Big data, IoT, mesterséges intelligencia – Mennyire kapott rá Magyarország?

2021. 08. 10., 16:00

A digitális fejlődés eredményeként a nagy mennyiségű adatok kezelésével (big data), a dolgok internete (IoT) térnyerésével, a mesterséges intelligencia használatával hatékonyabbá, jövedelmezőbbé válhatnak a cégek, ám a magyar vállalkozások még kevésbé nyitottak ezekre az innovatív megoldásokra – derül ki a K&H innovációs indexéből. Nagy mennyiségű adat feldolgozása mindössze a cégek 18 százalékánál mindennapos, 71 százalékuknál hiányzik a palettáról. A sokoldalúan felhasználható mesterséges intelligencia lehetőségével csak a magyar vállalkozások kevesebb mint 10 százaléka él.

A magyar gazdaságban egyre nagyobb szerepet kapnak a különböző digitális fejlesztések, amelyek a cégek hatékonyságában és a jövedelmezőségük fokozásában, valamint a versenyképességük növelésében játszanak szerepet. Például a nagy mennyiségű adat feldolgozása, az IoT-megoldások, és a mesterséges intelligencia alkalmazása is segítheti a cégek fejlődését, ám Magyarországon még viszonylag kevesen élnek ezekkel a lehetőségekkel – derül ki a K&H innovációs indexéhez készült felméréséből, amelyet 360 cég megkérdezésével készítettek. A megkérdezettek a 300 millió forintot meghaladó árbevételű vállalkozások sorából kerültek ki, ők adtak válaszokat arra, hogy mennyire alkalmazzák az innovatív, digitális megoldásokat a cég fejlesztése érdekében.

Sokan nem is kérnek belőle

„A különböző forrásokból származó nagy mennyiségű adat feldolgozásával a megkérdezett cégek 10-20 százaléka foglalkozik, valamilyen mesterséges intelligencián alapuló alkalmazást 5-10 százalékuk használ. Az IoT-megoldásokat is leginkább a járműkövetéseknél használják, de az arány itt is mindössze 19 százalékos” – mutatott rá Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. – „A hiánypótló felmérést azért indította el a K&H-csoport, hogy rávilágítson az innovatív, digitális fejlesztések szükségességére. Erre nagy szükség van, hiszen az említett digitális megoldásokat a megkérdezett cégek többsége nemhogy nem használja, a jövőben sem tervezi azoknak a bevezetését a mindennapi cégműködésbe.”

Csak első látásra jó arány

A K&H összeállításából kiderül az is, hogy a digitális és informatikai fejlesztésekre, például szoftvervásárlásra, automatizációra a megkérdezett cégek az árbevételük 5 százalékát fordítják.

„Ez összességében nem is lenne rossz arány, ám az érték csupán néhány nagyobb volumenű fejlesztést végrehajtó cégnek köszönhető” – emelte ki Németh Balázs. A magyar vállalatok 28 százaléka nem költ a szóban forgó digitális és informatikai beruházásokra, 36 százalékuk az árbevétel 0-3 százalékos fordítják erre. A vállalkozások 26 százalékánál 3–10 százalékos eredmény született és a 10-ből 1 cégnél haladja meg a 10 százalékot a költés.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 15., 17:05
A tartósan élénk kereslet miatt az eladók kerültek helyzetbe a lakáspiacon, és egyre kisebb árengedményre hajlandóak az ingatlan értékesítésekor. Az Otthon Centrum első negyedéves összegzése szerint a panelek árából engedik a legkevesebbet a tulajdonosok.
2025-05-15 18:25:00
Az új jogszabály a 2021/2167-es uniós irányelvet ülteti át a magyar jogba, és ezzel átfogó rendszert hoz létre a nemteljesítő hitelek átruházására, kezelésére és kiszolgálására. A legfontosabb tudnivalókat a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértői foglalták össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS