A felhőtechnológia több mint 7000 milliárd forintos GDP-növekedést hozhat Magyarországnak

2024. 07. 11., 09:40

A felhőszolgáltatásokat használó magyar vállalatok egy alkalmazottra jutó éves bevétele közel 2,4 millió forinttal magasabb, mint az ilyen szolgáltatásokat nem használó versenytársaiké. A „Felhőtechnológiák Magyarországon: Gazdasági hatástanulmány” című, a Deloitte által az IVSZ számára az Amazon Web Services-szel (AWS) partnerségben készített felmérés szerint a felhőhasználat további növekedése évente átlagosan 1,7-2,7 százalékkal járul hozzá a magyar bruttó hazai termékhez (2023-hoz képest), attól függően, hogy a kormány semlegesen vagy támogatóan viszonyul-e a felhőhöz. Ennek a tartománynak a két végpontja közötti különbség 10 év alatt 7000 milliárd forint többlet GDP-t jelent.

Az IVSZ számára készített tanulmány rávilágít a felhőalapú számítástechnika átalakító erejére a magyar vállalkozások és a társadalom számára. A felhő bevezetése optimalizálja az IT-beruházásokat, csökkenti a költségeket és új bevételi forrásokat szabadít fel, elősegítve a versenyképes és innovatív üzleti környezetet. Emellett a felhőalapú számítástechnika a munkaterhelések konszolidálásával és az energiahatékony adatközpontok kihasználásával létfontosságú szerepet játszik a fenntarthatósági erőfeszítések előmozdításában” – mondta Gianni Romolo, az Amazon Web Services közép-kelet-európai terjeszkedésért felelős vezetője.

Hozzátette, hogy a gyors és átfogó fejlődés igazi motorja a mesterséges intelligencia (MI) és a felhőtechnológia együttes alkalmazása lehet, mert ezekkel többek közt jelentősen lefaraghatóak a beruházási költségek is. Köszönhetően annak, hogy egy chatbot vagy egyéb generatív MI megoldás működéséhez szükséges MI modell beruházási volumene jóval kedvezőbb bérléssel a felhőben, mint helyben telepített infrastruktúra létrehozásával. Hasonlóképp optimalizálhatóak a működési költségek is felhő környezetben. Saját adatközpontban a közvetlen és közvetett elektromos energia fogyasztása külön költségtényező, míg a felhőszolgáltatók az energiát lényegesen alacsonyabb költségszinten szerzik be, mint amire a magyar vállalatoknak általában lehetősége nyílik. Továbbá a felhő és az MI együtt a kínált funkcionalitás, illetve a hardver erőforrások elérhetősége szempontjából egyaránt versenyképes alternatívát kínál többek közt a nagyméretű adattárak és számítási kapacitások biztosításával.

A hatástanulmányból ugyanakkor az is kiderül, hogy a mesterséges intelligenciával megtámogatott felhőszolgáltatások 15-25 százalékkal csökkenthetik az IT ráfordításokat, illetve 25-40százalék-kal növelhetik az IT produktivitását. Gianni Romolo rámutatott, hogy ezek az tények is alátámasztják az AWS által is képviselet stratégiát, amely szerint a mesterséges intelligencia (MI) és a felhőtechnológia együttes fejlesztése, illetve üzemeltetése elengedhetetlenül szükséges a technológiai versenyképesség megteremtéséhez és folyamatos fenntartásához.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-04-01 12:05:00
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS