Az építőipari termelés erős emelkedésben volt 2021 második felében, de több jel is arra utal, hogy a lendület mértéke visszább eshet – írják az Opten szakértői.
Az építőipar termelési adatait nézve úgy tűnik, kijött az ágazat a COVID utáni sokkhatásból, sőt mind a társas vállalkozások száma, mind a termelés volumene sokat emelkedett 2021 második felében. 2021 végén 63 ezer társas vállalkozás működött az építőiparban, ami 8 ezerrel több, mint a koronavírus járvány első hulláma alatt volt, a termelés adatok pedig 40 százalékkal vannak magasabban a 2020-as mélyponthoz képest.
A szektorban ugyanakkor több jel utal arra, hogy bár növekedési potenciál még van a területen, a növekedés mértéke már nem lesz ilyen erőteljes 2022 során. Talán ezek közül a legfontosabb az építőipar szerződésállománya, ami 13 százalékkal alacsonyabb szinten volt 2021 végén, mint egy évvel korábban. Ez természetesen a középtávú kilátások tekintetében komoly figyelmeztető jel. A társas vállalkozások számának alakulása is meglepő fordulatot vett 2022 januárjában, ugyanis a 2021-es meredek emelkedés után az újonnan bejegyzett cégek száma több éves mélypontra zuhant.
2022 januárjában mindösszesen 443 cégalapítás került közzétételre az építőiparban, amihez hasonlóan alacsony értékeket utoljára 2020 tavaszán, a koronavírus első hulláma alatt láthattunk. Mindezek mellett a cégtörlések száma a korábbi évek adataihoz képest kiemelkedően magas értéket hozott januárban. Az év első hónapjában 432 építőipari társas vállalkozás szűnt meg, ami az elmúlt 3 év legmagasabb értéke. A megszűnések száma ugyanakkor kevésbé meglepő, mint a cégalapítások számának visszaesése, ugyanis az év első hónapjában jellemzően amúgy is magas cégtörlési értékekkel találkozunk.
Az előző években tapasztaltakhoz képest alacsony cégalapítási és magas cégtörlési számok ellenére még mindig több az új társas vállalkozás, mint a megszűnő. Így, ha kevéssel is, de tovább növekedett az ágazatban működő cégek száma január folyamán, valamint várhatóan a cégek száma 2022 során is tovább fog emelkedni. Különösen igaz ez, ha a társas vállalkozások mellett az egyéni vállalkozók számát is vizsgáljuk.
2022 januárjában 1231 építőipari egyéni vállalkozó lépett a piacra, ami nemcsak, hogy közel háromszorosa az új társas vállalkozások számának, de mintegy 10 százalékkal magasabb a – rendkívül magas bázisnak számító – 2021-es új egyéni vállalkozói adatok havi átlagánál is. Az egyéni vállalkozók száma nem csak az építőiparban, hanem más ágazatokban is jelentősebben növekszik, mint a társas vállalkozások száma, de az építőipari egyéni vállalkozói szám növekedés a többi ágazathoz mérve is kiemelkedőnek számít.
Jelenleg mintegy 80 ezer egyéni vállalkozó működik az építőiparban, és a számuk jóval gyorsabban emelkedik a társas vállalkozásokénál. A magas egyéni vállalkozási és úgy általában a magas mikróvállalkozási szám azonban nem jelent feltétlen jót az építőiparnak, mert az ágazat strukturális problémáit tovább mélyítheti. A vállalkozások likviditása, a munkaerőhiány és a fekete/szürke gazdaság mind-mind olyan területek, amelyek az építőipart hátráltatják, és a mikrovállalkozások ezeket a problémákat egyes esetekben csak mélyítik. Természetesen az ágazatnak nagy szüksége van a mikrovállalkozásokra is, de a közepes és nagyobb vállalatok magasabb aránya stabilabb szerkezetet biztosíthatna, hiszen ezek a vállalkozások jellemzően tőkeerősebbek, és a munkaerő képzésében is hatékonyabbak tudnak lenni.
A társas vállalkozásoknál közzétett megszüntetésre irányuló eljárásoknál is megfigyelhetők az ágazat problémái. Januárban 125 végelszámolási eljárás került közzétéve, ami magas értéknek számít, de a szezonalitási hatást is figyelembe véve még normálisnak is mondható. Az induló kényszertörlési eljárások száma 455 volt januárban, ami közel kétszerese a koronavírus előtt regisztrált értékeknek, de ez talán még betudható az eljárástípus korábbi szünetelésének. Felszámolási eljárásból viszont 109 lett közzétéve januárban, ami mintegy 20 százalékkal magasabb, mint a koronavírus előtti években. Ez még önmagában nem lenne probléma, de ez az érték sajnos tartósan magasan ragadt. Mivel a felszámolási eljárás legtöbb esetben kifizetetlen számlákkal hátrahagyott cégeket és potenciális lánctartozásokat jelent, így ez semmiképp nem jó hír az ágazat szereplői számára.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) januárra vonatkozó értéke átlagosan 15 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Tolna, Baranya és Győr-Moson-Sopron megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és a Jász-Nagykun-Szolnok megye produkálta.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.
