Az idén külföldi nyaralásra induló magyarok 83 százaléka a helyszínen is bankkártyával, okostelefonnal vagy okosórával tervez fizetni. Ezzel Magyarország első a régióban a Visa nyolc közép- és kelet-európai országra, köztük hazánkra is kiterjedő, „Utazási és fizetési szokások 2023” címmel megjelent tanulmánya szerint.
A Visa folyamatos innovációval arra törekszik, hogy az új és a jövőbeli fizetési módokat, valamint csatornákat hatékonyabbá és elérhetőbbé tegye mindenki számára. A hagyományos bankkártyákon kívül a Visa hitelesítő adatok okostelefonokon és okosórákon is használhatók. A digitális fizetések a legnépszerűbbek a közép-kelet-európai megkérdezettek körében, és több mint háromnegyedük tervez így fizetni külföldi nyaralása során. Magyarország a felmért nyolc ország közül élen jár ezt a tendenciát tekintve: a külföldre utazó magyarok 83 százaléka kártyával, okostelefonnal vagy okosórával kíván fizetni a nyaralása során.
A hagyományos Visa-kártyával, vagy az okostelefonnal, illetve okosórával fizetni külföldön ugyanolyan gyors, kényelmes és biztonságos, mint saját hazánkban – a vizsgált országok válaszadói a külföldi kártyás fizetés előnyeiként a kényelmet (58 százalék), a biztonságot, így azt, hogy nem kell félnünk a készpénz elvesztésétől (53 százalék) és a gyorsaságot (52 százalék) nevezték meg.
A magyar utazók 21százaléka okostelefonnal vagy okosórával szeretne fizetni. A régióban a külföldi mobilfizetés a lengyel és a román turisták körében is népszerű, az arány 22 százalék mindkét nemzet esetében.
„A fizetés egyik legnépszerűbb módja, többek között a külföldi nyaralások során, a mobiltárca, amelyet a Visa rendszerei és technológiái támogatnak” – nyilatkozta Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős területi vezetője.
„Amikor a felhasználó hozzáadja kártyáját egy okostelefon digitális pénztárcájához, a Visa az adatokat egy egyedi számsorral helyettesíti. Ez a tokenizálásnak nevezett technológia egy extra biztonsági réteget jelent. A Visa segítségével a fogyasztók védettek a csalás, a kártya elvesztése vagy ellopása ellen, mivel lehetőségük van visszatérítést kérni, ha valami probléma történik” – tette hozzá Sármay Bence.
„A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2022-ben nagymértékben emelkedett a mobiltárcába regisztrált kártyák száma, így év végén már 1,7 millió kártya volt használható okostelefonnal. Ezeknek a szolgáltatásoknak a használata is dinamikusan bővült, 2022 utolsó negyedévében a kártyás fizetéseknek már közel az ötöde mobilba regisztrált kártyával történt. Ezek az adatok is mutatják, hogy az ügyfelek egy része nyitott az új technológiákra, ezek a szolgáltatások pedig itthon és utazás közben egyaránt egyszerűsíthetik a fizetéseket” – mondta Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója.
Visa kártyával a világ több millió elfogadóhelyén, több mint 150 féle valutában lehet fizetni, és a turisták szívesen használják is ezt a lehetőséget. A magyarok leginkább éttermekben, élelmiszerboltokban, múzeumokban, ajándékboltokban és a tömegközlekedésen fizetnek kártyával vagy okostelefonnal.
A magyar utazók több mint fele (57 százalék) ugyanazt a fizetési kártyát tervezi használni külföldön, mint otthon. A magyar válaszadók 23 százaléka másik kártyára vált, ami még a románok (25 százalék) és a lengyelek (23 százalék) körében kedvelt megoldás. A bankkártyát váltó magyarok 33 százalékának multidevizás bankszámlája van. A közép-kelet-európai utazók háromnegyede már útrakelése előtt dönt a külhonban használandó fizetési módról.
A Visa betéti kártyái elérhetőek az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésével nemrég létrejött MBH Bank kínálatában is.
„A gondtalan utazás érdekében javasoljuk ügyfeleinknek, hogy külföldi utazás előtt feltétlenül tájékozódjanak arról, hogy bankkártyájukhoz – legyen szó lakossági vagy vállalati, betéti vagy hitelkártyáról - kapcsolódik-e beépített utasbiztosítás, és ha igen, milyen feltételekkel”– javasolja az MBH Bank Lakossági termékmenedzsment vezetője, Kelemen Tamás.
„Amennyiben nincsen, vagy az adott utazáshoz magasabb térítési összegű biztosításra van szükség, a már meglévő beépített biztosítás mellé opcionális utasbiztosítás köthető. Opcionális utasbiztosítás igényelhető a VISA Fenntartható bankkártya mellé is, amely környezettudatos ügyfeleink számára lehet kiemelt választás, hiszen amellett, hogy kedvező feltételeket biztosít a vásárlásokhoz, külföldön, belföldön, online, vagy akár digitális formában a telefonon is, 100százalék-ban újrahasznosított anyagból készül” – mondta Kelemen Tamás.
Az e-kereskedelem elterjedésével egyre inkább az interneten vásárlunk különféle termékeket és szolgáltatásokat. Ezért nem meglepő, hogy a nyaralásért is online fizetünk. A hazai egyedi utazók 80 százaléka vásárol majd valamilyen szolgáltatást online: 69 százalékuk szállást, 27 százalékuk költ közlekedésre, 21 százalékuk pedig a belépődíjakra és a kirándulásokra költ. A közlekedés, a szállás vagy a további látnivalók kifizetésekor a magyarok jellemzően kártyával vagy digitális pénztárcával fizetnek.
A Visa tanulmánya szerint a külföldre szervezett utazási csomagot vásárló magyarok közel fele (49 százaléka) ezt az interneten teszi, az utazási irodák weboldalain vagy a számos utazásszervező ajánlatát összesítő platformokon keresztül. A szervezett utakat választó nyaralók 67százaléka kártyával vagy digitális pénztárcával fizet a utazásáért. Az üdülésük megvásárlását online intézők aránya Horvátországban, Szlovákiában és Szlovéniában a legmagasabb, a külföldre utazók háromnegyede online vásárol.
A megkérdezett magyarok 32 százaléka tervezi, hogy idén külföldre megy nyaralni. Minden második magyar 200 és 400 euro közötti összeget tervez költeni személyenként külföldi nyaralásra, a tervezett utazások átlagos hossza pedig 7 nap.
A külföldre utazók 44 százaléka nem szeretne lemondani utazási terveiről még akkor sem, ha az infláció továbbra is magas maradna és a megélhetési költségek emelkednek. A külföldre utazó magyarok 55 százaléka azonban ebben az esetben gazdaságosabb szálláslehetőségek után nézne, 55 százalékuk pedig fontolóra venné az utazása lerövidítését.
A magyarok közel 50 százalékának külföldi nyaralási terveit nem befolyásolja a feszült geopolitikai helyzet, míg 37 százalékuk kijelentette, hogy idén végre elutazik egy korábban a Covid-19 világjárvány miatt elhalasztott útra – ez különösen igaz a legfiatalabb válaszadókra.
„A Visa hisz abban, hogy az utazás és a turizmus fontos szerepet játszik a gazdaság fejlődésében, valamint a munkahelyteremtésben, miközben lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük és értékeljük a minket körülvevő világ kulturális gazdagságát. Felmérésünk azt bizonyítja, hogy a magyarok idén sem hagynak fel a világ felfedezésével”– tette hozzá Sármay Bence.
A magyarok a leggyakrabban Horvátországot (24 százalék), Olaszországot (20 százalék), valamint Ausztriát (19 százalék) és Görögországot (14 százalék) említették úticélként. Honfitársaink egyszerűen pihenni szándékoznak – a kikapcsolódást városnézéssel vegyítve. A megkérdezettek 13 százaléka aktívan, túrázással és sportolással tölti külföldi szabadságát.
„Az utazáshoz való visszatérés, legyen szó hosszabb nyaralásról vagy hétvégi városlátogatásról, azt sugallja, hogy a magyar fogyasztók pozitívabbak. Ez a helyi gazdaságnak, illetve számos iparágnak, köztük az idegenforgalmi ágazatnak is pozitív lökést adhat”– kommentálja Sármay Bence.
A külföldi utazást tervező magyarok kétharmada legalább kétszer akar külföldre menni idén, de a második utazás általában csak 1-2 napos lesz. Ezek főként városlátogatások, amelyek különösen népszerűek a millenialok és a Z generációhoz tartozók körében. Ilyenkor a kártyás, okostelefonos vagy okosórás fizetés különösen hasznos lehet. Londonban a tömegközlekedési jegyekért csak digitálisan lehet fizetni, a világ legkészpénzmentesebb országának tartott Svédországban pedig sok moziban, étteremben és üzletben a digitális fizetés lehet az egyetlen lehetőség.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.