Szallas.hu: húsvétra 17 százalékkal nőttek az előfoglalások az előző évhez képest

Szallas.hu: húsvétra 17 százalékkal nőttek az előfoglalások az előző évhez képest
2023. 03. 10., 18:39

A húsvéti, négynapos hosszú hétvégére 17 százalékkal nőttek az előfoglalások az előző évhez képest – közölte saját adatai alapján a Szallas.hu szállásfoglaló oldal pénteken.

Akadnak olyan népszerű szállások, amelyek már most teltházasak az ünnepi időszakra, de bőven vannak még szabad szállások.

A foglalások 29 százaléka apartmanba, 27 százaléka hotelbe, 25 százaléka vendégházba, 14 százaléka panzióba és 5 százaléka egyéb típusú szálláshelyre szól. Egy embernek éjszakánként átlagosan 11 540 forintot kell fizetnie, ami csaknem 19 százalékos drágulás tavalyhoz képest.

Eger, Gyula, Hajdúszoboszló, Pécs és Nyíregyháza a magyarok legkedveltebb úti célja a tavaszi szünetben. Továbbá Hévíz, Szeged, Zalakaros, Sopron és a főváros ajánlatai a legkeresettebbek a Szallas.hu oldalán.

Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtószóvivője a közleményben arra is kitért, hogy tavaly május elseje vasárnapra esett, így nem tudják pontosan összehasonlítani az idei foglalási szintet az előző évivel, de egy átlagos tavalyi májusi hétvégéhez képest is számottevő, 3,5-szörös a növekedés.

Május végén a pünkösd is utazásra kínál lehetőséget, a tavalyi pünkösdi előfoglalások több mint dupláját rögzítették már a vendégek.

Már a nyári vakációval is foglalkoznak az utazók, az eddig beérkező foglalásoknál 40 százalékos a növekedés a 2022 hasonló időszakáig megtett előfoglalásokhoz képest.

Kelemen Lili megjegyezte: azok a partnerek, amelyek a rezsi emelkedése miatt a télre bezártak, de korábban egész évben nyitva voltak, már szinte mind újra üzemelnek márciusban. Közülük csak azok a szállodák nem nyitottak még ki, amelyek nagyobb beruházást valósítanak meg. A felújítók zömében modernizálták a szobákat és a közösségi tereket, sokan energetikai korszerűsítést hajtottak végre és számos helyen a wellness-részleg is megújult az elmúlt hónapokban - tette hozzá a sajtószóvivő. (MTI)

(Fotó: husvetifesztival.com)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS