Változatlan formában 2022. május 31-ig továbbra is fennáll a stratégiai jelentőségű építőanyagok és építési termékek export regisztrációs kötelezettsége és a szállítási útvonalaik bejelentési kötelezettsége az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerbe (EKÁER) – mondta Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese hozzátette, a kormány a hazai építésgazdaság megfelelő ellátási szintjének biztosításával is védi a magyar emberek érdekeit.
A 2021. júliusában megalkotott rendelkezések a veszélyhelyzet újbóli meghosszabbításával május 31-ig maradnak érvényben. Eszerint bizonyos anyagokat – például az acél és vas termékeket, szigetelőanyagot, homokot, követ, kavicsot és sódert – csak a bejelentés tudomásul vétele után lehet kivinni az országból, a kapcsolódó regisztrációt június 30-ig továbbra is meg kell tenni az ITM felé.
A gazdasági fejlődés érdekében kulcsfontosságú, hogy az építőanyagok kivitele ne akadályozza vagy lehetetlenítse el a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését vagy fejlesztését, így a bejelentések vizsgálatánál figyelembe veszik, hogy a tervezett kivitel kockázatot jelent-e a hazai építőipari ellátásbiztonságra. Emellett megmarad az EKÁER-be történő bejelentési kötelezettség is a stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek fuvarozásához kapcsolódóan.
„Az adminisztrációs kötelezettség bevezetése lehetővé tette, hogy a kormány részletesebb adatokhoz juthasson az építőanyag piacról. A tavalyi évben több mint 6300 bejelentés érkezett, melyet hatósági eljárás keretében bírált el a minisztérium. Ennek során kiderült például, hogy egyes építőanyagok esetében a kellő mennyiségben rendelkezésre álló hazai gyártásúnál nem jobb minőségű, de drágább import termékek érkeznek. Emellett fény derült arra is, hogy miközben Ausztriában több bányát bezártak, egymillió tonna magyar kavicsot exportáltak oda. Mivel nem megújuló természeti kincsről van szó, a hazai ásványvagyon megvédése érdekében szükség van az intézkedésekre” – hangsúlyozta Schanda Tamás.
A két legfontosabb építőipari alapanyag, a kavics és a cement árának kontrollálása érdekében bevezetett intézkedések – az extraprofit és a bányajáradék megadóztatása – sikeresnek bizonyultak, és ezek amellett, hogy december végéig 5 milliárd forint bevételt jelentettek az állam számára, kedvezőbb árszintet is hoztak, így például a kavics tonnánkénti eladási ára 8 ezer forintról 3 ezerre csökkent Budapest környékén.
„A szakemberek továbbra is folyamatosan elemzik a piacot, és ha szükséges, újabb javaslatokat fognak tenni annak érdekében, hogy az építőipar ágazat tovább erősödjön” – tette hozzá a miniszterhelyettes. (ITM)
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.