Bekeményít az EU: így törölné el a mikroműanyag-szennyezést

Bekeményít az EU: így törölné el a mikroműanyag-szennyezést
2023. 10. 17., 13:22

Az Európai Bizottság először mutatott be javaslatcsomagot olyan intézkedésekkel, amelyek hosszútávom felszámolnák a plasztik granulátumok okozta mikroműanyag-szennyezést. A természetes ökoszisztéma, benne a legtöbb folyó és tenger lassan belefullad a mikroműanyagokba, ha nem teszünk valamit.

Jelenleg évente 52-184 ezer tonna pellet kerül a természetes környezetbe azért, mert a teljes ellátási láncot tekintve elhibázott a szennyezés kezelése. A hét elején benyújtott bizottsági javaslat azt szavatolná, hogy az EU-ban a pelletet kezelő valamennyi szereplő megtegye a szükséges óvintézkedéseket, és visszaszorítsa az állat- és növényvilágot, illetve az emberi egészséget is fenyegető mikroműanyag koncentrációt.

A javaslatcsomagról szóló uniós közlemény szerint a megfogalmazott célok teljesítése akár 74 százalékkal csökkenthetné a pelletkibocsátást. Ez tisztább ökoszisztémákhoz vezet, hozzájárul a folyók és óceánok műanyagmentesítéséhez, valamint csökkenti az emberi egészségre jelentett kockázatokat.

A közös, egész EU-ra kiterjedő intézkedések a szándék szerint egyenlő feltételeket teremtenek a piaci szereplők számára. Mivel a plasztik termékek gyártásához szükséges különböző műanyaggranulátumok a nem szándékos mikroműanyag-szennyezés egyik legfőbb forrásának számítanak, a Bizottság pontokba szedte, hogy tervezett szabályokkal miképpen lehetne végleg leszámolni velük.

  • Legjobb kezelési gyakorlatok a gyártásban: az adott létesítmény vagy a szállítási tevékenység méretétől függően az üzemeltetőknek be kell tartaniuk bizonyos kezelési praktikákat. Ezekben elvileg semmi új nincs, hiszen környezettudatosságban élenjáró piaci szereplők már megvalósították.
  • Kötelező tanúsítás és önbevallás: a gyártóknak kötelezővé válna a segítségnyújtás az illetékes nemzeti hatóságokn felé, a megfelelőségi ellenőrzések során. A nagyobb üzemeltetőknek független harmadik fél által kiállított tanúsítványt kellene szerezniük, míg a kisebb vállalatoknak önállóan kell nyilatkozniuk a megfelelőségükről.
  • Harmonizált módszertan a veszteségek becslésére: szabványügyi testületek segítségével dolgoznák ki, hogy segítsék a gazdasági szereplőket a veszteségek nyomon követésében és a fennmaradó adathiányok egy részének felszámolásában. A módszer a különböző gyakorlatok környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásainak tudatosítása révén az elszámoltathatóságot is növelné.
  • Enyhébb követelmények a kkv-k felé: mivel a pelletellátási láncban nagy a kkv-k aránya, egyszerűbb követelmények vonatkozának a mikro- és kisvállalkozásokra.

A cél megközelítése viszonylag összetett: a műanyagtermékek által okozott szennyezés csökkentése (mivel ezek a környezetbe kerülve mikroműanyagokká bomlanak le), a szándékosan hozzáadott mikroműanyagok felhasználásának korlátozása és a nem szándékos mikroműanyag-kibocsátás csökkentése. 

A pelletveszteségek megelőzéséről szóló bizottsági javaslatcsomagból persze csak azután lehet érdemi szabályozás, ha az Európai Parlament és a Tanács is megvitatta, illetve jóváhagyta. A rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül aztán minden uniós és nem uniós (de az EU területén tevékenykedő) gazdasági szereplőnek meg kell felelnie a rendeletben meghatározott követelményeknek. Egy ugyancsak erre vonatkozó szabályozás már átment: a 2023. szeptember 25-én elfogadott, szándékosan hozzáadott mikroműanyagokra vonatkozó korlátozások az első olyan uniós eszközök, amelyek kifejezetten a forrásnál kezelik a mikroműanyag-szennyezést, és hozzájárulnak a célkitűzéshez, hogy 2030-ra 30 százalékkal csökkenjen a környezetbe kerülő mikroműanyagok kibocsátása.

A Bizottság ígérete szerint tovább dolgozik a mikroműanyag-szennyezés csökkentésén, többek között a termékekre és hulladékokra vonatkozó meglévő és készülő jogszabályok végrehajtásával, azért, hogy az EU éllovasa legyen a műanyagszennyezés megszüntetésére irányuló globális erőfeszítéseknek.

Gábor János

Főoldali kép: frimufilms - Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 06., 14:30
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott köszöntő beszédet a 26. alkalommal megrendezett Magyar Vállalkozók Napja ünnepségen Budapesten, a Művészetek Palotájában december 5-én.
2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.
2025-12-05 18:20:00
Az üzleti életben a szerződő felek gyakran alkalmaznak teljességi záradékot, teljességi nyilatkozatot a szerződéseikben. Mire jó a teljességi záradék? Miként segíti, hogy a felek szerződésének tartalma egyértelműen megállapítható legyen? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS