Big data, IoT, mesterséges intelligencia – Mennyire kapott rá Magyarország?

2021. 08. 10., 16:00

A digitális fejlődés eredményeként a nagy mennyiségű adatok kezelésével (big data), a dolgok internete (IoT) térnyerésével, a mesterséges intelligencia használatával hatékonyabbá, jövedelmezőbbé válhatnak a cégek, ám a magyar vállalkozások még kevésbé nyitottak ezekre az innovatív megoldásokra – derül ki a K&H innovációs indexéből. Nagy mennyiségű adat feldolgozása mindössze a cégek 18 százalékánál mindennapos, 71 százalékuknál hiányzik a palettáról. A sokoldalúan felhasználható mesterséges intelligencia lehetőségével csak a magyar vállalkozások kevesebb mint 10 százaléka él.

A magyar gazdaságban egyre nagyobb szerepet kapnak a különböző digitális fejlesztések, amelyek a cégek hatékonyságában és a jövedelmezőségük fokozásában, valamint a versenyképességük növelésében játszanak szerepet. Például a nagy mennyiségű adat feldolgozása, az IoT-megoldások, és a mesterséges intelligencia alkalmazása is segítheti a cégek fejlődését, ám Magyarországon még viszonylag kevesen élnek ezekkel a lehetőségekkel – derül ki a K&H innovációs indexéhez készült felméréséből, amelyet 360 cég megkérdezésével készítettek. A megkérdezettek a 300 millió forintot meghaladó árbevételű vállalkozások sorából kerültek ki, ők adtak válaszokat arra, hogy mennyire alkalmazzák az innovatív, digitális megoldásokat a cég fejlesztése érdekében.

Sokan nem is kérnek belőle

„A különböző forrásokból származó nagy mennyiségű adat feldolgozásával a megkérdezett cégek 10-20 százaléka foglalkozik, valamilyen mesterséges intelligencián alapuló alkalmazást 5-10 százalékuk használ. Az IoT-megoldásokat is leginkább a járműkövetéseknél használják, de az arány itt is mindössze 19 százalékos” – mutatott rá Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. – „A hiánypótló felmérést azért indította el a K&H-csoport, hogy rávilágítson az innovatív, digitális fejlesztések szükségességére. Erre nagy szükség van, hiszen az említett digitális megoldásokat a megkérdezett cégek többsége nemhogy nem használja, a jövőben sem tervezi azoknak a bevezetését a mindennapi cégműködésbe.”

Csak első látásra jó arány

A K&H összeállításából kiderül az is, hogy a digitális és informatikai fejlesztésekre, például szoftvervásárlásra, automatizációra a megkérdezett cégek az árbevételük 5 százalékát fordítják.

„Ez összességében nem is lenne rossz arány, ám az érték csupán néhány nagyobb volumenű fejlesztést végrehajtó cégnek köszönhető” – emelte ki Németh Balázs. A magyar vállalatok 28 százaléka nem költ a szóban forgó digitális és informatikai beruházásokra, 36 százalékuk az árbevétel 0-3 százalékos fordítják erre. A vállalkozások 26 százalékánál 3–10 százalékos eredmény született és a 10-ből 1 cégnél haladja meg a 10 százalékot a költés.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 22., 15:10
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.