Hogyan tudnak talpon maradni a vállalatok?

2022. 07. 19., 18:57

Az elmúlt két évben – más országokhoz hasonlóan – a közép- és kelet-európai régió is egyik válságból a másikba lépett. A koronavírus-járvány még véget sem ért, a gazdaságoknak és a vállalkozásoknak máris újabb kihívással kell szembenézniük. Ukrajna február végén indult teljes körű orosz inváziója súlyos következményekkel járt mind a globális gazdaságra, mind a kelet-közép-európai gazdasági aktivitásra nézve. Rövidesen a cégek belekalkulálhatják a 400 forint feletti euróárfolyamot a terveikbe, ami megdobhatja az inflációt.

Bár Európa-szerte az egyik legjobb eredményt érte el a vállalati hitelezésben, a bizonytalanabbá váló gazdasági környezet miatt komoly kihívásokkal kell számolniuk a visegrádi országok cégeinek – áll a Coface nemzetközi hitelbiztosító elemzésében, amely azt vizsgálta, hogy milyen lehetősége van a vállalkozásoknak arra, hogy egy ennyire kiszámíthatatlan piaci környezetben is talpon tudjanak maradni.

A hazai vállalati hiteldinamika 10,7 százalékos növekedési ütemmel uniós összehasonlításban is a harmadik legmagasabb. 2021 negyedik negyedévében a visegrádi országok mindegyikében jelentősen gyorsult a vállalati hitelállomány éves növekedési üteme. Az EKB adatai alapján a keresletnövekedés oka elsősorban már nem a koronavírus-járvány hatására bevezetett és programokhoz kötött hitelekhez kapcsolódott, ami arra utal, hogy a gazdasági kilábalással párhuzamosan nemzetközi szinten is folytatódott a hitelezés piaci alapokra történő visszatérése.

Mi lesz a szigorításokkal?

Magyarországon ez a mutató a támogatott hitel- és garanciaprogramok mellett a moratórium hatását is tükrözi, azonban a hitelállomány GDP-arányosan – a visegrádi országokéhoz hasonlóan – továbbra is alacsony nemzetközi összehasonlításban, így szignifikáns tér van a vállalati hitelpiac bővülésére. Másrészről, a tavalyi évben a hitelezési feltételek szűkkörű enyhítése jellemezte a bankok hitelezési tevékenységét: az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt még a magyar jegybank felmérése szerint bankok mindössze 1 százaléka tervezte a hitelezési feltételek szigorítását.

Majd jött a háború és minden borult...

Fontos tényező, hogy az energia- és alapanyagárak emelkedése már jóval korábban elkezdődött, a háború pedig akkor robbant ki, amikor már amúgy is megnövekedett a cashflow-finanszírozási igény. Ezt tovább erősítette az, hogy az árak növekedése sohasem látott méreteket öltött. Az orosz-ukrán háború miatt azonnal az egekbe szöktek az energiaárak, mivel Európa továbbra is függ az orosz olaj-, földgáz- és szénimporttól. Emellett mindkét ország számos mezőgazdasági termék jelentős termelője és exportőre, miközben az élelmiszer-termelést a műtrágya árának a földgáz-áremelkedés miatti drasztikus megugrása is nehezíti. A kelet-közép-európai régió függ az Oroszországból és Fehéroroszországból importálható műtrágyáktól is.

Ezenkívül, a háború miatti magasabb globális piaci árak és alapanyaghiány tovább súlyosbította az ellátási láncok zavarait is. Az elemzés példaként ismerteti, hogy Magyarország GDP-termelésében kiemelkedő szerepet játszó gépjárműipar, melyet kimondottan érzékenyen érint az Ukrajnában gyártott alkatrészek hiánya, ami így még rátett egy lapáttal a szektort sújtó ellátási nehézségekre.

...és érkezett a jegybanki válasz is

A megugrott inflációval szembesülve a kelet-közép-európai központi bankok változtattak a korábbi laza monetáris politikájukon, amelynek célja a gazdaság támogatása volt a világjárvány első szakaszában. 2021 közepén a cseh és a magyar jegybank is megkezdte a kamatemelést, a lengyel központi bank pedig néhány hónappal később állt be a sorba. Azóta ezek a jegybankok egyenként legalább 500 bázisponttal emelték a kamatot. Magyarországon a jegybanki alapkamat 2022 januárban 2,9 százalék volt, majd több lépcsőben ugyan, de júliusra elérte a 9,75 százalékot.
 
A Coface elemzői úgy vélik, mivel a kelet-közép-európai régióban az árak megugrását elsősorban a mezőgazdasági és energiatermékek okozzák, amelyek árait többnyire globális piacokon jegyzik, az egyes országok központi bankjai monetáris politikájukon keresztül csak korlátozott hatást gyakorolnak erre az inflációs komponensre. Ennek ellenére a maginfláció, azaz az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított áremelkedés is növekszik a régióban.

Magyarországon júliusban elérte a 11,7 százalékot, ami azt mutatja, hogy a belső áremelési nyomás is erős. Ezt támasztja alá a javuló munkaerőpiac, a munkanélküliségi ráta csökkenése, a növekvő munkaerőhiány és a részben ebből adódó szárnyaló bérnövekedés is. Ez utóbbi pedig nemcsak hogy tovább erősítheti az inflációt, hanem már magával hozhatja az ár-bér spirált is.

Sokk 400 forint felett: 416

Az euró árfolyama 2022 júniusában meghaladta a 400 forintos történelmi szintet, majd néhány héttel később a 410 forint mellett is elsuhant: a háború kitörése óta a magyar deviza több, mint 8 százalékot gyengült az euróval szemben, miközben a lengyel zloty és a cseh korona gyakorlatilag alig változott.

A forint euróhoz mért árfolyamának alakulása további árfelhajtó és inflációt gerjesztő hatással bír, hiszen azok az importőrök, akik eddig csak az energia- és alapanyagár, illetve a szállítási költségek emelkedését árazták be a termékeikbe, hamarosan az árfolyamveszteséget is belekalkulálják áraikba. Az újabb áremelések pedig újabb inflációs nyomást gyakorolnak a gazdaságra, csökkentik a vásárlóerőt és a szigorodó jegybanki politika mellett növelik a recesszió valószínűségét.
De ha drága a hitel, drága az alapanyag, drága az EUR, akkor hogyan lehet még biztonságosan, fenntartható módon működtetni a vállalkozásokat?

A vállalatok működésének és finanszírozásának egyik legfontosabb forrása – a bankrendszer mellett – a szállítói hitelezés: a B2B üzleti világ jellemzően halasztott fizetéses konstrukcióban, ezáltal kényszerből hitelezőként működik, sok esetben egyenként is akár nagy összegben.

Ahogy azt elemzésünkben részleteztük, a jelenlegi kedvezőtlen piaci környezetben a vállalkozások lehetőségei rendkívül megdrágultak, így a halasztott fizetés gyakorlata egyre inkább felértékelődik. Ugyanakkor, mivel a soha nem látott kihívások számos vállalkozás stabilitását jelentősen megingatták, a vevőportfólió folyamatos nyomon követése, valamint a halasztott fizetésű számlák biztosítása* elengedhetetlen, az esetleges nemfizetések megelőzése, vagy – rosszabb esetben – kártérítése érdekében. A vevők nyomon követése mellett, a gyártó cégek számára a beszállítók monitoringozása is kiemelt fontosságú lett a termelés folyamatos fenntartása érdekében, hiszen az ellátási láncok zavarai már a koronavírus járvány első hulláma óta problémát jelentenek a vállalkozásoknak, a háború hatásai pedig csak tovább súlyosbították ezeket.

A kialakult gazdasági helyzet tehát fokozottan fontossá teszi a tudatos és proaktív kockázatkezelést, amit a legjobban olyan szolgáltatók termékeivel lehet megoldani, akik a követeléskezelési és fizetési nehézségekkel kapcsolatos naprakész adatokkal felvértezett információkat képesek biztosítani partnereik számára.

A hazai piacon a Coface az egyetlen szolgáltató, amely céginformációs, kereskedelmi hitelbiztosítási és követeléskezelési szolgáltatása révén a teljes vevői (hitelezési) kockázatmenedzsment folyamatot lefedi. Ezáltal nemcsak teljes körű szolgáltatást tudunk nyújtani partnereinknek, hanem olyan fizetőképességi és kárkezelési információkkal is rendelkezünk a vállalatokról, melyek más szolgáltatónál nem elérhetőek, és a jelenlegi, volatilis környezetben elengedhetetlenek a biztonságos működéshez.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.
2022-09-26 11:21:22
Az elmúlt évekhez hasonlóan erős volt a nyár a K&H SZÉP kártya használat szempontjából: az elmúlt három hónap forgalma meghaladta a 8 milliárd forintot, ami a teljes éves költés több mint 40 százaléka.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS