K&H: a digitális átállás hajtja a vállalati innovációt

2023. 06. 16., 11:19

A digitális átállás jelenti a legnagyobb hajtóerőt a hazai vállalatok innovációs tevékenységében. „A cégek figyelme a digitális fejlesztésekre összpontosul, új termékekkel és szolgáltatásokkal nem most rukkolnak elő” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

2021 elején indult újtára a K&H innovációs indexe, amely képet ad a magyar cégek innovációs terveiről és tevékenységéről, és hogy milyen fejlesztésekkel készülnek a jövőre. Az összkép nem rózsás: a K&H innovációs indexe a kezdetek óta alig mutat életjelet a magyar gazdaság szereplőinél: 31 pontról indult, és már második fél éve is csupán 28 pontot ért el.

Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője szerint „ellentétes erők hatnak a vállalati innovációra. Az infláció és a gazdasági válság arra készteti a vállalatokat, hogy költségeiket csökkentsék, működési hatékonyságukat javítsák. Így jelenleg az innováció egyetlen aktív területe a háttérfolyamatok digitalizációja”.

Soha nem volt még ilyen magas a digitális transzformációt előtérbe helyező cégek aránya – harmaduknak fontos, közel tizedüknek a legfontosabb feladatot jelenti. Eközben azon cégek aránya, amelyek számára a digitális transzformáció jelenleg egyáltalán nem lényegi kérdés, a korábbi 41 százalékról 34-re esett.

Csalások ellen is bevetik

A gépi tanulást használó alkalmazások egyre inkább megjelennek a termelésben, a szolgáltatásokban és a vállalati háttérfolyamatokban is. Nyolcféle lehetséges felhasználási területe közül különösen háromban jeleskedik a hazai vállalati szektor. Egyértelmű és dinamikus a növekedés (20 százalékról 38-ra nőtt) a személyre szabott ajánlatok, szolgáltatások, termékek kidolgozásában. Egyre több cég veti be ezt az eszközt kockázatelemzésre, csalásfelismerésre – alkalmazása 17 százalékról 26-re növekedett. Látható még növekedés az informatikai integráció terén is – az értéklánc minden pontján, az alvállalkozókkal és a megrendelőkkel való kapcsolattartásban, és az informatikai rendszerek között is.

Kevésbé változott, esetenként némileg csökkent is a mesterséges intelligencia felhasználása olyan alkalmazásoknál, mint például az autonóm robotok (önvezérlő gépek), vagy az automatizált raktárak (folyamatautomatizálás). Egyelőre nem terjed az arc- vagy képfelismerés (vizuális adatfeldolgozás), valamint a beszédfelismerés, gépi fordítás, és a chatbotok.

Az elmúlt félévben ugyancsak jelentősen emelkedett (23 százalékról 29-re) a járművekbe épített, nyomon követésre, a teljesítmény és a karbantartás tervezésére használt érzékelők és mérők (IoT megoldások) használata. Számottevően csökkent viszont a vásárlók magatartásának érzékelésére és elemzésére igénybe vett kamerák, illetve a vállalat energiafelhasználásának optimalizálására alkalmazott okosmérők használata. Eközben a hazai cégeknél töretlenül folytatódott az alkalmazottak informatikai képzése, szignifikánsan (44 százalékról 51-re) emelkedett a hordozható eszköz és (64 százalékról 72-re) az internet használat a munkavégzésben.

„A digitális átállás az innováció egyik kulcsa” – mondta Németh Balázs, aki hozzátette: az a vállalat, amely elhanyagolja az innovációt, óhatatlanul lemarad a piaci versenyben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.
2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS