Jelentősen megugrott idén a hibrid hajtású személyautók eladási aránya Magyarországon: az első félévben forgalomba helyezett 64 800 autónak már 43 százaléka rendelkezett kiegészítő elektromos motorral, szemben a tavalyi 27 százalékkal. A tisztán belső égésű motorral hajtott személyautók közül a benzinesek 37, a dízelesek pedig csupán 18 százalékos részaránnyal rendelkeznek, miközben a teljesen elektromos autók részaránya továbbra is 2 százalékon áll.
A számok akkor is jelentős változásra utalnak, ha figyelembe vesszük, hogy a hibrid hajtású autók több mint kétharmada mild hibrid jármű: ezeknél haladáskor nem, csupán induláskor és dinamikus gyorsuláskor segít rá egy kis elektromos motor a belső égésű motorra a fékezés során nyert energiát hasznosítva – hangsúlyozza Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. – A hibridhajtás hazai elterjedésén sokat lendített, hogy olyan népszerű márkák kínálatában, mint például a Suzuki vagy a Fiat sem találunk már tiszta benzines modellt, mindegyik autó rendelkezik már elektromos rásegítéssel. Minderre a gyártókat elsősorban az idéntől szigorodó uniós károsanyag-kibocsátási normák kényszerítették: különösen a tömegesen eladott kis- és alsó-középkategóriás autók esetében tudnak így jelentős kibocsátási kvótát megtakarítani.”
Folytatódik a dízelautók visszaszorulása
A dízelautók visszaszorulásának trendje immár nyolcadik éve tart. Ez idő alatt részarányuk a forgalomba helyezett új személyautók körében 46-ról 18 százalékra csökkent. A dízelmotorral szemben tapasztalható bizalomvesztés leginkább arra vezethető vissza, hogy egyre több nyugati nagyvárosban vezetnek be komoly korlátozásokat a dízelüzemű személyautókkal szemben, ami növeli a bizonytalanságot a járművek jövőbeli használhatóságát illetően.
„A Budapest vezetése által néhány napja kilátásba helyezett jövőbeli korlátozások hatására várhatóan még tovább csökken majd az érdeklődés a dízelhajtású személyautók iránt – vetíti előre a JóAutók.hu szakértője. – Mint ismeretes, a főpolgármester még ebben az évben konkrét céldátumot tervez a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszteni a dízelautók forgalmának tilalmáról egyes övezetekben.”
Úgy tűnik, a tisztán elektromos hajtású autók tömeges megjelenésére továbbra is várni kell. Az első félévben mindössze 1 227 új villanyautót értékesítettek, ami az összes értékesítés 2 százalékát teszi ki, az eladások pedig szorosan kapcsolódnak a rendszeresen meghirdetett vásárlási pályázatokhoz, amelyek a meghirdetést követően szinte azonnal ki is merülnek. A villanyautóknak egyelőre csupán egy kis része képes hatótávolságban megközelíteni a belső égésű motorral felszerelt autókat, ezeknek ára pedig a támogatás mellett is elérhetetlen ma még a fogyasztók szélesebb köre számára.
A használtautó-importban tarolnak a benzines modellek
A behozott használtautók között minden eddiginél nagyobb arányban szerepelnek a benzinmotorral hajtott példányok: részarányuk az első félévben elérte az 55 százalékot. A 8-10 éve az import kétharmadát is kitevő dízelhajtású járművek aránya jelenleg 37 százalékos. A továbbra is fenntartott viszonylagos népszerűség oka, hogy ezek az autók jelentős diszkonttal érhetők el benzines társaikhoz képest a korlátozásokat már korábban bevezető nyugati országok autópiacain, emellett a behozott autók között nagyobb arányban fordulnak elő a presztízsmárkák (Audi, BMW, Mercedes) nagyobb méretű, korábban csak dízelmotorokkal ellátott modelljei. Az importban a részben vagy teljesen elektromos meghajtású autók részaránya az első félévben 8 százalékot tett ki.
A teljes hazai személyautópark továbbra is főként benzines autókból áll. 2020 év végén a több mint 3,9 millió személygépkocsi 65 százalékában benzinmotor, 32 százalékában pedig dízelmotor üzemelt. Az alternatív meghajtású járművek szegmense egyelőre mindössze 3 százalékot tesz ki.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”