Gangel Péter: Minden cégnek elérhetővé tesszük a Bizalmi Indexet

Szerdahelyi Csaba  |  2019. 07. 05., 08:45

Augusztustól minden vállalkozás számára, előfizetéstől függetlenül, elérhető lesz a Bizalmi Index – mondta az Üzletemnek Gangel Péter. A Bizalmi Kör Kft. és a BIX Hungary Kft. alapító tulajdonosával arról is beszélgettünk, hogy öt éven belül 2500 cégvezetőt szeretne látni a Bizalmi Körben.

Menjünk vissza nyolc évet az időben! Gangel Péter 2011. augusztus 25-én rendezte meg a Bizalmi Kör első találkozóját. A történet kicsit korábban azzal kezdődött, hogy egy sikertelen vállalkozás után a kezébe került egy könyv, „A bizalom sebessége”. Stephen Covey műve adta meg új vállalkozásának alapfilozófiáját. A könyvben a szerző azt a következtetést vonta le, hogy alapjában másként fogunk bízni, mint korábban.

Szóval 2011-et írtunk. Emlékeznek? Akkor még az iPhone 4-korszakot éltük (ma lassan már a 10-es is múzeumi modell lesz), de a mobiltechnika és az internet előretörésével már abban az időben is érezhetően megnőtt az átláthatóság – bármi történt a világban, arról készült valamilyen lenyomat a világhálón.

Gangel Péter úgy látja: „ez a lenyomat a csibészkedő cégeknek nyilván problémát jelentett. A Volkswagen esetében például cégrengető problémát okozott, amikor kiderült, hogy az autógyártó multi manipulálta a károsanyag-kibocsátási adatait. Vagyis azokból, akik eddig az emberek bizalmát dominánsan birtokolták (a multik mellett például az államigazgatásban, a bankszektorban, a szociális hálóban), kiszerettek az emberek.

Péter szerint ez egyensúlytalansághoz vezet, s rögtön mond egy újabb példát. „Ha bementünk a bankba, annyira nem bíztak bennünk, az ügyfélben, hogy a tollat is odakötötték az asztalhoz, nehogy lenyúljuk. Közben nekünk meg száz százalékig meg kellett bíznunk a bankban, mondjuk, akkor is, amikor a borzasztó svájci frank hitelszerződést írtuk alá – ugye, azzal a bizonyos, néhány forintot érő tollal.”

Gangel Péter 2011-ben biztos volt benne, hogy elérkezünk a bizalom forradalmához (2019-ben már a kellős közepén vagyunk), amikor a nagy intézmények és cégek helyett inkább a szomszédunk, a vásárlók, a felhasználók és fogyasztók véleménye alapján döntünk. A szálláshely-kereső portálon, a Booking.com-on is a többség előbb véleményeket olvas, és szinte másodlagos, hogy az adott szálloda mivel akarja eladni magát. Vagy egy másik példa: korábban lehetetlen volt, de ma már simán tudunk vásárolni például akár kínai kiskereskedőtől is, akinek a szolgáltatásairól rengeteg véleményt olvashatunk a neten. Azaz: idegen emberek osztják meg a tapasztalataikat az interneten – és a „hozzánk hasonlóak” véleményének jobban hiszünk, mint mondjuk, a multik által megfizetett influencerek csinos reklámszövegeinek.

Péter biztos benne, hogy az ember akár paradicsomi körülmények között élve is lehetetlenül érzi magát, ha nincsenek emberi kapcsolódásai. Ezt mintázza Robinson Crusoe története. A kapcsolódások minőségét pedig mindig a bizalom adja. „Ha kölcsönös a bizalom, az jó kapcsolat, ha nincs bizalom, az rossz kapcsolat.”

„Az elmúlt tíz és az előttünk álló 10-20 évben elkezdünk új módon bízni. Ezt vettem észre, és ezért indítottam el a Bizalmi Kört. Azt mondtam, erről mindenképp beszélni kell” – mondja a Kör alapító tulajdonosa.

Belekezdtek a rendezvényszervezésbe, véleményformálókat hívtak meg, akik arról beszéltek, hogy a sikereikben vagy éppen kudarcaikban mekkora szerepet játszott a bizalom vagy annak hiánya. Gyorsan építkeztek, a nyolc évvel ezelőtti néhány tucat cégből mára sok száz cégvezetőt tudnak országszerte a klubrendszerükben.

Munka közben jöttek az újabb ötletek. Bizalom Napot szerveztek, majd megrendezték a Bizalom Gálát. Utóbbiból idén ősszel már a hatodik következik Magyarország egyik legnagyobb és legrangosabb üzletemberi találkozójaként: 350-400 cégvezetőt várnak a Corinthia Grand Hotelben. Aztán alakítottak Mesterelme csoportokat – vezető cégek vezetői ülnek össze, hogy tapasztalataik átadásával segítsék egymást.

Már az első pillanattól az volt Péter fejében, hogy egy cégeket értékelő rendszert szeretne felállítani, ahol a vállalkozó a cégekről véleményt olvashat és véleményt írhat. Ebből lett a BIX, a Bizalmi Index, amely négy éve indult, s tavaly új fejlődési fázisába lépett, amikor társtulajdonosként csatlakozott Balogh Péter. A BIX 2018-ban kivált a Bizalmi Kör Kft.-ből, azóta külön társaságként, egymást erősítve futnak – mindkettőnek Gangel Péter az alapító tulajdonosa, illetve ügyvezetője.

Az újabb nagy lépés pedig néhány nap múlva, augusztusban következik: a BIX-en minden cég elérhetővé válik, minden céget lehet majd értékelni, s nem csak az előfizetők tehetik majd ezt meg. Ha például egy kft. értékelni kívánja a vele kapcsolatban álló vállalkozást, azt megteheti a BIX-en, s az nyilvánossá válik. Beszélgetésünk idején ennek a programozási részének a finisénél tartottak.

A nagy feladat az, hogy minél több vállalkozás érezze fontosnak, hogy ott legyen a BIX-en. Már eddig is sok területről csatlakoztak a cégek (építőipar, szolgáltatások, kereskedelem, IT, HR, könyvelés, munkaerő-kölcsönzés, szoftvergyártás, webfejlesztés, SEO), de a kört bővíteni fogják. A Mapei és a Body Shop mellet például a meglehetősen nagy bizalomhiánytól szenvedő kisebb építőipari cégek is szívesen használják a BIX-et.

Amíg a Bizalmi Kör Kft. szinte az indulástól profitot termel, a BIX-től azt várják, hogy a finanszírozási szakasz után az idei év végén eltartsa magát, majd jövedelmező vállalkozás legyen.

A Bizalmi Körben szegmentált, árbevétel alapján meghatározott Vezetői Klubok működnek. Három kategória van, a legmagasabban az egymilliárd forintnál több forgalmat bonyolítók találhatók. Péter azt mondja, jelenleg azon dolgoznak, hogy a szisztémán kissé változtassanak, finomítsanak, bővítsék a kört. A klubtagsághoz a minimális belépőt két aktív tag ajánlása jelenti, aztán az elnökség dönt több szempont alapján.

A fókuszba a tapasztalat-megosztást helyezték – kockázatmentesen, hatékonyan, az első pillanattól fogva hasznosíthatóan. „A tapasztalatátadástól, ha tudatosan tesszük, mindannyian többek leszünk. Az is, aki adja és az is, aki szerzi.” Péter állítja: „a Bizalmi Körös cégek az átlagnál ennek is köszönhetően gyorsabban nőnek.”

Az általában 40-50 fős Vezetői Klubok „magasabb szintű” formációi a 6-7 fős Mastermind (Mesterelme) csoportok – ők profi módon moderált találkozókra hozzák magukkal az aktuális céges ügyeiket, amelyekre közösen találnak megoldásokat. A találkozó végén a cégvezető ígéretet tesz, hogy mit fog megvalósítani, s az ígéretet számon kérik.

A klubtalálkozókra havonta kerül sor, de a napi kapcsolattartás szintjét is megteremtették: a klubtagok a Bizalmi Kör applikációját használva bármikor elérhetik egymást.

Gangel Péter öt éven belül 2500 cégvezetőt szeretne bevonni a Bizalmi Kör életébe. „Ez Magyarországon a számottevő piaci szereplőknek az 1 százaléka lenne, látszólag nem sok, mégis nagy előrelépés azon az úton, amelyen elindultunk. A milliárdosok klubjához már most is közel (összesen) 400 milliárd forintos forgalmú cégek vezetői csatlakoztak, a számuk pedig nőni fog. Véleményük, munkájuk és tapasztalatuk a jövőben még meghatározóbb lesz a magyar gazdaságban. Vagyunk olyan bátrak, hogy az 1 százalékos tervet kitűzzük magunk elé.”

„Új utat járunk, az új filozófiánkhoz pedig rendszert kell építenünk. Most Magyarországról beszélek, de óriási lehetőséget látok a külföldi piacnyitásban, mert bizalom kérdésében sok európai országban hasonló a helyzet, mint nálunk. Vagyis van hová fejlődni” – mondja Péter.

Ugyanakkor tisztában van vele, hogy nem egyszerű a feladat. „Tudom, hogy mindenkinek 24 órából áll egy napja, a mi feladatunk az, hogy olyan plusz értéket nyújtsunk egy-egy top vezetőnek, amiért hajlandó áldozni ránk abból a 24 órából.”

Tudják azt is, mi hiányzik ma Magyarországon ahhoz, hogy az (üzleti) bizalmat egyre szélesebb körben elterjesszék?

Gangel Péter így összegzi tapasztalatait: „A kultúra és üzleti kultúra hiánya egyelőre nehezíti a munkánkat. Meg az sok évtizedes múlt, amikor az ötvenes évektől kezdve senki nem bízott senkiben, majdnem mindenkiben a szomszédját feljelentőt, a besúgót vélték felfedezni. Az ebből fakadó bizalmatlanság béklyójából a mai napig nehéz szabadulni. Nem várható el, hogy holnap valaki kiálljon a Parlament erkélyére, és elkiáltsa magát: mostantól mindenben és mindenkiben megbízhatunk! De az elvárható, hogy tegyünk ennek érdekében, és emberről emberre haladjunk előre. Azt már elértem, hogy a saját környezetemben nem tapasztalok bizalmatlanságot. Most az a cél, hogy egyre többen hozzám hasonlóan érezzenek. És hogy egyre többen legyenek azok, akik azon gondolkodnak: mit tudok tenni, és nem azon, hogy mit tudok elvenni.”

Gangel Péter munkáját tavaly a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége az Év Vállalkozója díjjal ismerte el. Mint mondja, a VOSZ elnökségi tagjai és megyei elnökei közül többen is részt vesznek a Bizalmi Kör munkájában. „Ahol több tízezer vállalkozó van önkéntesen egy szervezetben, és a VOSZ ilyen, ott óriási lehetőség van, hogy együtt építsük a bizalmi kapcsolatokat is. A Bizalmi Körben mi képesek vagyunk jó értékek, jó célok mentén megmozdítani a vállalkozókat. Már csak annyi kell, hogy hagyják magukat megmozdítani, és tevékeny tagok akarjanak lenni egy működő értékközösségben.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS