Gangel Péter: Minden cégnek elérhetővé tesszük a Bizalmi Indexet

Szerdahelyi Csaba  |  2019. 07. 05., 08:45

Augusztustól minden vállalkozás számára, előfizetéstől függetlenül, elérhető lesz a Bizalmi Index – mondta az Üzletemnek Gangel Péter. A Bizalmi Kör Kft. és a BIX Hungary Kft. alapító tulajdonosával arról is beszélgettünk, hogy öt éven belül 2500 cégvezetőt szeretne látni a Bizalmi Körben.

Menjünk vissza nyolc évet az időben! Gangel Péter 2011. augusztus 25-én rendezte meg a Bizalmi Kör első találkozóját. A történet kicsit korábban azzal kezdődött, hogy egy sikertelen vállalkozás után a kezébe került egy könyv, „A bizalom sebessége”. Stephen Covey műve adta meg új vállalkozásának alapfilozófiáját. A könyvben a szerző azt a következtetést vonta le, hogy alapjában másként fogunk bízni, mint korábban.

Szóval 2011-et írtunk. Emlékeznek? Akkor még az iPhone 4-korszakot éltük (ma lassan már a 10-es is múzeumi modell lesz), de a mobiltechnika és az internet előretörésével már abban az időben is érezhetően megnőtt az átláthatóság – bármi történt a világban, arról készült valamilyen lenyomat a világhálón.

Gangel Péter úgy látja: „ez a lenyomat a csibészkedő cégeknek nyilván problémát jelentett. A Volkswagen esetében például cégrengető problémát okozott, amikor kiderült, hogy az autógyártó multi manipulálta a károsanyag-kibocsátási adatait. Vagyis azokból, akik eddig az emberek bizalmát dominánsan birtokolták (a multik mellett például az államigazgatásban, a bankszektorban, a szociális hálóban), kiszerettek az emberek.

Péter szerint ez egyensúlytalansághoz vezet, s rögtön mond egy újabb példát. „Ha bementünk a bankba, annyira nem bíztak bennünk, az ügyfélben, hogy a tollat is odakötötték az asztalhoz, nehogy lenyúljuk. Közben nekünk meg száz százalékig meg kellett bíznunk a bankban, mondjuk, akkor is, amikor a borzasztó svájci frank hitelszerződést írtuk alá – ugye, azzal a bizonyos, néhány forintot érő tollal.”

Gangel Péter 2011-ben biztos volt benne, hogy elérkezünk a bizalom forradalmához (2019-ben már a kellős közepén vagyunk), amikor a nagy intézmények és cégek helyett inkább a szomszédunk, a vásárlók, a felhasználók és fogyasztók véleménye alapján döntünk. A szálláshely-kereső portálon, a Booking.com-on is a többség előbb véleményeket olvas, és szinte másodlagos, hogy az adott szálloda mivel akarja eladni magát. Vagy egy másik példa: korábban lehetetlen volt, de ma már simán tudunk vásárolni például akár kínai kiskereskedőtől is, akinek a szolgáltatásairól rengeteg véleményt olvashatunk a neten. Azaz: idegen emberek osztják meg a tapasztalataikat az interneten – és a „hozzánk hasonlóak” véleményének jobban hiszünk, mint mondjuk, a multik által megfizetett influencerek csinos reklámszövegeinek.

Péter biztos benne, hogy az ember akár paradicsomi körülmények között élve is lehetetlenül érzi magát, ha nincsenek emberi kapcsolódásai. Ezt mintázza Robinson Crusoe története. A kapcsolódások minőségét pedig mindig a bizalom adja. „Ha kölcsönös a bizalom, az jó kapcsolat, ha nincs bizalom, az rossz kapcsolat.”

„Az elmúlt tíz és az előttünk álló 10-20 évben elkezdünk új módon bízni. Ezt vettem észre, és ezért indítottam el a Bizalmi Kört. Azt mondtam, erről mindenképp beszélni kell” – mondja a Kör alapító tulajdonosa.

Belekezdtek a rendezvényszervezésbe, véleményformálókat hívtak meg, akik arról beszéltek, hogy a sikereikben vagy éppen kudarcaikban mekkora szerepet játszott a bizalom vagy annak hiánya. Gyorsan építkeztek, a nyolc évvel ezelőtti néhány tucat cégből mára sok száz cégvezetőt tudnak országszerte a klubrendszerükben.

Munka közben jöttek az újabb ötletek. Bizalom Napot szerveztek, majd megrendezték a Bizalom Gálát. Utóbbiból idén ősszel már a hatodik következik Magyarország egyik legnagyobb és legrangosabb üzletemberi találkozójaként: 350-400 cégvezetőt várnak a Corinthia Grand Hotelben. Aztán alakítottak Mesterelme csoportokat – vezető cégek vezetői ülnek össze, hogy tapasztalataik átadásával segítsék egymást.

Már az első pillanattól az volt Péter fejében, hogy egy cégeket értékelő rendszert szeretne felállítani, ahol a vállalkozó a cégekről véleményt olvashat és véleményt írhat. Ebből lett a BIX, a Bizalmi Index, amely négy éve indult, s tavaly új fejlődési fázisába lépett, amikor társtulajdonosként csatlakozott Balogh Péter. A BIX 2018-ban kivált a Bizalmi Kör Kft.-ből, azóta külön társaságként, egymást erősítve futnak – mindkettőnek Gangel Péter az alapító tulajdonosa, illetve ügyvezetője.

Az újabb nagy lépés pedig néhány nap múlva, augusztusban következik: a BIX-en minden cég elérhetővé válik, minden céget lehet majd értékelni, s nem csak az előfizetők tehetik majd ezt meg. Ha például egy kft. értékelni kívánja a vele kapcsolatban álló vállalkozást, azt megteheti a BIX-en, s az nyilvánossá válik. Beszélgetésünk idején ennek a programozási részének a finisénél tartottak.

A nagy feladat az, hogy minél több vállalkozás érezze fontosnak, hogy ott legyen a BIX-en. Már eddig is sok területről csatlakoztak a cégek (építőipar, szolgáltatások, kereskedelem, IT, HR, könyvelés, munkaerő-kölcsönzés, szoftvergyártás, webfejlesztés, SEO), de a kört bővíteni fogják. A Mapei és a Body Shop mellet például a meglehetősen nagy bizalomhiánytól szenvedő kisebb építőipari cégek is szívesen használják a BIX-et.

Amíg a Bizalmi Kör Kft. szinte az indulástól profitot termel, a BIX-től azt várják, hogy a finanszírozási szakasz után az idei év végén eltartsa magát, majd jövedelmező vállalkozás legyen.

A Bizalmi Körben szegmentált, árbevétel alapján meghatározott Vezetői Klubok működnek. Három kategória van, a legmagasabban az egymilliárd forintnál több forgalmat bonyolítók találhatók. Péter azt mondja, jelenleg azon dolgoznak, hogy a szisztémán kissé változtassanak, finomítsanak, bővítsék a kört. A klubtagsághoz a minimális belépőt két aktív tag ajánlása jelenti, aztán az elnökség dönt több szempont alapján.

A fókuszba a tapasztalat-megosztást helyezték – kockázatmentesen, hatékonyan, az első pillanattól fogva hasznosíthatóan. „A tapasztalatátadástól, ha tudatosan tesszük, mindannyian többek leszünk. Az is, aki adja és az is, aki szerzi.” Péter állítja: „a Bizalmi Körös cégek az átlagnál ennek is köszönhetően gyorsabban nőnek.”

Az általában 40-50 fős Vezetői Klubok „magasabb szintű” formációi a 6-7 fős Mastermind (Mesterelme) csoportok – ők profi módon moderált találkozókra hozzák magukkal az aktuális céges ügyeiket, amelyekre közösen találnak megoldásokat. A találkozó végén a cégvezető ígéretet tesz, hogy mit fog megvalósítani, s az ígéretet számon kérik.

A klubtalálkozókra havonta kerül sor, de a napi kapcsolattartás szintjét is megteremtették: a klubtagok a Bizalmi Kör applikációját használva bármikor elérhetik egymást.

Gangel Péter öt éven belül 2500 cégvezetőt szeretne bevonni a Bizalmi Kör életébe. „Ez Magyarországon a számottevő piaci szereplőknek az 1 százaléka lenne, látszólag nem sok, mégis nagy előrelépés azon az úton, amelyen elindultunk. A milliárdosok klubjához már most is közel (összesen) 400 milliárd forintos forgalmú cégek vezetői csatlakoztak, a számuk pedig nőni fog. Véleményük, munkájuk és tapasztalatuk a jövőben még meghatározóbb lesz a magyar gazdaságban. Vagyunk olyan bátrak, hogy az 1 százalékos tervet kitűzzük magunk elé.”

„Új utat járunk, az új filozófiánkhoz pedig rendszert kell építenünk. Most Magyarországról beszélek, de óriási lehetőséget látok a külföldi piacnyitásban, mert bizalom kérdésében sok európai országban hasonló a helyzet, mint nálunk. Vagyis van hová fejlődni” – mondja Péter.

Ugyanakkor tisztában van vele, hogy nem egyszerű a feladat. „Tudom, hogy mindenkinek 24 órából áll egy napja, a mi feladatunk az, hogy olyan plusz értéket nyújtsunk egy-egy top vezetőnek, amiért hajlandó áldozni ránk abból a 24 órából.”

Tudják azt is, mi hiányzik ma Magyarországon ahhoz, hogy az (üzleti) bizalmat egyre szélesebb körben elterjesszék?

Gangel Péter így összegzi tapasztalatait: „A kultúra és üzleti kultúra hiánya egyelőre nehezíti a munkánkat. Meg az sok évtizedes múlt, amikor az ötvenes évektől kezdve senki nem bízott senkiben, majdnem mindenkiben a szomszédját feljelentőt, a besúgót vélték felfedezni. Az ebből fakadó bizalmatlanság béklyójából a mai napig nehéz szabadulni. Nem várható el, hogy holnap valaki kiálljon a Parlament erkélyére, és elkiáltsa magát: mostantól mindenben és mindenkiben megbízhatunk! De az elvárható, hogy tegyünk ennek érdekében, és emberről emberre haladjunk előre. Azt már elértem, hogy a saját környezetemben nem tapasztalok bizalmatlanságot. Most az a cél, hogy egyre többen hozzám hasonlóan érezzenek. És hogy egyre többen legyenek azok, akik azon gondolkodnak: mit tudok tenni, és nem azon, hogy mit tudok elvenni.”

Gangel Péter munkáját tavaly a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége az Év Vállalkozója díjjal ismerte el. Mint mondja, a VOSZ elnökségi tagjai és megyei elnökei közül többen is részt vesznek a Bizalmi Kör munkájában. „Ahol több tízezer vállalkozó van önkéntesen egy szervezetben, és a VOSZ ilyen, ott óriási lehetőség van, hogy együtt építsük a bizalmi kapcsolatokat is. A Bizalmi Körben mi képesek vagyunk jó értékek, jó célok mentén megmozdítani a vállalkozókat. Már csak annyi kell, hogy hagyják magukat megmozdítani, és tevékeny tagok akarjanak lenni egy működő értékközösségben.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS