Innovációs hajlandóság: „gyengén közepes”

2022. 07. 01., 14:53

Csökkent az új terméket vagy szolgáltatást tervező magyar cégek aránya, mindössze 27 százalék rukkolna elő ezzel a következő egy évben. A tervezett innovációk közül viszont több az új vagy jelentős mértékben továbbfejlesztett háttérfolyamatban gondolkozó vállalkozás – derült ki a K&H innovációs indexből. 10-ből közel 3 cég szerezne be szoftvert vagy vásárolna valamilyen gépet, de jelentősen nőtt az élőmunkát csökkentő vagy kiváltó automatizációban érdekelt vállalatok aránya is.

Sok magyar cég előremenekült és a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság hatásait innovációval próbálták ellensúlyozni, így a cégek jelentős része nem állította le a fejlesztéseket a járvány alatt - derült ki a K&H innovációs indexből, amely az idei első félévben 30 ponton zárt. Ez egy gyenge közepes teljesítménynek felel meg. Összességében egyébként a 10 milliárd forintot meghaladó árbevételű vállalatok érték el a legjobb eredményt, az ágazatok közül pedig az ipar és a szolgáltató szektor bizonyult a leginnovatívabbnak.

„Az is fontos, hogy milyen fejlesztésekkel készülnek rövid távon a cégek: a tervezett innovációk alindexe 26 ponton áll, ami megegyezik 2021 második félévében mért eredménnyel. Viszont ezen belül bizonyos területeken, például az új termékek vagy szolgáltatások bevezetésénél csökkenést tapasztaltunk: a vállalatok bő negyede tervezi ezt következő 1 évben, ami 11 százalékpontnyi, jelentős visszaesést jelent” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

Kevesebb új terméket, szolgáltatást terveznek

A következő egy évben a legmagasabb arányban (35 százalék) az 1,1-2,0 milliárd forint árbevétellel rendelkező vállalkozások terveznek új terméket vagy szolgáltatást bevezetni.

Viszont szignifikánsan, 18-ról 26 százalékra emelkedett az előző félévhez képest a háttérfolyamatokat fejleszteni tervezők aránya. A változás különösen a legkisebb – a 300 millió és 1 milliárd forint közötti – árbevételű, a kereskedelmi, illetve a közép-magyarországi cégek többi cégtípushoz történő felzárkózásának köszönhető. Az idei első félévben többen lettek az új gyártási eljárást vagy szolgáltatási folyamat bevezetését tervező kelet-magyarországi, illetve kereskedelmi vállalkozások is.

A cégek 16 százaléka a logisztikai vagy szállítási eljárásokon változtatna, míg a legkisebb arányban (13 százalék) az értékesítési csatornákon változtatnának rövid távon.

Szoftvervásárlás az élen, többen, de még mindig kevesen automatizálnának

Németh Balázs hozzátette, hogy a támogató tevékenységek közül az előző félévhez képest szinte mindegyik innovációs tevékenység tervezett aránya szignifikánsan emelkedett. A cégek 27 százaléka szoftvervásárlást tervez a következő 1 évben új feladatok vagy funkciók ellátására. Közel ugyanennyien (26 százalék) számolnak valamilyen gép vagy berendezés beszerzésével. Házon belüli K+F tevékenységet 20 százalék tervez - ettől jóval elmarad a külső K+F tevékenységet tervező cégek aránya (7 százalék). Bár többen vannak, de még mindig csak 15 százalék gondolkozik olyan automatizációban, amely kiváltaná az élőmunkát vagy csökkentené annak igényét - ezzel egyébként a legtöbben a mezőgazdaságban terveznek (26 százalék).

A kutatásból az is kiderült, hogy ötből kettő cég tervez bevezetni kedvező környezeti hatással járó fejlesztést a következő 1 évben, ez az előző félévben még 35 százalék volt. Érdekes, hogy árbevétel, regionális elhelyezkedés és ágazat szempontjából sincs jelentős különbség ebben a kérdésben a cégek között.

Emelkedőn a félbemaradt innovációk

Németh Balázs hozzátette, hogy nem minden innovációs folyamatot visznek végig a cégek, azt is fontos látni, mennyi ilyen fejlesztés akad meg. 2022 első félévében minden ötödik vállalatnál volt folyamatban valamilyen innovációs fejlesztés, a cégek 10 százaléka pedig a felmérés megelőző két évben felfüggesztett már innovációt, mind a kettő szignifikáns növekedést jelent 2021 második félévéhez képest. A folyamatban lévő innovációk aránya leginkább a 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező, a közép-, illetve kelet-magyarországi, valamint az ipar, illetve szolgáltatás ágazatokban tevékenykedő cégek esetén nőtt, míg a legtöbb innováció szintén az ipari cégeknél maradt félbe.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.