Mára kialakult és egyre szélesedik egy olyan hazai tulajdonú vállalati réteg Magyarországon, amelynek cégei regionális (vagy még nagyobb) multicégekké, versenyképes, innovatív, stabil növekedést felmutató társaságokká fejlődhetnek az évtized végére – állapítja meg a Makronóm Intézet elemzése.
Ezer hazai tulajdonú kis- és középvállalkozás bevonásával végzett átfogó kutatást a 2020-ban alakult Makronóm Intézet annak érdekében, hogy feltárja azokat a közös jellemzőket, amelyek nemzetközileg is sikeressé teszik a magyar ipari termelő cégeket. Az elmúlt tíz évben nem készült hasonló léptékű és mélységű vállalati elemzés Magyarországon.
Számos izgalmas összefüggést hozott a felszínre a Makronóm Intézet által végzett, Az évtized nyertesei nevű átfogó, országos, vállalati kutatás. Az ezer magyar tulajdonú, ipari vállalkozás bevonásával készült, cégvezetői mélyinterjúkon alapuló, átfogó elemzés legfőbb célja, hogy feltárja azokat a faktorokat, jellemzőket, amelyek közösek a legígéretesebb magyar ipari vállalkozásokban.
A vizsgálat legfontosabb megállapítása, hogy mára kialakult és egyre szélesedik egy olyan, hazai tulajdonú vállalati réteg Magyarországon, amelyek regionális (vagy még nagyobb) multicégekké, versenyképes, innovatív, stabil növekedést felmutató társaságokká fejlődhetnek majd az évtized végére. Az „évtized nyertesei” közé a kutatásba bevont összesen ezer cég felső 25 százaléka, tehát mintegy 250 vállalkozás sorolható.
„A magyar tulajdonú sikercégek az export és az innováció terén is kiválón teljesítenek, a képzett munkavállalókat dedikált feladatok elvégzésével bízzák meg, és átlag felett fizetik meg őket. A külső segítségekkel, így az állami támogatásokkal-hitelekkel, egyetemi együttműködési lehetőségekkel, képzésekkel, exporttanácsadással és hasonló lehetőségekkel élni tudó vállalkozások emelkednek ki az átlagos kkv-k köréből. Mindez azt is jelenti, hogy ideje a fiókba dugni a duális magyar gazdaságról szóló korábbi megállapításokat. A kis- és középvállalati szektor teteje (a vizsgált ezer cég mintegy negyede) magasabb szintre jutott, regionálisan versenyképes, aktív innovátor, a külpiaci pozíciói stabilak, így folyamatos növekedésre képes” – hívta fel a figyelmet Kerekes György, a kutatást végző Makronóm Intézet szakmai vezetője.
A vizsgálat arra is rámutat, hogy a legsikeresebb magyar ipari cégek hatszor nagyobb mértékben fektetnek új technológiákba és know-how-ba, illetve képzésekbe, mint az átlag, illetve rendszeresen és nagy mértékben exportálnak: 72 százalékuk rendszeresen exportál, egyharmaduknál exportból származik az árbevétel több, mint fele.
Az összesen tíz iparág vállalkozásaira kiterjedő kutatás többek között a cégek árbevételét, pénzügyi adatait, export tevékenységét- és eredményeit, beruházási tevékenységét- és terveit, innovációs tevékenységét- és terveit, munkaerővel kapcsolatos tevékenységét (bérezés, létszámbővítési tervek), illetve az üzleti kilátásokkal kapcsolatos értékelését vizsgálja.
A Makronóm Intézet a következő hetekben 7 állomásos országos szakmai road show keretében ismerteti meg a szakmával, vállalkozói szférával és közvetve a nagyközönséggel a kutatás részletes eredményeit, a feltárt összefüggéseket, adatokat. A rendezvénysorozat tervezett állomáshelyei a következők: Eger, Makó, Nyíregyháza, Debrecen, Győr, Kecskemét, Budapest.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.