Már ugyanabból a pozícióból verseng a fogyasztók figyelméért a közterületi reklám, mint a közösségi média vagy az internet – derült ki a JCDecaux Hungary országos reprezentatív kutatásából, amelyben a különböző reklámfelületek COVID utáni elérését és megítélését vizsgálták. Minden második megkérdezett utánanézett már egy terméknek vagy szolgáltatásnak közterületi reklám hatására, a városi, fiatal fogyasztói szegmens körében pedig ez utóbbi reklámfelület bír a legerősebb aktivizáló hatással.
Meglepő eredményre jutott a piacvezető magyarországi outdoor cég 2021 végén készített, országos reprezentatív kutatása: a közterületi reklám (36 százalék) ugyanolyan hatékony a figyelemfelkeltés szempontjából, mint a közösségi média (37 százalék) vagy az internet (34 százalék), miközben a tévét (33 százalék), a rádiót (15 százalék) és a nyomtatott sajtót (15 százalék) meg is előzi.
Ráadásul a magasan képzett, városi, fiatal célcsoportra szűkítve egyértelműen a közterület kerül ki győztesként. Az utóbbi fogyasztói réteget reprezentáló keresdagalambot.hu közösség 59 százalékban figyel fel a közterületi reklámfelületekre, 56 százalékban a közösségi médiára, 40 százalékban az internetes oldalakra, 30 százalékban a tévére, 13 százalékban a nyomtatott sajtóra, és 12 százalékban a rádióra. Ők azok, akik más kommunikációs eszközökkel jóval nehezebben vagy lényegesen drágábban érhetők el.
Közterületi reklám hatására – ugyanúgy, mint az internetnél vagy közösségi médiánál – átlagosan 2 tevékenységre ösztönözhetők az arra figyelők: minden második megkérdezett utánanéz egy outdoor plakáton látott terméknek vagy szolgáltatásnak, 46 százalékuk pedig felkeresi a rajta látható weboldalt. A városi fiatalok körében ezek a mutatók még magasabbak (70 százalék, illetve 63 százalék) és ők minden tekintetben aktívabban reagálnak az outdoor hirdetésekre, mint a többi reklámfelületre, legyen szó internetes játékban való részvételről, megosztásról, vásárlásról, QR-kód beolvasásáról vagy applikáció letöltéséről. Ugyanakkor a kutatás azt is vizsgálta, hogy ezt a városi célcsoportot mi zavarja leginkább a digitális térben.
A fiatalokat leginkább a felbukkanó/pop-up hirdetések (87 százalék) idegesítik, ezt követi a tartalom eléréséhez szükséges regisztráció (79 százalék), és a sütik elfogadása (71 százalék).
Samu Tímea, a JCDecaux vezérigazgatója szerint a pandémia óta egyértelműen felértékelődött a közterületi hirdetések kommunikációs funkciója.
„A tudatos fiatal fogyasztói réteg nagy része adblockerrel szűri az internetes hirdetéseket, de a közterületet nem tudják kikerülni, hiszen egy buszmegállóban átlagosan akár 5-10 percet is eltöltenek” - mondja a szakember, majd hozzáteszi, hogy fontosnak tartja a mostani kutatást, hiszen ez alátámasztja saját tapasztalataikat is, hogy a városi, edukált célcsoport körében a közterület már hatékonyabb hirdetési eszköz, mint a tévé vagy a közösségi média.
A pandémia miatt felgyorsult digitális transzformáció a reklámpiacon is rendkívüli mértékben és tempóban tágítja az innováció és a kreativitás horizontját. A kutatás szerint a többség találkozott már mozgó vagy digitális közterületi reklámmal, és egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy nagyobb a figyelemfelkeltő ereje, mint a hagyományos közterületi hirdetéseké.
„Egyre több saját outdoor kampány kap AR kiterjesztést vagy egyedi interakcióra ösztönző megoldást, így több esetben működnek egyedi reklámfelületként a megállók, utasvárók” – mondja Samu Tímea. „Ahhoz, hogy a tudatosodó fogyasztói réteget érdemben tudjuk megszólítani, szükségünk van ezekre a formabontó megoldásokra is” – teszi hozzá.
(Samu Tímea is részt vett az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában. A sorozat interjúját IDE KATTINTVA olvashatja.)
(Fotók: JCDecaux Hungary)
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.
