A svéd cégóriás Ikea beszáll a világ legnagyobb tengeri szélerőműparkjának megvalósításába. A Balti-tengeren megvalósuló projekt többezer megawatt energiát fog termelni, így a maga nemében egyelőre tényleg nem akad vetélytársa.
Az Ingka, ami a híres bútor- és lakberendezési cikkeket forgalmazó üzletláncot birtokolja, rendelkezik egy befektetési ággal, az Ingka Investments-szel, ami részt vállalt egy 3100 MW-os szélerőműpark építésében, Svédország déli partjainál. A cégcsoport tulajdonosa már megkérte az engedélyt a világ talán legnagyobb tengeri szélenergia-projektjének létrehozására, amit a stockholmi OX2 AB-vel együttműködve készít elő, az évtized végéig. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos megoldásokat fejlesztő, építő és értékesítő OX2 jelenleg 11 európai államban van jelen, és a svédországi munkájukat már korábban is támogatta az Ingka Group. Eddig öt helyszínen alakítottak ki tengeri szélerőműparkot, Galene, Triton, Aurora, Pleione és Ran néven. A legújabb, Neptunus projekt a dél-svédországi Blekinge megye partjainál valósul meg – jelentette be közleményben az OX2.
A tengerparttól 50 kilométerre épülő Neptunus 207 szélturbinából álló energiacsomópont lesz, 420 méteres maximális magassággal. A projekt teljes beépített kapacitása 3100 MW, és évente 13–15 TWh villamosenergia termelését várják tőle.
A szélerőműpark létesítése, valamint a villamosenergia-termelés mellett az Ingka és az OX2 évi 370 ezer tonna hidrogén előállítását is szeretné elérni a tengeri létesítménnyel. A folyamat melléktermékeként oxigén keletkezik, amit - a még nagyobb fenntarthatóság jegyében – a Balti-tenger oxigéndúsítására fognak felhasználni. Utóbbi eljárást olyan területeken tervezik alkalmazni, ahol a vízben oxigénhiányt regisztrálnak. Ez fontos momentuma a beruházásnak, hiszen az oldott oxigén hiánya komoly szerepet játszik a természetes vizek biológiai sokféleségének csökkenésében. Az együttműködéstől tehát az Ikea tulajdonosa és az OX2 azt is reméli, hogy sikerül javítani a Balti-tenger biodiverzitásán.
„A Neptunus energiaközpont az egyik első a következő generációs szélerőműparkok között. A megújuló energia és a hidrogén termelésével Svédország képes lesz biztosítani az energiát olyan ágazatok számára is, amelyek nem villamosíthatók. A hidrogéntermelésből származó oxigén a Balti-tenger fenékvizének oxigénnel való ellátására, ezzel pedig a biológiai sokféleség javítására is felhasználható” – mondta Emelie Zakrisson, a svédországi tengeri szélerőművek fejlesztésének vezetője.
A Neptunus projekt egyelőre a kezdeti szakaszban jár: az OX2 AB megerősítette, hogy a lehetséges 3100 MW-ból eddig 1900 MW valósult meg és a partnerségben elvállalt hat projektből csak egy szélerőműpark kapta meg a létesítési engedélyt. A többinek a svéd gyakorlat szerint át kell esni egy környezetvédelmi övezeti besoroláson, és el kell nyerni egy regionális szintű ajánlást, amiben okkal bíznak a cégek, hiszen a balti ország jellemzően nyitott a tengerfenék bérbeadására, tengeri szélerőműparkok számára. A keményebb diónak az Európai Unió biológiai sokféleséggel kapcsolatos szabályait betartató Natura 2000 engedélye ígérkezik. A megszerzéséhez bizonyítani kell, hogy a projekt rendelkezik megfelelő békéltető cselekvési tervvel, a létesítés pedig nem gyakorol jelentős hatást a régió természetes élőhelyeire. A validálásokkal és az előkészítéssel együtt számolva a Neptunus projekt 2030-ban indulhat el – jelentette az OX2.
Gábor János
Főoldali kép: OX2
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.
