Big data, IoT, mesterséges intelligencia – Mennyire kapott rá Magyarország?

2021. 08. 10., 16:00

A digitális fejlődés eredményeként a nagy mennyiségű adatok kezelésével (big data), a dolgok internete (IoT) térnyerésével, a mesterséges intelligencia használatával hatékonyabbá, jövedelmezőbbé válhatnak a cégek, ám a magyar vállalkozások még kevésbé nyitottak ezekre az innovatív megoldásokra – derül ki a K&H innovációs indexéből. Nagy mennyiségű adat feldolgozása mindössze a cégek 18 százalékánál mindennapos, 71 százalékuknál hiányzik a palettáról. A sokoldalúan felhasználható mesterséges intelligencia lehetőségével csak a magyar vállalkozások kevesebb mint 10 százaléka él.

A magyar gazdaságban egyre nagyobb szerepet kapnak a különböző digitális fejlesztések, amelyek a cégek hatékonyságában és a jövedelmezőségük fokozásában, valamint a versenyképességük növelésében játszanak szerepet. Például a nagy mennyiségű adat feldolgozása, az IoT-megoldások, és a mesterséges intelligencia alkalmazása is segítheti a cégek fejlődését, ám Magyarországon még viszonylag kevesen élnek ezekkel a lehetőségekkel – derül ki a K&H innovációs indexéhez készült felméréséből, amelyet 360 cég megkérdezésével készítettek. A megkérdezettek a 300 millió forintot meghaladó árbevételű vállalkozások sorából kerültek ki, ők adtak válaszokat arra, hogy mennyire alkalmazzák az innovatív, digitális megoldásokat a cég fejlesztése érdekében.

Sokan nem is kérnek belőle

„A különböző forrásokból származó nagy mennyiségű adat feldolgozásával a megkérdezett cégek 10-20 százaléka foglalkozik, valamilyen mesterséges intelligencián alapuló alkalmazást 5-10 százalékuk használ. Az IoT-megoldásokat is leginkább a járműkövetéseknél használják, de az arány itt is mindössze 19 százalékos” – mutatott rá Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. – „A hiánypótló felmérést azért indította el a K&H-csoport, hogy rávilágítson az innovatív, digitális fejlesztések szükségességére. Erre nagy szükség van, hiszen az említett digitális megoldásokat a megkérdezett cégek többsége nemhogy nem használja, a jövőben sem tervezi azoknak a bevezetését a mindennapi cégműködésbe.”

Csak első látásra jó arány

A K&H összeállításából kiderül az is, hogy a digitális és informatikai fejlesztésekre, például szoftvervásárlásra, automatizációra a megkérdezett cégek az árbevételük 5 százalékát fordítják.

„Ez összességében nem is lenne rossz arány, ám az érték csupán néhány nagyobb volumenű fejlesztést végrehajtó cégnek köszönhető” – emelte ki Németh Balázs. A magyar vállalatok 28 százaléka nem költ a szóban forgó digitális és informatikai beruházásokra, 36 százalékuk az árbevétel 0-3 százalékos fordítják erre. A vállalkozások 26 százalékánál 3–10 százalékos eredmény született és a 10-ből 1 cégnél haladja meg a 10 százalékot a költés.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 30., 18:05
A tervek szerint július 1-jén életbe lépő törvényjavaslat már most változásokat indított el a hazai ingatlanpiacon. A szabályozás különösen az agglomerációs településeken, valamint a kiemelt nyaralóövezetekben, a Balaton és a Velencei-tó környékén okozott árakban és keresletben is fordulatot. A Duna House ezért a helyi viszonyokat jól ismerő ingatlanszakértőket is megkérdezte.
2025-05-29 22:15:41
A Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetsége 2025. június 12-én EPR szakmai konferenciát szervez, melyre szeretettel meghívunk minden kedves érdeklődőt.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS