Szálláshelyek, 2023. január: 1,4 millió vendégéjszaka, 32 milliárd forint bevétel

Szálláshelyek, 2023. január: 1,4 millió vendégéjszaka, 32 milliárd forint bevétel
2023. 03. 03., 08:42

2023 januárjában a kereskedelmi szálláshelyeken 570 ezer vendég 1,4 millió vendégéjszakát töltött el; a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 18 százalékkal emelkedett 2022 januárjához viszonyítva – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2023. januárban a vendéglátóhelyek (szállodák, panziók, kempingek, üdülőháztelepek, közösségi szálláshelyek) összes bruttó árbevétele közel 32 milliárd forintot tett ki, amely folyó áron 55 százalékkal magasabb volt az előző évinél. Széchenyi Pihenőkártyával a kereskedelmi szálláshelyeken 26 százalékkal többet, 1,9 milliárd forintot fizettek a kártyatulajdonosok.

A hónap egy részében vagy egészében 1929 kereskedelmi szálláshely, köztük 810 szálloda és 859 panzió volt nyitva.

A belföldi vendégek száma 6,5, a vendégéjszakáké 6,2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A vendégek száma 311 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 723 ezer volt. Utóbbiak 78 százalékát szállodákban töltötték, ahol a vendégéjszakák száma 11 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A forgalom a panziókban 6,5, a közösségi szálláshelyeken 2,3 százalékkal csökkent a 2022. januárihoz viszonyítva. A két legnépszerűbbnek bizonyuló turisztikai régióban, a Budapest–Közép-Duna-vidéken és a Balatonon a belföldivendég-éjszakák 26, illetve 18 százalékát regisztrálták.

A külföldi vendégek száma 36, a vendégéjszakáké 34 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A szálláshelyekre érkezett 259 ezer vendég összesen 695 ezer vendégéjszakát töltött el. Ezek 82 százalékát szállodákban töltötték, ahol a vendégéjszakák száma 32 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A legnépszerűbb turisztikai régió a Budapest–Közép-Duna-vidék volt, ahol a külföldivendég-éjszakák 67 százalékát regisztrálták. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS