Szálláshelyek, 2023. január: 1,4 millió vendégéjszaka, 32 milliárd forint bevétel

Szálláshelyek, 2023. január: 1,4 millió vendégéjszaka, 32 milliárd forint bevétel
2023. 03. 03., 08:42

2023 januárjában a kereskedelmi szálláshelyeken 570 ezer vendég 1,4 millió vendégéjszakát töltött el; a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 18 százalékkal emelkedett 2022 januárjához viszonyítva – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2023. januárban a vendéglátóhelyek (szállodák, panziók, kempingek, üdülőháztelepek, közösségi szálláshelyek) összes bruttó árbevétele közel 32 milliárd forintot tett ki, amely folyó áron 55 százalékkal magasabb volt az előző évinél. Széchenyi Pihenőkártyával a kereskedelmi szálláshelyeken 26 százalékkal többet, 1,9 milliárd forintot fizettek a kártyatulajdonosok.

A hónap egy részében vagy egészében 1929 kereskedelmi szálláshely, köztük 810 szálloda és 859 panzió volt nyitva.

A belföldi vendégek száma 6,5, a vendégéjszakáké 6,2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A vendégek száma 311 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 723 ezer volt. Utóbbiak 78 százalékát szállodákban töltötték, ahol a vendégéjszakák száma 11 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A forgalom a panziókban 6,5, a közösségi szálláshelyeken 2,3 százalékkal csökkent a 2022. januárihoz viszonyítva. A két legnépszerűbbnek bizonyuló turisztikai régióban, a Budapest–Közép-Duna-vidéken és a Balatonon a belföldivendég-éjszakák 26, illetve 18 százalékát regisztrálták.

A külföldi vendégek száma 36, a vendégéjszakáké 34 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A szálláshelyekre érkezett 259 ezer vendég összesen 695 ezer vendégéjszakát töltött el. Ezek 82 százalékát szállodákban töltötték, ahol a vendégéjszakák száma 32 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A legnépszerűbb turisztikai régió a Budapest–Közép-Duna-vidék volt, ahol a külföldivendég-éjszakák 67 százalékát regisztrálták. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS