A győri Széchenyi István Egyetem meghatározó részvételével, több mint száz kutatója bevonásával, széles körű összefogással zajló Insula Magna Program célja, hogy a Szigetköz–Csallóköz térség határon átnyúló, európai fenntartható és mintaadó fejlesztési területté váljon. A szakemberek célja az ökológiai és a gazdasági-turisztikai szempontok egyensúlyát megtartó, fenntartható fejlődés megalapozása.
Az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program a Szigetköz és a Csallóköz jövőjét, további fejlődését hivatott megalapozni. A programban az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Széchenyi István Egyetem, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete a szakmai partnerekkel közösen fogalmazza meg projektjavaslatait 18 munkacsomagban. Ezek közül 13 esetben az egyetem irányításával zajlanak a kutatások.
Turisztikai fejlesztések
„A programban eddig mintegy kétszáz konkrét javaslatot dolgoztak ki a szakemberek. Ezek bemutatására, illetve a további problémafeltárás érdekében indítottuk azt a workshopsorozatot, amelynek részeként, négy rendezvényen a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdések kerülnek fókuszba” – fogalmazott dr. Bene Katalin, a Széchenyi Egyetem docense, a program tudományos vezetője.
Az eddigi eredményeket összefoglalva kitért a turisztikai fejlesztésekre is, köztük a négy javasolt belépési pontra (Győr, Mosonmagyaróvár, Rajka, Lipót), amelyek a Szigetköz kapuiként fogadnák a látogatókat különböző szolgáltatásokkal.
A projekt megfogalmaz többek közt egy dunaremetei akváriumot és halkeltetőt, valamint egy hallépcső kialakítását is. Az aktív Szigetköz javaslatcsomagban a gyalogos, kerékpáros és víziturizmus lehetséges bővítési elemei szerepelnek, illetve a hajóközlekedés fejlesztése is kiemelt hangsúlyt kap. A programban fontos szerepet játszik a társadalmi tudatosítás, a fenntartható fejlődés kompetenciaközpont létrehozása az egyetemen, valamint a tangazdaság – szigetközi oktató- és bemutatóközpont fejlesztése is.
Megfelelő vízszintek és vízjárás a cél
Az első workshop nyitó előadását az Öreg-Dunán és mellékágrendszerein tervezett beavatkozásokról és annak mentett oldalra vonatkozó hatásairól Németh József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója tartotta. Kiemelte, az egyik fő cél a Duna-főmeder és a mellékágak ökológiai kapcsolatának javítása, a megfelelő vízszintek és vízjárás biztosítása. Hasonlóképp fontos a vizek állapotának javítása, a vízpótlás fejlesztése és az árvízlevezető képesség növelése.
A Szigetköz mentett oldali vízpótló rendszerre vonatkozó javaslatokat a Széchenyi-egyetem vízgazdálkodási csoportjának kutatói mutatták be.
„A töltések mentett oldalán működő csatornahálózatban rejlő potenciált a társadalom és a gazdaság egyre szélesebb körben igyekszik kiaknázni, ugyanakkor, a fenntarthatóság legfontosabb tényezője, hogy a gazdasági, turisztikai fejlesztések és az ökológiai szempontok összhangban legyenek egymással, vagyis megtartsuk a kellő egyensúlyt” – hangsúlyozta Chappon Máté, a Széchenyi-egyetem oktatója.
Előadásában kitért a korszerű mérési és irányítási technológiákra, a számítógépes modellezésre, amelyek lehetővé teszik a vízkészletek rugalmas szétosztását a felmerülő igények minél jobb kielégítése érdekében. Mint mondta, a polgármesteri interjúk mellett kérdőíves kutatás is készült, amely szerint a megkérdezettek új csatornák létesítését, a fenntartási munkák gyakoribbá tételét és új területek vízpótlásba való bevonását tartják a legfontosabbnak.
Egyre nagyobb a turisztikai igény
Chappon Máté elmondta: a Szigetköz számos nehézséggel terhelt terület, de ez cselekvésre sarkallta az itt élőket, többek között éppen a vízpótlás tekintetében. A megfelelő vízmennyiség és -minőség rendelkezésre állása ad fejlesztési, továbblépési lehetőséget, az Insula Magna program pedig új lendületet, komplex javaslatcsomagot a térség fenntartható jövőjét illetően.
„A szigetköziek összhangban élnek a vizekkel, és a mindennapjaikat meghatározza a víz mennyisége, minősége. Nem véletlen, hogy széles körű és aktív összefogás alakult ki a programban a közös cél érdekében” – mondta. Hozzátette, a turisztikai igény is egyre nagyobb a Szigetköz felfedezésére, ezért is kulcskérdés az egyensúly fenntartása.
A vízkészletgazdálkodási modellezéssel kapcsolatban világított meg fontos szempontokat Ámon Gergely, egyetemi oktató is, aki mindezt hatékony döntéstámogatási eszközként mutatta be a hallgatóságnak. Kiemelte, ezen modellek átfogó térinformatikai rendszerben összegezve tudják segíteni a fenntartható fejlődést.
(Májer Csaba József fotóján dr. Bene Katalin)
A fehér proseccóhoz hasonlóan a rozék is csak akkor nevezhetők proseccónak, ha a régió kilenc jól meghatározott tartományában termesztett szőlőből készülnek, illetve legalább 60 napig kell érlelődniük.
Miután a nemzetközi és a magyar sajtóban is megjelentek olyan hírek, amelyek szerint a magyar kormány már tárgyal a Roszatom esetleges „kiváltásáról”, az orosz cég újra megerősítette: továbbra is készen áll a Paks II projekt megvalósítására.
