Egyre nagyobb az internet szerepe az autóvásárlásban

2024. 02. 09., 16:10

Ma már szinte mindenki internetes keresésbe kezd, ha új autót vásárolna, de a többség mégis márkakereskedésnél írja alá a szerződését – derül ki az EY legfrissebb, 20 ország 15 000 fogyasztójának megkérdezésével készült nemzetközi felméréséből.

A válaszadók döntő többsége (87 százalék) először az interneten gyűjt információt arról, hogy milyen autót vegyen. Ennek ellenére a márkakereskedések szerepe továbbra is megkerülhetetlen. Tízből hatan (61 százalék) biztosan szalonban vásárolnának. A megkérdezettek alig 25 százaléka tudja elképzelni, hogy online szerzi majd be a kiválasztott járművet.

„Bár az emberek többsége még sokáig ragaszkodni fog ahhoz, hogy vásárlás előtt kipróbálja az új autóját, ezen a piacon is egyre nagyobb teret kap az online értékesítés. Alig három év alatt 7 százalékponttal nőtt azok aránya, akik már a végső döntést is hajlandóak lennének az interneten meghozni” – hangsúlyozta Rózsa Tamás, az EY-Parthenon autóipari szakértője.

Rózsa Tamás hozzátette, hogy a gyártóknak és a márkakereskedéseknek épp ezért most különösen nehéz a helyzete az értékesítés során, hiszen igazán sikeresek csak akkor lehetnek, ha a vásárlási út minden pontján hatékonyan el tudják érni a potenciális vevőket. Ez viszont a digitalizáció előretörése miatt egy különösen hosszú és kanyargós pálya, ezért érdemes külső szakértőt is bevonni a folyamatba.

A felmérés arra is kitér, hogy a márkakereskedéseknek kiemelt szerepük lehet az elektromos járművek elterjedésében is. Azok a vevők ugyanis, akik fenntartásokkal állnak a villanyautókhoz, kifejezetten preferálják a szalonokat, és már a vásárlás kezdeti szakaszában is rájuk támaszkodnak. Ezek az ügyfelek az áltagnál magasabb arányban szeretnék személyesen kipróbálni (75 százalék) a gépkocsit a megrendelés előtt, mint az átlag (67 százalék).

„A vezetők egy része számára nagy ugrás áttérni a hagyományos benzinmotorról az elektromos hajtású járműre. A hatótávolsággal kapcsolatos aggodalmaktól kezdve a töltési problémákon át az üzemeltetési költségekig ennek számos oka van. Emiatt a tájékoztatás elengedhetetlen az előítéletek feloldásához, amiben a márkakereskedések sokat segíthetnek, ezt pedig a gyártóknak is figyelembe kell venniük a vásárlási folyamat kialakítása során” – mutatott rá az Rózsa Tamás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025-07-15 15:20:00
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS