrosszabb esetben a gazdaságpolitikai szigorítások és a bizonytalanság elmélyülése miatt a felhalmozott vagyonok értéke jelentősen csökkenhet, és csupán az Egyesült Államokban 30 billió dollárnyi papírvagyon semmisülhet meg. Számos hitelből finanszírozott eszköz mélyrepülése fájdalmas hitelállomány-leépítések évtizedét hozhatja el” – állítja Jan Mischke, az MGI partnere. „A termelékenység javítása viszont felgyorsítható, ami jóval sürgetőbb, mint eddig bármikor.”

A legfontosabb megállapítások között említhetjük a következőket:

  • Az elmúlt két évtized során tapasztalható eszközár-infláció miatt körülbelül 160 billió dollárnyi „papírvagyon” keletkezett. Lassú volt a GDP növekedés, erősödött az egyenlőtlenség, és minden dollárnyi beruházás 1,90 dollárnyi adósságot termelt. A világ vagyoni mérlegének növekedése a pandémiával tovább gyorsult: 1 dollár összegű nettó beruházásra vetítve 3,40 dollárnyi, új kötvényekbe- és hitelekbe történő befektetés halmozódott fel 2020-21. során.
  • A pénzügyi rendszer mostani bizonytalanságai változást jelezhetnek a világ kölcsönfelvételi, hitelezési és értékteremtési folyamataiban. 2022. végére nyilvánvalóvá vált a globális gazdaság működésének és vagyoni mérlegének instabilitása. Csupán 2022-ben a háztartások 16 billió dolláros vagyonvesztést szenvedtek el.
  • A lehetséges forgatókönyvek közül három vizsgált lehetőség korántsem ideális: kettő „válaszd ki, mivel mérgezed magad” alternatívát jelent, a harmadik pedig dupla adag mételyt. A „múlthoz visszatérő” forgatókönyv szerint az eszközárak jelenlegi áringadozása időlegesnek bizonyulhat, és a világ vagyoni mérlege újra növekedésnek indulhat, amint a megtakarítások ismét felviszik a meglévő eszközök árfolyamát, és nem áramlanak produktív beruházásokba. A „hosszabban magasabb” forgatókönyv szerint folyamatosan magas infláció és kamatlábak mellett lelassulhat a GDP növekedése, ami az amerikai gazdaságnak az 1970-es évek olajválságát követő állapotára hasonlít. A legrosszabb eshetőség – a „mérleg megütésének” forgatókönyve – esetében inkább úgy festene a helyzet, mint amikor Japánban az 1990-es években szétpukkant az ingatlan- és részvénybuborék, hosszúra nyúló hitelállomány-leépítés és az eszközárfolyamok zuhanása következett be: 2030-ra az amerikai részvények és ingatlanárak a jelenlegihez képest több mint 30 százalékkal csökkenhetnek.
  • A „gyorsuló termelékenységjavítás” forgatókönyve messze a legkívánatosabb: ekkor a gazdasági növekedés üteme utoléri, majd lépést tartva követi a vagyoni mérleg emelkedését. Csak ebben a forgatókönyvben ötvöződik a jelentős jövedelem- és vagyonbővülés a mérleg egészséges szerkezetével.
  • Nagy a tét. A forgatókönyveknek a gazdaság kibocsátására gyakorolt hatása óriási, viszont a globális vagyoni mérlegben megjelenő változás egy nagyságrenddel még ennél is magasabb lehet. A „mérleg megütése” forgatókönyvben az Egyesült Államok egy főre jutó éves átlagos GDP-növekedése 1,7 százalékkal lenne alacsonyabb a „gyorsuló termelékenység-javítás” esetéhez képest. Ugyanakkor 48 billió dollárral lenne kisebb az USA háztartásainak összvagyona.
  • A döntéshozóknak széles látókörrel kell sokféle forgatókönyvre felkészülniük, miközben rendíthetetlen elszántsággal kell igyekezniük a legjobb megoldás elérésére. A termelékenység növekedésének felgyorsításához dacolni kell olyan hátráltató tényezőkkel, mint például a társadalom elöregedése, illetve a beszállítói láncok növekvő összetettsége, és jól irányzott beruházásokkal kell realizálni mind a technológia, mind a humántőke értékét. A kocka még nincs elvetve.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS