Tudjuk, kik jártak a fürdővárosainkban

2023. 09. 21., 21:51

Budapest után Siófok, Hajdúszoboszló, Hévíz, Balatonfüred, Bük, Zalakaros, Gyula, Sárvár, Szeged, Eger voltak a legnépszerűbb fürdővárosok az NTAK első féléves adata alapján – írja a turizmus.com.

A fürdővárosok jelentőségét jól mutatja, hogy nyáron az összes vidéki vendégéjszaka 59 százaléka ezeken a helyeken realizálódott. A legnagyobb vendégforgalmat a szállodákban, illetve a magán- és egyéb szálláshelyeken regisztrálták, de egyes tóparti településeken a kempingek is jelentős forgalmat bonyolítottak.

A nyári hónapokban a legkedveltebb hazai, fürdővel vagy fürdőzésre alkalmas vízparttal rendelkező településekhez még két balatoni város is csatlakozott: Balatonlelle és Zamárdi. A nyári hónapokban a vendégkör meghatározó részét a hazai turisták adják, Zalakaros, Balatonfüred és Siófok esetében például a vendégek több mint 70 százaléka hazai – derül ki a turizmus.com-on megjelent áttekintésből.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján látható, hogy az ország mely részéből érkeztek leginkább a vendégek. Az öt legnépszerűbb fürdőtelepülés közül a balatoniak azok, amelyek a fővároson és Pest vármegyén kívül az ország távolabbi vármegyéiből is vonzották a vendégeket a főszezonban. Siófokra például Borsod-Abaúj-Zemplénből, Balatonfüredre pedig Győr-Moson-Sopronból is érkeztek hazai turisták, nemcsak a közeli vagy szomszédos vármegyékből.

Meghatározó nemzetközi vonzerővel fürdővárosaink közül többek között Hévíz és Hajdúszoboszló dicsekedhet, ebben a két városban a nyári hónapokban a külföldi vendégéjszakák részesedése megközelítette vagy elérte az 50 százalékot. Fürdőtelepüléseinkre – változó sorrendben – elsősorban a németajkú piacokról (Németország, Ausztria), illetve a visegrádi országokból érkeztek a nemzetközi turisták, míg Balatonfüredet az osztrákok helyett a hollandok keresték fel nagyobb számban. Az NTAK adatokból az is látható, hogy egy-egy fürdőnket mely országok turistái keresik leginkább. Ez alapján a románok kedvence Gyula, a lengyelek elsősorban Hajdúszoboszlót kedvelik, míg Sárvárt a csehek látogatják legnagyobb számban.

Ugyancsak változatos képet mutat az egyes fürdővárosok vendégeinek korosztályi összetétele. A legidősebb, döntően szépkorú vendégkörrel Hévíz rendelkezik, a TOP fürdővárosaink közül éppen itt pihent a nyáron a legidősebb vendég, egy 100 éves kínai férfi. Zalakaros és Hajdúszoboszló ezzel szemben igazi családos desztinációk, az előbbiben a vendégek 31 százaléka volt gyermek- vagy kiskorú, és arányuk utóbbiban is elérte a 27 százalékot. Siófokon a vendégek 27 százaléka tartozott a tipikus fesztiválozó korosztályba, a 19–34 évesek közé.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 30., 18:05
A tervek szerint július 1-jén életbe lépő törvényjavaslat már most változásokat indított el a hazai ingatlanpiacon. A szabályozás különösen az agglomerációs településeken, valamint a kiemelt nyaralóövezetekben, a Balaton és a Velencei-tó környékén okozott árakban és keresletben is fordulatot. A Duna House ezért a helyi viszonyokat jól ismerő ingatlanszakértőket is megkérdezte.
2025-05-29 18:40:00
Több beszámoló, kevesebb működő cég – ez az ellentmondásos tendencia jellemezte az elmúlt évek májusi zárását. A kata-változás utórezgései még érződtek 2024-ben, de jövőre már inkább a cégszámfogyás nyomai lesznek hangsúlyosak. Az OPTEN összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS