Az új hibridautók száma már a benzinesekét is előzi idén

2021. 07. 28., 13:30

Jelentősen megugrott idén a hibrid hajtású személyautók eladási aránya Magyarországon: az első félévben forgalomba helyezett 64 800 autónak már 43 százaléka rendelkezett kiegészítő elektromos motorral, szemben a tavalyi 27 százalékkal. A tisztán belső égésű motorral hajtott személyautók közül a benzinesek 37, a dízelesek pedig csupán 18 százalékos részaránnyal rendelkeznek, miközben a teljesen elektromos autók részaránya továbbra is 2 százalékon áll.

A számok akkor is jelentős változásra utalnak, ha figyelembe vesszük, hogy a hibrid hajtású autók több mint kétharmada mild hibrid jármű: ezeknél haladáskor nem, csupán induláskor és dinamikus gyorsuláskor segít rá egy kis elektromos motor a belső égésű motorra a fékezés során nyert energiát hasznosítva – hangsúlyozza Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. – A hibridhajtás hazai elterjedésén sokat lendített, hogy olyan népszerű márkák kínálatában, mint például a Suzuki vagy a Fiat sem találunk már tiszta benzines modellt, mindegyik autó rendelkezik már elektromos rásegítéssel. Minderre a gyártókat elsősorban az idéntől szigorodó uniós károsanyag-kibocsátási normák kényszerítették: különösen a tömegesen eladott kis- és alsó-középkategóriás autók esetében tudnak így jelentős kibocsátási kvótát megtakarítani.”

Folytatódik a dízelautók visszaszorulása

A dízelautók visszaszorulásának trendje immár nyolcadik éve tart. Ez idő alatt részarányuk a forgalomba helyezett új személyautók körében 46-ról 18 százalékra csökkent. A dízelmotorral szemben tapasztalható bizalomvesztés leginkább arra vezethető vissza, hogy egyre több nyugati nagyvárosban vezetnek be komoly korlátozásokat a dízelüzemű személyautókkal szemben, ami növeli a bizonytalanságot a járművek jövőbeli használhatóságát illetően.

„A Budapest vezetése által néhány napja kilátásba helyezett jövőbeli korlátozások hatására várhatóan még tovább csökken majd az érdeklődés a dízelhajtású személyautók iránt – vetíti előre a JóAutók.hu szakértője. – Mint ismeretes, a főpolgármester még ebben az évben konkrét céldátumot tervez a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszteni a dízelautók forgalmának tilalmáról egyes övezetekben.”

Úgy tűnik, a tisztán elektromos hajtású autók tömeges megjelenésére továbbra is várni kell. Az első félévben mindössze 1 227 új villanyautót értékesítettek, ami az összes értékesítés 2 százalékát teszi ki, az eladások pedig szorosan kapcsolódnak a rendszeresen meghirdetett vásárlási pályázatokhoz, amelyek a meghirdetést követően szinte azonnal ki is merülnek. A villanyautóknak egyelőre csupán egy kis része képes hatótávolságban megközelíteni a belső égésű motorral felszerelt autókat, ezeknek ára pedig a támogatás mellett is elérhetetlen ma még a fogyasztók szélesebb köre számára.

A használtautó-importban tarolnak a benzines modellek

A behozott használtautók között minden eddiginél nagyobb arányban szerepelnek a benzinmotorral hajtott példányok: részarányuk az első félévben elérte az 55 százalékot. A 8-10 éve az import kétharmadát is kitevő dízelhajtású járművek aránya jelenleg 37 százalékos. A továbbra is fenntartott viszonylagos népszerűség oka, hogy ezek az autók jelentős diszkonttal érhetők el benzines társaikhoz képest a korlátozásokat már korábban bevezető nyugati országok autópiacain, emellett a behozott autók között nagyobb arányban fordulnak elő a presztízsmárkák (Audi, BMW, Mercedes) nagyobb méretű, korábban csak dízelmotorokkal ellátott modelljei. Az importban a részben vagy teljesen elektromos meghajtású autók részaránya az első félévben 8 százalékot tett ki.

A teljes hazai személyautópark továbbra is főként benzines autókból áll. 2020 év végén a több mint 3,9 millió személygépkocsi 65 százalékában benzinmotor, 32 százalékában pedig dízelmotor üzemelt. Az alternatív meghajtású járművek szegmense egyelőre mindössze 3 százalékot tesz ki.

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS