Keresi a helyét a mesterséges intelligencia

Noha némileg csökkent az informatikai fejlesztések aránya a hazai cégeknél, azért az elmúlt két évben majdnem minden második vállalat hajtott végre valamilyen digitális fejlesztést. Ezen belül szembeszökő, hogy egyre terjed a mesterséges intelligencia – derül ki a K&H innovációs index 2024 első félévi kutatásából. A K&H hetedik féléve méri a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitását. A felmérés kezdete, 2021 eleje óta az innovációs index 31 és 28 pont között minden félévben kismértékű ingadozást mutat (jelenleg éppen 29 ponton áll), ami arra utal, hogy a magyarországi vállalatoknál az innováció az elmúlt három évben lényegében stagnált. Mindez azonban nem vonatkozik a mesterséges intelligencia alkalmazására és főleg fejlesztésére.

Ezen a területen ugyanis egyértelmű és dinamikus mozgás tapasztalható. 2021-2022-ben még a cégek bő negyede nézegette, hogy mit kezdhetne a mesterséges intelligenciával, ami aztán elkezdett folyamatosan terjedni: 2023 első felére a cégek fele úgy nyilatkozott a K&H kutatóinak, hogy alkalmazzák a mesterséges intelligenciát.

Ez az arány mára 30 százalékra esett vissza, ami világosan tükröz két párhuzamosan futó folyamatot: a kezdeti lelkesedést felváltotta a realitás, vagyis, hogy a piacon elérhető megoldások nem feltétlenül alkalmazhatók egy az egyben minden cégnél. Másrészt viszont saját fejlesztésekre, testre szabott megoldásokra van szükség ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia valóban hasznos eszközévé váljon a cégeknek.

A testre szabás igénye is jól kimutatható: míg 2021-22-ben a cégeknek mindössze pár százaléka indított saját fejlesztést, addig 2023 második félévére már 11 százalékuk, fél évvel később pedig már átlagosan 17 százalékuk foglalkozik a mesterséges intelligencia valamilyen formájának továbbfejlesztésével.

„A mesterséges intelligencia alkalmazása egy éve még csak az igazán nagy cégekre volt jellemző, mára azonban már minden cégkategóriában megjelent” – mondja Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője, aki szerint izgalmas tanulságok vonhatók le, ha az adatok mögé pillantunk: az átlagnál jelentősen nagyobb arányban (22 százalékban) fejlesztenek a 4 milliárd forint árbevétel feletti cégek, valamint azok a vállalatok, amelyek az elmúlt két év során új terméket vagy szolgáltatást vezettek be (26 százalék).

Az ipari fejlesztések között kis léptékekben érte el a mostani 9 százalékos szintet a mesterséges intelligencia alkalmazása, míg a kereskedelemben az alkalmazó cégek aránya fél évvel ezelőtt ugrásszerűen 16 százalékra nőtt, további fél évvel később 24 százalékot ért el. Ehhez zárkóztak fel a szolgáltatások (17 százalékra). Talán nem meglepő, hogy a mezőgazdasági vállalkozások mélyen az átlag alatt (mindössze 5 százalékuk) foglalkoznak a mesterséges intelligencia fejlesztésével.

Különösen érdekes látni, hogy 1-2 év alatt hogyan változnak a mesterséges intelligencia felhasználásainak különféle területei. Előszeretettel használják a cégek fordítási, tolmácsolási feladatokra (12 százalék). Alig egyetlen esztendő alatt 1 százalékról 11 százalékra ugrott azoknak a cégeknek az aránya, amelyek beszédfelismerésre, gépi fordításra, chatbotok működtetésére alkalmazzák. A marketing-kommunikáció területén első alkalommal mérték a kutatók a felhasználást, de rögtön 15 százalékos eredményt kaptak. A cégek tehát már alkalmazzák az új eszközt szövegírásra, illetve hirdetéseik optimális elhelyezésére. A személyre szabott ajánlatok készítése azonban visszaesett: a 2023-as első félévi 38 százalékról mára egyenletesen lecsökkent 10 százalék körüli szintre. Ugyancsak erősen visszaesett (26 százalékról 7 százalékra) a kockázatelemzési, csalásfelismerési célra történő használat.

A mesterséges intelligencia még nem minden tekintetben találta meg a helyét a magyar vállalatok működésében. Egyelőre ugyanis csak elhanyagolható részük használja előrejelzésre, a döntéshozatal alátámasztására, vizuális adatok feldolgozására, arc- vagy képfelismerésre, továbbá folyamatautomatizálásra, autonóm robotok irányítására vagy éppen a munkaerő kiválasztására.

„Egy innováció életciklusában teljesen természetes, hogy a kezdeti nagy érdeklődést némi visszaesés követi, amíg a felhasználók meg nem találják, hogy pontosan mire és hogyan tudják használni az újdonságot úgy, hogy az valóban növelje a hatékonyságot, vagy nagyobb hozzáadott értéket teremtsen számukra. Ha már kitalálták, kifejlesztették, testre szabták, akkor ismét megindul majd a növekedés és az vélhetőleg tartós is marad” – mondja Németh Balázs.