Korszerűsítési hullámra számítanak a szakértők az irodapiacon

Az EU teljes energiafogyasztásának mintegy 40 százalékáért, az energiából származó üvegházhatású gáz-kibocsátásnak pedig 36 százalékáért az épületek felelősek. Az ennek csökkentését ösztönző szabályzói környezet, valamint az ESG-szempontoknak való megfelelés gyökeres szemléletváltozást kíván meg a hazai vállalkozásoktól is. 2024-től kezdve már a pénzügyi szektoron kívüli nagyvállalatoknak is fenntarthatósági jelentést kell készíteniük és közzétenniük, míg 2025-től a tőzsdén jegyzett EU-s kkv-kra is érvényes lesz ez a kötelezettség.

Az utóbbi néhány évben épült ingatlanok esetében már a tervezéskor figyelembe vették a fenntarthatósági szempontokat, így a legkorszerűbb irodaházakat bérlő nagyvállalatok helyzete ebből a szempontból nem kritikus. Ugyanakkor Európa épületállományának több mint 85 százalékát 2001 előtti ingatlanok teszik ki, ami az unión belül, így Magyarországon is többezer vállalkozás számára jelent egyben kihívást és megoldandó feladatot.

Az irodaszektorban már érzékelhető a bérlői elvárás a tulajdonosi oldal felé, hogy elinduljanak azok a műszaki beruházások, amelyek főként az energia, azon belül is elsősorban a gáz és áram hatékonyabb felhasználását segítik elő. Az ingatlanok értékmegőrzésének érdekében sok ingatlanban elindultak a fejlesztési projektek, de a piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy sok esetben csak az első lépéseket teszik meg az illetékesek (például LED-ekre cserélik a világítótesteket), amelyek ugyan csökkentik a fogyasztást rövid távon, de a hosszútávú fenntarthatóságra nem sok hatásuk van. Ehhez komplex, automatizmusokra, IT megoldásokra épülő, rendszer-szintű fejlesztések szükségesek.

„Nem elég a gazdaságossági réseket betömködni különböző költségcsökkentő, modern eszközökkel, az irodaházak hatékonyságának kérdését komplex módon kell kezelni. A bérlők munkavállalóit, az irodahasználókat is a fenntarthatóbb energiafelhasználás irányába szükséges edukálnunk, hogy a lehető legnagyobb hatást lehessen elérni.5-10 százalék közötti energiamegtakarítást jelent csupán az, hogy a használati szokások a tudatosság jegyében alakulnak át”– mondta Kákosy Zsolt MBA MRICS, az ICON senior igazgatója, property management területért felelős vezetője.

„Az Európai Bizottság által kitűzött célok elérése érdekében az energiahatékonyság javításának kell az erőfeszítések elsődleges szempontjának lennie. Fontos, hogy az irodaházak üzemeltetését szolgáló rendszerek működése ne csupán napszakhoz legyen köthető, hanem ahhoz is, hogy éppen tartózkodik-e valaki az épület helyiségeiben. Emellett az intelligens hűtés-, hő- és villamosenergia- szabályozók telepítése is nagyban hozzájárulhat az épületek fenntartható működéséhez” – tette hozzá Flück Róbert, az ICON facility management igazgatója.