A magyar vállalatok innovációs aktivitása elmarad a szükségestől és az európai átlagtól. Az EU 2022 második felében publikálta innovációs eredménytábláját, amely egybecseng a K&H innovációs index eredményeivel. Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője szerint ez a tendencia nem ad okot örömre, hiszen éppen az innováció jelentené a vállalati versenyképesség kulcsát.
Az Európai Bizottság tavaly ősszel publikálta a 2022-es európai eredménylistáját, amely 12 szempont és összesen 22 témakör szerint rangsorba állítja és csoportosítja az EU tagországait. Az innováció terén első Svédország, de az élbolyban szerepel még Belgium, Dánia, Finnország – és új csapattagként – Hollandia is. A középmezőnyt követik az úgynevezett „feltörekvő innovátorok”, vagyis azon országok, amelyek az uniós innovációs átlag 70 százaléka alatt szerepelnek. Magyarország 69,8 százalékos teljesítményével mindössze hajszálnyival csúszik bele ebbe a „követő” csoportba, ahol teljesítménye jóval meghaladja a többi csoporttagét: Bulgáriáét, Horvátországét, Lettországét, Lengyelországét, Romániáét és Szlovákiáét.
Az EU átlag 9,9 százalékos növekedés produkál az innováció terén, amitól a magyar innovációs aktivitás növekedése 2,8 százalékponttal elmarad, így egyre nő a távolság az EU-átlag innovációs teljesítménye és Magyarország hasonló teljesítménye között.
Az EU felmérését sok tekintetben alátámasztják azok az eredmények, amelyeket a K&H innovációs index mögött meghúzódó kutatás eredményei tükröznek. A K&H 2021 eleje óta immár negyedik alkalommal végzett kutatást a hazai közepes és nagyvállalatok között azok innovációs aktivitásáról. A K&H innovációs index 2022 második félévében 2 ponttal csökkent a félévvel korábban mért, amúgy sem magas 30 ponthoz képest, így lényegében visszaesett az egy évvel korábbi szintre
„Két év viszonylag aktív innovációs tevékenységét követően most különösen a vállalatok által a jövőben tervezett innovációi jeleznek visszaesést, nyilván nem függetlenül az amúgy is kedvezőtlen gazdasági várakozásokkal” – jelentette ki Németh Balázs, a K&H Csoport innovációs vezetője a második féléves innovációs index bemutatása kapcsán. Az orosz-ukrán háború szintén kedvezőtlen hatást gyakorol a fejlesztési tervekre. Míg a háború kitörésekor a cégek bő negyede jelezte, hogy a konfliktus hatással lehet innovációs tevékenységükre, addig 2022 második félévében ezt már tíz cégből négy érzékelte.
A K&H innovációs index egy összetett mutató, amely 4 elemből áll. Ezek egyike a jövőre irányuló innovációs terveket járja körül. A felmérés szerint az utolsó hat hónapban tovább csökkent a következő évre új terméket vagy szolgáltatás bevezetni tervező cégek aránya. A csökkenés a vállalatok minden szegmensét érinti.
Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb egy vállalat árbevétele, annál több innovációs tevékenységet terveznek a következő egy évre. A megkérdezett vállalatok 40 százaléka tervez kedvező környezeti hatással járó fejlesztést, éppen annyi, mint hat hónappal ezelőtt.
Noha a vállalatok továbbra is alapvetően igyekeznek házon belül megoldani a fejlesztéseket, az utóbbi időben jelentősen több cég vont be külső partnert erre a feladatra. 2022 második felében a cégek 20 százalékában folyt valamilyen innovációs tevékenység, de a K&H innovációs index azt is mérte, hogy a vállalatok 6 százalékában a felmérést megelőző két évben felfüggesztettek ilyen jellegű tevékenységeket.
Németh Balázs fontosnak nevezte, hogy érdemben javuljon a vállalatok innovációs kedve, mert mint mondta: „az innováció a versenyképesség kulcsa. Hosszabb távon csak az a cég tud versenyben maradni, amelyik új termékeket, szolgáltatásokat vezet be a piacra, illetve folyamatosan javítja háttérfolyamatainak hatékonyságát”. Hozzátette: „Némi bizakodásra ad okot, hogy a vállalatok zöme erőforrásait éppen a digitális fejlesztésekre összpontosítja és munkavállalóinak is folyamatos informatikai képzést szervez”.
Zajlik az 5. blokki nukleáris sziget betonozása, a 6. blokki munkagödör földmennyiségének negyedét kiemelték.