Lemaradásban a magyar vállalati szektor a big data területén

2021. 07. 14., 16:00

A járvány okozta gazdasági válság utáni kilábalásban főszerepet kap az innováció, de ezen a téren felemás kép rajzolódik ki Magyarországon – derül ki a K&H újonnan elindított innovációs indexéből, amely a 300 millió forintot meghaladó éves árbevétellel rendelkező magyar cégek innovációhoz való hozzáállását és terveit mutatja be. A magyar vállalatok a járvány hatására előre menekülnek: tízből négyen jelentek meg új termékkel vagy szolgáltatással az elmúlt 2 évben, amelyek az árbevétel ötödét adták. A magyar cégek 45 százaléka viszont a digitális transzformációt nem tartja fontosnak, tízből hat cég nem hajtott végre digitális fejlesztést az utóbbi két évben. Egyelőre kevesen foglalkoznak nagy mennyiségű adatok feldolgozásával és a mesterséges intelligencia alkalmazásával is.

„A K&H felmérése hiánypótló: a most elindított innovációs index időről időre megmutatja, hogy hol áll a magyar gazdaság az innovációs versenyben és a gazdaság főszereplői milyen fejlesztésekkel készülnek a jövőre" – mondta Németh Balázs, a K&H innovációkért felelős vezetője. A kutatás keretében 360, a magyar magánszektor 32 ezer vállalatát reprezentáló, 300 millió forintot meghaladó árbevételű cég nyilatkozott az innovációs, digitális lépéseikről és terveikről.

Közepes alá

Első alkalommal összességében a közepesnél gyengébb teljesítményt mutat a K&H innovációs indexe, amely az idei első félévben 31 ponton zárt. A vállalatméret szerinti bontás alapján a legnagyobb - 10 milliárd forintot meghaladó árbevételű – vállalatok érték el a legjobb eredményt, 38 ponttal. A leginnovatívabb ágazatok közé tartozik az ipar és a szolgáltató szektor, a mezőgazdaság az ágazati bontás szerint a sor végén foglal helyet.

Kedvező viszont, hogy a magyar cégek jelentős része nem állította le a fejlesztéseket a járvány alatt. Összességében a megkérdezett vállalatok 43 százaléka vezetett be új terméket vagy szolgáltatást az elmúlt két évben, a legnagyobb cégeknél ez az arány elérte a 70 százalékot. Az innováción alapuló új termékek és szolgáltatások az éves árbevétel közel ötödét adták. Így érthető, ha a cégek 42 százaléka tervezi újabb termék vagy szolgáltatás piacra dobását a következő egy év során.

Lemaradásban

Németh Balázs rámutatott: „az eredményekből az olvasható ki, hogy sok cég előremenekül, új termékek bevezetésével, automatizálással, digitális innovációval próbálja ellensúlyozni a válság miatt kieső bevételeket”. Beszédes viszont, hogy a válaszadó cégek mindössze 36 százaléka tartja fontosnak a digitális átállást, 45 százalékuknak ez jelenleg nem lényegi kérdés. A kutatásban is tetten érhető a téma felemás megítélése: míg a vállalatok kétharmada a szektorában az átlagosnál innovatívabbnak vallja magát, csak minden nyolcadiknak van írott innovációs stratégiája, és a működési költségüknek átlagosan 5%-át – a cégek fele alig 1%-ot – költik digitalizációra.

Németh Balázs hangsúlyozta: „a magyar vállalati szektor lemaradásban van az úgynevezett big data területén, azaz a nagy mennyiségű adatok feldolgozását tekintve, mindössze 10-20 százalékuk foglalkozik ezzel". A cégek mindössze 5-10 százaléka használ valamilyen mesterséges intelligencián alapuló alkalmazást, a többiek nem is terveznek ilyen megoldásokkal. 

A vállalatok leginkább forráshiány miatt nem fektetnek az innovációba, sokan attól tartanak, hogy nem térül meg a befektetés. A K&H innovációs vezetője szerint ezen enyhíthet, hogy az elmúlt időszakban sorra jelennek meg a kedvezményes, akár államilag is támogatott finanszírozási eszközök. Az új források gazdaságba áramlása pedig segíthet az innovációs folyamatok felgyorsításában, így a hazai vállalati szektor nemzetközi felzárkózásában – fejezte be Németh Balázs.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS