Az egészségügyi rendelettervezet visszavonását javasolja a VOSZ

Az egészségügyi rendelettervezet visszavonását javasolja a VOSZ
2022. 12. 20., 17:43

Levélben fordult a VOSZ elnöke és az Egészségügyi Tagozat elnöke a kormányhoz. Azt javasolják, hogy vonják vissza „Az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosítás tervezetét” és haladéktalanul kezdjenek érdemi egyeztetést.

Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke és dr. Fábián Lajos Károly társelnök, az Egészségügyi Tagozat elnöke a levélben leszögezik: mivel sem a megfelelő hatástanulmányok, sem a szükséges szakmai/gazdasági egyeztetések nem történtek meg – és ezek a december 24-ei rendelkezésre álló, a kormány által megszabott rövid idő alatt nem is bonyolíthatók le – azt kérik a kormánytól, hogy tervezetet jelen formájában vonják vissza.

A VOSZ szerint a jogszabályt nem kellően készítették elő, a 2023. január 1-jei hatálybalépés sok más szempont alapján sem tűnik reálisnak. A Szövetség azt kéri, hogy még idén kezdődjön szakmai egyeztetés az érdekelt felek bevonásával.

„Szilárd szakmai meggyőződésünk és társadalmi felelősségünk alapján, válságos helyzetben fordulunk Önökhöz, a magyar egészségügyi rendszer működőképessége és a szakmai párbeszéd fenntartása érdekében” – olvasható a társadalmi egyeztetés keretében írt levélben, amelyben a VOSZ tagságát is tájékoztatják álláspontjukról.

Leszögezik: „A néhány napos határidő nem tekinthető valós szakmai egyeztetésnek. Az orvosok diszkriminatív berendelésének és úgymond, „továbbképzésének” statáriális intézkedése – több, más hasonlóval együtt – előre nem látható, romboló hatással fenyeget.”

„Az előterjesztésben szereplő „hatásvizsgálat” alapvetően és kifejezetten hamis képet fest a várható következményekről. A jogszabály életbe lépése esetén súlyos költségvetési károkat, súlyos, hosszú távú ellátási gondokat és az egészségügyi rendszer megroppanását okozná” – fogalmaznak.

Részletesen, 19 pontban foglalják össze álláspontjukat és tesznek megoldási javaslatokat. „Sok évtizedes, 15 országban, mind az állami-, mind a magánszektorban, mind az egészségbiztosításban szerzett nemzetközi és hazai tapasztalatunkat, szakmai potenciálunkat, kialakult korszerű és gazdaságos rendszereinket, újra felajánljuk a helyzet rendezése és a megfelelő megoldások megtalálása érdekében” – zárják levelüket, amely IDE KATTINTVA olvasható.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-09 14:40:00
2026 negyedik negyedévében a magyar munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 13 százalékuk jelez előre. Ilyen mértékű pozitív várakozás a piaci szereplők körében az elmúlt öt évben nem fordult elő – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS