Így változik a hűtött áruk szállítása a növekvő nyári hőség hatására

2021. 09. 21., 10:00

A rekordmeleg nyár és a hőségnapok számának emelkedése idén a korábbinál is nagyobb kihívást jelentett a hűtött és fagyasztott áruk kiszállításával foglalkozó szolgáltatók számára. A probléma fokozottan érinti a nagyvárosok területét, ahol a hősziget hatás következtében az átlagosnál is nagyobb a forróság. A hűtést igénylő élelmiszerek kézbesítése során a mesterséges intelligencia alapú kiszállítási megoldásokat kínáló DoDo tapasztalatai alapján felértékelődött az áru, illetve a raktér hőmérsékletének méréséből származó adatok automatizált elemzése, illetve a szállítási idő lerövidítése és tervezhetősége.

Jelentősen nőtt az elmúlt években a nyári hőségnapok és a tartós, egyre intenzívebb hőhullámok száma. Idén Magyarországon már hét olyan extrém időszakot regisztráltak, amelynek során legalább öt napig 30 Celsius fok felett volt a hőmérséklet, júliusban például csak két olyan nap volt, amikor a napi hőmérsékleti maximum 30 Celsius fok alatt maradt, s ezzel a rekordmeleggel ez lett 1901 óta a legforróbb nyári hónap.

A hőség kifejezetten komoly problémát jelent a nagyvárosokban, ahol az utak, házak burkolata révén kialakuló hősziget hatás miatt a kánikula még erőteljesebb, mint a külterületeken. A hűtött és fagyasztott termékek városi szállítása során a megváltozott körülmények között is elengedhetetlen, hogy az áru hőmérséklete minden esetben az uniós előírásokban rögzített határértékek között maradjon. Ez a hűtött áruk esetén 0 és 5 °C, gyógyszerek esetén 2 és 8 °C közötti, a fagyasztott termékeknél pedig -18 °C-nál alacsonyabb hőmérsékletet jelent.

A hűtést igénylő áruk szállítása során a már ismert és széles körben alkalmazott megoldások mellett az extrém hőhullámok hatására egyre inkább felértékelődnek az olyan innovatív technológiák, mint a mesterséges intelligencián alapuló adatelemzés, illetve erre építve a szállítási idő lerövidítése és tervezhetőségének biztosítása.

A fuvarfeladatokat adatvezérelt eljárások segítségével optimalizáló DoDo saját fejlesztésű platformja segítségével a kiszállítások megtervezése során egyaránt figyelembe veszi a külső hőmérsékletet, az aktuális forgalmi információkat, valamint a célállomások elhelyezkedését. Ezek összetett elemzése alapján határozzák meg a hűtött, illetve fagyasztott áruk hőmérsékletének alacsonyan tartásához szükséges hűtőegységek mennyiségét. A különböző hűtést igénylő termékek elkülönítésével a DoDo egy járművel képes különböző, eltérő hűtésigényű élelmiszerek kiszállítására, ezzel is lerövidítve a fuvarok teljesítéséhez szükséges időt.

A DoDo fagyasztott áru esetén szárazjéggel, a hűtött termékek esetén pedig jégakkuval biztosítja, hogy a thermoboxokban elkülönített termékek hőmérséklete minden esetben a megadott határértéken belül maradjon. Ezt amúgy az áru átvételekor és átadásakor egyaránt ellenőrzik, s e mérések eredményeit is hasznosítják az összetett adatelemzési folyamatok során.

„A DoDo a last mile, vagyis utolsó két kilométer alapelv érvényesítésével kisebb távolságokat megtéve, a lehető leggyorsabb időn belül képes a hűtést igénylő áruk kiszállítására. A forgalmi információk folyamatos elemzése révén biztosítjuk, hogy a futárok a tervezett időn belül kézbesíthessék ezeket a termékeket. Így egyaránt minimalizálható a raktér hűtéséhez szükséges energia, valamint a kiszállítással járó közúti forgalomnövekedés, ezzel is segítve a fenntarthatósági szempontok érvényesítését”mondta Sáfár Károly, a DoDo Country Managere.

(Sáfár Károly is részt vett az Üzletem.hu 12 kérdés – 12 válasz sorozatában, a sorozat 285. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 17., 11:35
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.
2025-03-17 10:05:00
A munkaviszonnyal összefüggésben több okból is szóba kerülhet a munkavállaló képzése, továbbképzése. Milyen szabályok vonatkoznak a kötelező képzésre? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2025-03-14 15:10:00
A NAV az idén több mint 5,6 millió adózónak készítette el az szja-bevallási tervezetét. Az adóbevalláshoz segítséget kapnak az egyéni vállalkozók, az őstermelők és az áfás magánszemélyek is.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ben hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS