Németh Balázs: lanyhul a magyar vállalatok innovációs kedve

2022. 12. 19., 17:17

A magyar vállalatok az utóbbi hónapokban alaposan visszafogták innovációs elképzeléseiket. A K&H innovációs index enyhe visszaesést mutat. A lanyhuló vállalati innovációs kedven tovább ront az orosz-ukrán fegyveres konfliktus. „Az innováció a versenyképesség kulcsa, a digitális átállás ennek kiváló tükre” – vallja Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

A K&H innovációs index azért hiánypótló, mert időről időre megmutatja, hogy hol áll a magyar gazdaság az innovációs versenyben és a gazdaság szereplői milyen fejlesztésekkel készülnek a jövőre. Jelenleg nem túl fényes az összkép – így foglalható össze a K&H 2022 második féléves innovációs indexe, amely az előző félévhez képest 2 ponttal 28 pontra csökkent.

Ha valami új, az bizonyára digitális

„Ez a teljesítmény a közepesnél gyöngébb, lényegében tükrözi Magyarország nem túl előkelő helyét az európai innovációs rangsorban. Pedig az innováció a versenyképesség kulcsa, mert általa a cég a korábbiaknál jobban kielégíti az ügyfelek igényeit és növeli a hatékonyságát” – vallja Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

Az innovációs szakember szerint szétszakadt a magyar vállalati mezőny. A felső egyharmad nem csupán fontosnak tartja az innovatív termékek, szolgáltatások bevezetését, de nagyon strukturáltan is kezeli ezt a területet. A leginkább innovatív cégek jellemzően azok közül kerülnek ki, amelyek árbevétele meghaladja a 4 milliárd forintot.

Ezeknél a vállalatoknál többnyire már innovációs stratégiát is kidolgoztak, és árbevételük egyre nagyobb – akár 10 százalék feletti – hányadát is innovációs tevékenységre költik. Sőt, újításaik gyakorta kedvező környezeti hatással is járnak. Az újítási projekteket a vállalati hierarchiában kulcspozícióban lévők irányítják, és ennek meg is van az eredménye: az innovatív vállalatok arról számolnak be, hogy árbevételükön belül növekszik az innovációból származó bevételek aránya. Németh Balázs szerint egyértelműen kimutatható, hogy azok a cégek sikeresek az innováció terén, amelyek átgondoltan, tervezetten és strukturáltan közelítik meg a témakört.

Az innovációhoz való hozzáállás egyfajta lenyomata az, hogy milyen új digitális megoldásokat vezetnek be a cégek. A nagyvállalatok jól teljesítenek, más területen azonban nem mutatható érdemi elmozdulás.

„Ijesztő, hogy a hazai cégeknek mintegy 40 százaléka a maga szempontjából nem is tartja fontosnak a digitális transzformációt” – mondja Németh Balázs.

Összességében azonban a vállalatoknak változatlanul a fele számolt be arról, hogy jelentősebb digitális fejlesztéseket hajtott végre a meglévő szoftverek, alkalmazások összekapcsolása (33 százalék), a távmunka támogatása (32 százalék), az automatizáció (18 százalék) vagy a big data alkalmazása (9 százalék) terén.

A vállalatok a működési költségüknek átlagosan 5 százalékát költötték digitalizációra. Ezen belül képzésre sok pénzt szántak: felismerve az informatikai tudás jelentőségét, a vállalatok munkavállalóik ötöde számára nyújtottak informatikai képzést ‒ ami az eddig mért legmagasabb érték.

Nagy úr a kényszer

Németh Balázs szerint a korábbi időszakban két külső kényszer is élénkítőleg hatott a vállalatokra, hogy újabb és újabb digitális technológiákat vezessenek be. A pandémia miatt elterjedtté vált az otthoni munkavégzés, ehhez egyik napról a másikra hatalmas digitális transzformációt kellett végrehajtani a cégeknél. Ugyancsak a Covid-járvány kényszerítette ki a kereskedelmi szektorból, hogy újszerűen szolgálja ki a vásárlókat. Mára a kereskedelemben ez az innovációs fellángolás kihunyt, némi élénkülés tapasztalható a mezőgazdaságban.

A másik kényszerítő erő az egyre több szektorban jelentkező munkaerőhiány, amely az automatizáció irányába szorítja a vállalatokat.

„Amikor azonban nincs ilyen kényszer, akkor az újító kedv is lanyhul” – mondja Németh Balázs. Sok vállalatnál állítólag nem jut pénz innovációra, illetve a mindennapi teendők elvonják a cégvezetés figyelmét az újításokról.

Aggasztó tendenciák – fény az alagút végén

A K&H 30 pontot jelző innovációs indexe korábban sem volt magasnak mondható, a 2 pontos visszaesés most elsősorban a tervek halasztásának tudható be. Míg az elmúlt két év során a vállalatok közel fele vezetett be új, vagy jelentősen javított terméket, szolgáltatást, addig most sokan a tervek halasztásáról döntöttek: 4 százalékpontos csökkenéssel már csak a vállalatok alig negyede tervezi termékei vagy szolgáltatásai megújítását.

A felmérés arra a kedvezőtlen tendenciára is rávilágít, hogy 30 százalékról 20-ra csökkent azon cégek aránya, amelyek több innovációt terveznek a következő 2 évben, mint a megelőző kettőben. Ennek egyik oka, hogy változatlanul nagyon alacsony az innovatív termékekből vagy szolgáltatásokból származó bevétel aránya. A kedvezőtlen megtérülés éppen úgy visszafogja az innovációs lendületet, mint a forráshiány.

Háborúban nem csak a múzsák hallgatnak

Az orosz-ukrán háború a cégek innovációs tevékenységét is negatívan befolyásolja, 2022 második félévében ezt már tisztábban látják a vállalatvezetők. Míg a háború kitöréséhez közel a cégek bő negyede jelezte, hogy a konfliktus hatással van innovációs tevékenységükre, addig 2022 második félévében ez az arány már 40 százalékra szökött fel.

A nehézségeket leginkább a 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező, a közép-, illetve kelet-magyarországi, valamint a kereskedelem és szolgáltatás terén működő cégek érzékelik. Derűlátásra egyelőre nincs ok: a korábbi 37 százalékhoz képest most már 42 százalék véli úgy, hogy a háború következményei visszavetik innovációs törekvéseiket.

A K&H a hazai vállalati szféra egyik legnagyobb finanszírozó pénzügyi csoportjaként azért is tartja fontosnak az innovációs tevékenység felmérését időről időre, mert így pontosabban látja, hogy hogyan gondolkodnak ügyfelei. A klasszikus banki tevékenység egyre inkább tanácsadói irányba mozdul el.

„Tudnunk kell, hogy milyen formában segíthetünk ügyfeleinknek” – mondja Németh Balázs, aki szerint a legfontosabb, hogy minden kis- és középvállalati vezető megértse, a saját tevékenységi körében konkrétan hogyan tudja jobb minőségű termékre, szolgáltatásra vagy hatékonyabb működésre fordítani az olyan digitális technológiákat, mint például az IoT-t, a big data-t vagy a mesterséges intelligenciát. A K&H maga is kiemelten kezeli a digitalizációt, és például a digitális pénzügyi csatornák bevezetésével is segít a cégvezetőket rávezetni arra, hogy nyitottabbak legyenek a digitális megoldásokra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 13:10:00
2024. március 1-jén módosul az UJEGYKE-nyomtatvány, ettől az időponttól már külön is bejelenthető állandó meghatalmazás az áruk uniós vámjogi státuszáról szóló igazolás (T2L vagy T2L/F) kiadásával kapcsolatos ügyek intézésére – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS