Ezeknek a termékeknek az exportja változatlanul regisztrációhoz kötött

2022. 01. 11., 14:28

Változatlan formában 2022. május 31-ig továbbra is fennáll a stratégiai jelentőségű építőanyagok és építési termékek export regisztrációs kötelezettsége és a szállítási útvonalaik bejelentési kötelezettsége az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerbe (EKÁER) – mondta Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese hozzátette, a kormány a hazai építésgazdaság megfelelő ellátási szintjének biztosításával is védi a magyar emberek érdekeit.

A 2021. júliusában megalkotott rendelkezések a veszélyhelyzet újbóli meghosszabbításával május 31-ig maradnak érvényben. Eszerint bizonyos anyagokat – például az acél és vas termékeket, szigetelőanyagot, homokot, követ, kavicsot és sódert – csak a bejelentés tudomásul vétele után lehet kivinni az országból, a kapcsolódó regisztrációt június 30-ig továbbra is meg kell tenni az ITM felé.

A gazdasági fejlődés érdekében kulcsfontosságú, hogy az építőanyagok kivitele ne akadályozza vagy lehetetlenítse el a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését vagy fejlesztését, így a bejelentések vizsgálatánál figyelembe veszik, hogy a tervezett kivitel kockázatot jelent-e a hazai építőipari ellátásbiztonságra. Emellett megmarad az EKÁER-be történő bejelentési kötelezettség is a stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek fuvarozásához kapcsolódóan.

„Az adminisztrációs kötelezettség bevezetése lehetővé tette, hogy a kormány részletesebb adatokhoz juthasson az építőanyag piacról. A tavalyi évben több mint 6300 bejelentés érkezett, melyet hatósági eljárás keretében bírált el a minisztérium. Ennek során kiderült például, hogy egyes építőanyagok esetében a kellő mennyiségben rendelkezésre álló hazai gyártásúnál nem jobb minőségű, de drágább import termékek érkeznek. Emellett fény derült arra is, hogy miközben Ausztriában több bányát bezártak, egymillió tonna magyar kavicsot exportáltak oda. Mivel nem megújuló természeti kincsről van szó, a hazai ásványvagyon megvédése érdekében szükség van az intézkedésekre” – hangsúlyozta Schanda Tamás.

A két legfontosabb építőipari alapanyag, a kavics és a cement árának kontrollálása érdekében bevezetett intézkedések – az extraprofit és a bányajáradék megadóztatása – sikeresnek bizonyultak, és ezek amellett, hogy december végéig 5 milliárd forint bevételt jelentettek az állam számára, kedvezőbb árszintet is hoztak, így például a kavics tonnánkénti eladási ára 8 ezer forintról 3 ezerre csökkent Budapest környékén.

„A szakemberek továbbra is folyamatosan elemzik a piacot, és ha szükséges, újabb javaslatokat fognak tenni annak érdekében, hogy az építőipar ágazat tovább erősödjön” – tette hozzá a miniszterhelyettes. (ITM)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS