Itt találod az összes cikket a „K&H innovációs index” témában!
Kétpontos növekedéssel 28 pontra emelkedett a K&H innovációs index értéke 2025 első félévében. A hazai, 300 millió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalatok innovációs aktivitását mérő mutató ezzel továbbra is az alacsony kategóriában marad, de az elmúlt időszak visszaesését korrigálta – különösen a digitális fejlesztések és a stratégiai tervezés terén, köszönhetően a kis- és közepes cégek innovációs tevékenységének.
Nagyot a magyar vállalatok innovációs aktivitása a K&H 2024. második féléves innovációs index kutatása szerint: a megvalósult innováció alindex jelentős csökkenést mutat, megtorpanni látszik a digitalizáció, és múlni tűnik a mesterséges intelligencia-láz is.
Németh Balázs: a mesterséges intelligencia alkalmazása egy éve még csak az igazán nagy cégekre volt jellemző, mára azonban már minden cégkategóriában megjelent.
A nem túl rózsás gazdasági kilátások és a finanszírozás, a pályázatok hiánya visszafogja a vállalatok innovációs kedvét. Így elsősorban belső hatékonyságuk javítására és ügyfeleik jobb kiszolgálására összpontosítanak – mondja Németh Balázs, a K&H innovációs igazgatója.
A kedvezőtlen gazdasági kilátások és a drága források miatt a magyar vállalatok kivárnak a termék- és szolgáltatásfejlesztéssel, inkább a meglévő ügyfélkörük megtartására, jobb kiszolgálására, valamint belső folyamataik hatékonyságának javítására törekszenek – derül ki a K&H innovációs index felméréséből.
Változatlanul a 4 milliárd forint feletti árbevételű cégek a legaktívabb innovátorok.
A digitális átállás jelenti a legnagyobb hajtóerőt a hazai vállalatok innovációs tevékenységében. „A cégek figyelme a digitális fejlesztésekre összpontosul, új termékekkel és szolgáltatásokkal nem most rukkolnak elő” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
A digitalizáció tartja szinten a hazai vállalatok innovációs tevékenységét. Új termékek, szolgáltatások bevezetésével kivárnak a vállalatok, inkább saját háttérfolyamataikat igyekeznek hatékonyabbá tenni. Így a K&H innovációs indexe szinten maradt.
A magyar vállalatok innovációs aktivitása elmarad a szükségestől és az európai átlagtól. Az EU 2022 második felében publikálta innovációs eredménytábláját, amely egybecseng a K&H innovációs index eredményeivel.
A K&H kutatásából kiderül, hogy a hazai családi cégek némileg innovatívabbak, mint a vállalati szektor általában.
A magyar vállalatok az utóbbi hónapokban alaposan visszafogták innovációs elképzeléseiket. A K&H innovációs index enyhe visszaesést mutat.
Csökkent az új terméket vagy szolgáltatást tervező magyar cégek aránya, mindössze 27 százalék rukkolna elő ezzel a következő egy évben. A tervezett innovációk közül viszont több az új vagy jelentős mértékben továbbfejlesztett háttérfolyamatban gondolkozó vállalkozás – derült ki a K&H innovációs indexből.
Rengeteg cég maradt adós saját magának új fejlesztésekkel, termékekkel az elmúlt két évben. Még az igazán nagy, 10 milliárd forintot meghaladó forgalmú magyar vállalkozásoknak is mindössze 37 százaléka rukkolt elő újdonsággal – derül ki a K&H innovációs indexéből.
A K&H innovációs indexe 28 pontot ért el az idei második félévben, ami 3 ponttal elmarad az első féléves eredménytől.
A magyar vállalkozások még kevésbé nyitottak ezekre az innovatív megoldásokra – derül ki a K&H innovációs indexéből.
A járvány okozta gazdasági válság utáni kilábalásban főszerepet kap az innováció, de ezen a téren felemás kép rajzolódik ki Magyarországon – derül ki a K&H újonnan elindított innovációs indexéből, amely a 300 millió forintot meghaladó éves árbevétellel rendelkező magyar cégek innovációhoz való hozzáállását és terveit mutatja be.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.