Big data, IoT, mesterséges intelligencia – Mennyire kapott rá Magyarország?

2021. 08. 10., 16:00

A digitális fejlődés eredményeként a nagy mennyiségű adatok kezelésével (big data), a dolgok internete (IoT) térnyerésével, a mesterséges intelligencia használatával hatékonyabbá, jövedelmezőbbé válhatnak a cégek, ám a magyar vállalkozások még kevésbé nyitottak ezekre az innovatív megoldásokra – derül ki a K&H innovációs indexéből. Nagy mennyiségű adat feldolgozása mindössze a cégek 18 százalékánál mindennapos, 71 százalékuknál hiányzik a palettáról. A sokoldalúan felhasználható mesterséges intelligencia lehetőségével csak a magyar vállalkozások kevesebb mint 10 százaléka él.

A magyar gazdaságban egyre nagyobb szerepet kapnak a különböző digitális fejlesztések, amelyek a cégek hatékonyságában és a jövedelmezőségük fokozásában, valamint a versenyképességük növelésében játszanak szerepet. Például a nagy mennyiségű adat feldolgozása, az IoT-megoldások, és a mesterséges intelligencia alkalmazása is segítheti a cégek fejlődését, ám Magyarországon még viszonylag kevesen élnek ezekkel a lehetőségekkel – derül ki a K&H innovációs indexéhez készült felméréséből, amelyet 360 cég megkérdezésével készítettek. A megkérdezettek a 300 millió forintot meghaladó árbevételű vállalkozások sorából kerültek ki, ők adtak válaszokat arra, hogy mennyire alkalmazzák az innovatív, digitális megoldásokat a cég fejlesztése érdekében.

Sokan nem is kérnek belőle

„A különböző forrásokból származó nagy mennyiségű adat feldolgozásával a megkérdezett cégek 10-20 százaléka foglalkozik, valamilyen mesterséges intelligencián alapuló alkalmazást 5-10 százalékuk használ. Az IoT-megoldásokat is leginkább a járműkövetéseknél használják, de az arány itt is mindössze 19 százalékos” – mutatott rá Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. – „A hiánypótló felmérést azért indította el a K&H-csoport, hogy rávilágítson az innovatív, digitális fejlesztések szükségességére. Erre nagy szükség van, hiszen az említett digitális megoldásokat a megkérdezett cégek többsége nemhogy nem használja, a jövőben sem tervezi azoknak a bevezetését a mindennapi cégműködésbe.”

Csak első látásra jó arány

A K&H összeállításából kiderül az is, hogy a digitális és informatikai fejlesztésekre, például szoftvervásárlásra, automatizációra a megkérdezett cégek az árbevételük 5 százalékát fordítják.

„Ez összességében nem is lenne rossz arány, ám az érték csupán néhány nagyobb volumenű fejlesztést végrehajtó cégnek köszönhető” – emelte ki Németh Balázs. A magyar vállalatok 28 százaléka nem költ a szóban forgó digitális és informatikai beruházásokra, 36 százalékuk az árbevétel 0-3 százalékos fordítják erre. A vállalkozások 26 százalékánál 3–10 százalékos eredmény született és a 10-ből 1 cégnél haladja meg a 10 százalékot a költés.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS