Balogh-Mázi Mária: Máris több százan jelentkeztek a Szerethető Munkahelyek Díjra

Szerdahelyi Csaba  |  2019. 07. 30., 09:30

Hiába magas a fizetés, ha rosszul érzi magát az ember a munkahelyén – mondja az Üzletemnek Balogh-Mázi Mária. A DreamJo.bs újgenerációs állásportál vezetője a folyamatos edukáció híve, nagyon hasznosnak tartja a Bizalmi Indexen kapott ügyfélértékeléseket is.

Utoljára mikor volt büszke a munkájára? – kérdezem elsőként Balogh-Mázi Máriától. A kérdés adja magát, hiszen ha bárki rákattint a DreamJo.bs weblapjára, rögtön ezt szögezik neki. Nem véletlenül, egy újgenerációs állásportál mi mással is indíthatna, ha felkeresi az álmai munkahelyét kereső netező.

Balogh-Mázi Mária, a cég vezérigazgató társtulajdonosa mosolyogva veszi a lapot, és mondja: „Most is büszke vagyok a munkámra, mert a csapatommal értéket teremtünk. A napi munkám 90 százaléka egyébként a DreamJo.bs-é, 10 százalék a Baconsulté”. Ehhez annyi a magyarázat, hogy a két cég egy irodában dolgozik a budai Vár tövében, utóbbiban Mária a férjével, Balogh Péter ex-NNG-alapítóval együtt szintén társtulajdonos. És még annyi mindehhez, hogy a Baconsult befektető cég, most 27 startup van a szárnyai alatt.

A DreamJo.bs nonprofit kezdeményezése a Szerethető Munkahelyek projekt, vagyis az, hogy mutassák meg a cégek, milyen jó náluk dolgozni! Az idei lesz a 3. díjátadó, már tart a kampány, pályáznak is rendesen a cégek. Július végéig már 200-nál többen jelentkeztek, tavaly összesen 777-en kezdtek bele a megmérettetésbe.

Jelentkezni szeptember végéig lehet, majd októberben jön a szavazás: az álláskeresők táborának sok ezer tagja lesz a „szakmai zsűri”. Nem szimplán a legjobbat, hanem a legjobbakat keresik a szponzorok által finanszírozott akcióban. Az indulás, 2017 óta 100 kkv-t díjaznak, ám akkora volt a nyomás a nagyvállalatok részéről, hogy tavaly külön kategóriában nekik is meghirdették a lehetőséget – 25-en kaptak elismerést, és idén ugyanez a felállás.

A gálát novemberben rendezik meg, minden jutalmazott cég két képviselőjét látják vendégül – így 300-an biztos ott lesznek. Hatalmas hírverést csapnak az eseménynek, ország-világnak megmutatják a vállalkozásokat, nagy az üzleti és a sajtóvisszhang. (Az Üzletem.hu is örömmel számol majd be a legekről.) Mária megjegyzi: „Erre is nagyon büszke vagyok. Klassz, hogy nem csak Budapestről jelentkeznek, hanem Magyarország sok településéről. Egy óvoda, egy étterem, egy vendégház ugyanúgy pályázhat, mint mondjuk, egy menő IT cég.”

A felsorolás végére maradt a szerintem legfontosabb: „Arra pedig legalább annyira büszke vagyok, hogy kezdjük átalakítani az álláskeresés piacát Magyarországon, s terveink szerint majd más országokban is.”

Arra igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy a cégek őszintén kommunikáljanak arról, milyen náluk dolgozni. „Azt valljuk, hogy minden munkahely valaki számára álommunkahely. Lehet, hogy valakinek a fehér falú steril iroda jön be, de van, aki egy lepukkadt kis helyet szeret, ahol rogyadoznak a polcok a könyvektől. A cél: mindenki találja meg magának a legjobbat.”

Ehhez az kell, hogy a cégek ne szégyelljék a „kis lyukat, sok könyvvel”, hanem legyenek büszkék az értékeikre.

A DreamJo.bs mindent felmér, rengeteg kutatás rengeteg adatát dolgozza fel. És minden adat azt mutatja, hogy ma nincs más útjuk a cégeknek: ha új kollégákat akarnak és a régieket meg kívánják tartani, a fizetés mellett nagyon sok minden pluszt kell nyújtaniuk.

Egyik felmérésük azt is igazolja, hogy értékeléskor a munkatársak első helyre a csapatot teszik, majd következik a tisztelet és megbecsülés, és csak ezek után sorakozik be a pénz. „Hiába magas a fizetés, ha rosszul érzi magát az ember a munkahelyén.”

Fontos, hogy a dolgozó tudjon azonosulni a cég missziójával, igaz, ehhez nyilván misszió is kell. A DreamJo.bs-nál szintén dolgozik olyan munkatárs, aki a korábbi állásához képest valamivel kevesebb pénzért váltott, mert itt érzi jól magát. „A vezetőnek úgy kell csatarendbe állítania az embereit, hogy teljesen világos jövőképet mutasson, amivel azonosulni lehet” – vallja Mária.

Jelenleg 1100-nál is több cég készítette el a bemutatkozó profilját a DremaJo.bs-nál. Havonta 50 ezer egyedi látogató „vadássza” az oldalukon az állásajánlatokat (bár szerintem jobban illik ide a cégajánlat szó, az állásajánlat helyett!), a látogatók több, mint fele rendszeresen visszatér a portálra.

Az induláskor sok startup hirdetett náluk, jellemzően IT-állásokat, mára azonban jócskán bővült a kör a kkv-k, majd a nagyvállalatok megjelenésével. Ami lényeges: itt fehérgalléros állásokat lehet találni, a kékgallérosok ugyanis nem tartoznak a profiljukba. Pénzügy, HR, marketing – most ez a hirdetők toplistája.

Hogy miért nincs hasonló portál Magyarországon? „Nem félünk, hogy valaki utánozza a rendszerünket, mert szoftvert majdnem bárki képes másolni, de a felhalmozott tudást, a filozófiát, a know-how-t és az 1100 cég adatbázisát nem lehet zsebre vágni, azért keményen megdolgoztunk” – állítja a titkokat nem titkoló vezérigazgató.

A weboldalon található cégek természetesen nem hirdetnek folyamatosan, hiszen erre nincs szükségük. Egy kkv-nál például jellemzően évente 2-3 kollégát keresnek. A honlapon viszont lehetőség van arra, hogy az érdeklődő jelezze: szívesen dolgozna az adott vállalkozásnál, s ha új pozíció nyílik, értesítik. Egyre több a rendszeresen és csak itt hirdető cég, mert 77 százalékban releváns jelöltet kapnak. Így nem sok tucat emberből kell választaniuk, ami sok időt és még több pénzt vinne el.

A DreamJo.bs saját Office Manager álláshirdetésére átlagon felül, száznál többen jelentkeztek. Le is kellett állítani a hirdetést, mert kezdett nehezen kezelhetővé válni a kiválasztási folyamat. Ha jó egy cég munkáltatói márkája, nem probléma jó munkaerőt találni. A DreamJo.bs jó brand, jó a híre.

Hogyan lehet eljutni az álommunkahelyre vágyókhoz akkor, amikor – ugyancsak egy felmérésük szerint – a próbaidősök 40 százaléka máris a továbblépésen gondolkodik? Mária szerint szinte kizárólag egyedi módon, partnerként kezelve a jelentkezőket. Az online stratégiát fejlesztik folyamatosan, nyomulnak az Instagramon, a Facebookon pedig tematikus csoportjaikban 35 ezer követőjük van, a kismamák például kimondottan aktívak. Az anyukák csoportja Mária szívügye – két és fél éves kislányát nevelve pontosan átérzi a helyzetüket.

A tematikus FB-csoportok óriási előnye, hogy pofon egyszerű megtalálni az azonos szakmájúakat, hasonló érdeklődésűeket. Például ha a grafikus állások csoportba kitesznek egy grafikusokat célzó álláshirdetést, arra nyilván releváns álláskeresők reagálnak. A Budapest Startup Jobs FB-csoportot 2005-ben még alig több, mint 2 ezer fővel vették át, ma 17 ezerre nőtt a tagok száma.

A passzív munkakeresők igényeit is meghallgatják, figyelnek rájuk. Elsősorban az Y és Z generációra céloznak, tudják, hogy ezt a nemzedéket nem lehet csak hangzatos ígéretekkel elcsábítani. Nekik bizonyíték kell – a cégek profiljában ezért ott is vannak a munkahelyi fotók, videók a csapatról, a főnökről, a munkaidőn kívüli közös programokról. Ypszilonékat és Zééket nem lehet átverni olyan dumákkal, hogy „fiatalos csapatba keresünk kollégát, csak Te hiányzol!”. Hát persze…

Ezeket hallva, gondolom, egy 60 éves HR-es komoly gondban van, de Mária azt mondja: vannak olyan 60 éves HR-esek, akik megtanulták az újmódit, felvették a ritmust. Abban azért egyetértünk, hogy a HR-re még ma is az a jellemző, hogy lassan reagál a trendekre. (Valószínűleg nem csak Magyarországon.) „Nagyon lassan megy megváltoztatni a berögzült formákat, de nem lehetetlen feladat rávezetni őket arra, hogy a világ ma hol tart. Folyamatosan edukáljuk a piacunkat, minden cégükkel így dolgozunk. A multiknál sok időt rabolhat el egy-egy döntést meghozni, egy kkv főnöke viszont rugalmasabb lehet, mert a saját szabályai kötik.”

A DreamJo.bs a Bizalmi Kör tagja és a Bizalmi Index használója. A történet akkor kezdődött, amikor Mária férjét, Balogh Pétert a Bizalmi Kör alapító-tulajdonosa, Gangel Péter meghívta egy előadásra. Nagyon szimpatikusnak találták, ahogy Gangel Péter hatalmas lendülettel, profi módon vetette bele magát a munkába. Baloghék eleve úgy fektetnek be minden cégbe, hogy indulásként hónapokig beszélgetnek az alapítóval, „szerelmesnek” kell lenniük egymásba.

Akik meghallgatják a tanácsaikat, akikkel jó hangulatban tudnak együtt dolgozni, azokkal aztán formalizálják a kapcsolatot. (Olyan nincs, hogy befektetőként csak pénzt adnak, a munka része a tanácsadás.) A Bizalmi Körös „kémiából” mára az lett, hogy Balogh Péter tavaly óta a BIX társtulajdonosa.

Elég sok vezetői klub működik Magyarországon, de Mária úgy látja, a Bizalmi Körben olyan társaságra találtak, akikkel azonnal otthon érezték magukat.

Számukra a Bizalmi Index óriási előnye, hogy levette a vállukról a gondot, hogy saját maguknak kell foglalkozniuk a céges értékelésekkel. Azokat automatikusan, ellenőrzött módon, a leadott partnerlista felhasználásával a BIX végzi el. „Jó olvasni, hogy mit gondolnak rólunk az ügyfelek. Korábban is kértünk ügyfélvéleményeket, de a BIX működik a leghatékonyabban” – összegzi Mária.

A BIX-szel is edukálni kell a piacot, meg kell szerezni a bizalmat ahhoz, hogy minél többen csatlakozzanak a projekthez. Mert aki már benne van a rendszerben, az tényleg érzi a hasznosságát. Nem elég valami újat kitalálni, azt be kell vezetni a piacra, amire megvannak a módszereik.

A DreamJo.bs-szal annyit ötletünk van, hogy a következő tíz évre ellátjuk magunkat feladatokkal, fejlesztésekkel, sikerélményekkel” – mondja Balogh-Mázi Mária. Most épp azon dolgoznak, hogy a jelentkezők tesztelhetik magukat – „én vagyok a legjobb fejlesztő, a legjobb marketinges a városban” megközelítéssel, amit mindenki kitehet majd a saját honlapjára.

Máriáéknál nagyon bejöttek a céges „dolgok”: céges alma, céges banán, hétfőn és pénteken céges reggelizés. Ezek, ugye, apróságok, mégis hatalmas pluszt adnak a csapatnak – a havi büdzsében pedig elenyésző a költség. Ez egyébként azt is jelenti, hogy hétfőn és pénteken nincsen home office, a hét többi napján viszont munkától függően szabad a pálya.

A DreamJo.bs azt hirdeti, hogy náluk élmény egy állásra jelentkezni. Ha megnézi a honlapjukat, biztos egyetért velem: tényleg az.

(Fotók: DreamJo.bs)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS