Fenntarthatósági stratégia és konkrét karbonlábnyom-csökkentési tervek híján a magyar vállalatok zöme még nincs felkészülve a zöld átállásra – derül ki a K&H fenntarthatósági indexét megalapozó kutatásból. A vállalatvezetők fenntarthatóság iránti pozitív attitűdje szilárd, egyre tájékozottabbak is a követelményekkel kapcsolatban, ugyanakkor tartanak a rájuk háruló kötelezettségektől.
A K&H ötödik féléve teszi közzé fenntarthatósági indexét és az azt megalapozó átfogó kutatást, amely a magyar cégek fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseinek pontos tükrét adja. Az index jelenleg 38 ponton áll, ami ugyan egypontos visszaesést jelent az előző időszakhoz képest, de azonos a 2022 első félévében mért értékkel. „Ezek a mutatók félévről félévre enyhén ingadoznak, talán nem túlzás azt feltételezni, hogy nagy mértékben függnek a cégek aktuális pénzügyi helyzetétől és üzleti kilátásaitól” – emeli ki Suba Levente,a K&H fenntarthatósági vezetője.
A felmérésből kiderül, hogy nem változott azoknak a cégeknek az aránya, amelyek készítenek fenntarthatósági stratégiát: a vállalatoknak változatlanul csupán kis része (14 százaléka) foglalja írásba ezen a téren a terveit. Jellemző, hogy a vállalatoknál a fenntarthatósági törekvések menedzselésének feladata a korábbinál alacsonyabb szintre került.
Nincs érdemi változás a rendszeres fenntarthatósági jelentést készítő (12 százalék) vagy azt tervező (9 százalék) vállalatok arányában. Fél év alatt nem változott azoknak a vállalatoknak az aránya (89 százalék) sem, amelyek valamilyen szinten figyelembe vesznek fenntarthatósági szempontokat beruházási döntéseik során, viszont az előző félévi 38 százalékhoz képest már csak 29 százalék számára fontos vagy kiemelt kérdés ez. Hasonlóképpen fordult a trend a beszállítók kiválasztásánál: 37 százalék helyett most mindössze 31 százalék gondolja fontosnak a fenntarthatósági szempontokat beszállítói megválogatásánál.
Folyamatosan nő azoknak a cégvezetőknek az aránya (jelenleg 76 százalék), amelyek tudnak az uniós karbonsemlegességi törekvéseiről és ismerik a pontos célját. Megugrott 6 százalékról 12-re az EU Taxonómia rendeletéről értesült vállalatvezetők aránya is, összességében pedig valamivel többen (2 százalék helyett immár 4 százalék) gondolják, hogy a cégüket érinti a szabályozás.
„Magyarországon az elmúlt félévben két új jogszabály is megjelent: az egyik az Európai Unió CSRD irányelvének nemzeti szabályozása, amely a fenntarthatósági jelentések formáját és tartalmát határozza meg, valamint a beszállítói láncok fenntarthatósági szempontú átvilágításáról szóló törvény. Ez előbb a nagyobb cégeket érinti, és csak utána a kisebbeket” – hangsúlyozza Suba Levente, aki hozzátette: a nagyobb cégek saját kötelezettségeik okán egyre inkább meg fogják követelni beszállítóiktól a fenntarthatósági jelentést, így felülről lefelé haladva az egész gazdaságot áthatja majd az új szabályrendszer.
A kutatók első alkalommal vizsgálták a CSRD irányelv ismertségét, melyről egyelőre a vállalatvezetőknek mindössze 9 százaléka hallott. Többségük (59 százalék) viszont úgy véli, hogy érintett a vállalata a CSRD által. Az aránylag kis számú érintett (összesen 19 válaszadó) többsége úgy véli, hogy 2025-től kell CSRD jelentést készítenie, és érdekes, hogy inkább úgy érzik, vállalatuk felkészült erre.
A K&H fenntarthatósági index felméréséből az is kiderül, hogy egyre több cégvezető lát nehézségeket az EU által kijelölt karboncsökkentési irányzatban, különösen a dráguló vagy megnehezülő alapanyag-beszerzés terén. Csökken ugyanakkor az előnyöket érzékelők aránya, mely alól csak a hosszabb távú profitabilitás ígérete a kivétel.
Környezetközpontú irányítási rendszerrel a cégek negyede (25 százaléka) rendelkezik, ami alacsonyabb a fél évvel ezelőtti értéknél. A cégek kétharmadánál ilyen irányítási rendszer kialakítása a jövőben sem cél.
A karbonkibocsátást jelenleg a vállalatok 7 százaléka méri, ami 2022 óta átlagos szintnek mondható, most éppen alacsonyabb, mint az előző félévben. További 7 százalék tervezi bevezetni, a többiek számára ez jelenleg nincs napirenden. A jelenleg mérők viszont nagyobb arányban (71 százalék) rendelkeznek célértékkel a kibocsátás csökkentésére, és 40 százalékban független szakértőkkel auditáltatják is a méréseket.
A karbonkibocsátást nem mérő cégek viszont a méréstől függetlenül lényegesen nagyobb arányban tervezik a kibocsátás csökkentését. Független fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkező termékei vagy szolgáltatásai a vállalatok mindössze 9 százalékának vannak.
Innovatív megoldásokkal és három hazai telephelyén bővíti gyárait a Graboplast Zrt. – tájékoztatott a HIPA.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.