Rövid távú lakáskiadás: „A teljes tiltás jogi nonszensz és gazdaságilag irracionális”

2024. 10. 07., 12:37

26 szakmai szervezet közös állásfoglalásban javasol kompromisszumos megoldást.

A rövid távú lakáskiadás ügyében huszonhat szakmai szervezet közös szakmai álláspontot alakított ki, alábbi közleményüket a turizmus.com-on tették közzé:

„A rövid távú lakáskiadás egyfelől lakhatási, szociális, másfelől turisztikai kérdés. A turisztikai célú rövid távú lakáskiadás egy budapesti, azon belül is a belső fővárosi kerületeket érintő ügy, sem a külső kerületekben, sem a vidéki városainkban nem vet fel kérdéseket. Az amúgy is megbolydult ingatlanpiacon és azon belül az albérleti piacon tovább fokozná a káoszt, ha egyes kerületekben tilos lenne, míg más kerületekben engedélyezett maradna a rövid távú lakáskiadás.

A főváros turizmusának szüksége van a sharing economy modellben működő szálláshelyekre, az ide érkező vendégek kifejezetten kedvelik az ilyen típusú szállásokat, összhangban a „be like a local” trenddel. A főváros vendéglátóhelyeit, attrakcióit üzemeltető vállalkozások és a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér számára is komoly veszteséget jelentene a teljes tiltás. Ugyanakkor respektálandó a helyiek érdeke és véleménye is, akik érthető módon tiltakoznak a túlturizmus egyelőre szórványosan felbukkanó jelei ellen.

A teljes tiltás jogi nonszensz és gazdaságilag irracionális. A szakmai szövetségek a teljes tiltás és a jelenlegi szabályozás közötti kompromisszumos megoldást javasolják a Kormány számára. A megteendő intézkedésekre az alábbi javaslatot teszik:

Moratórium: A magán- és egyéb szálláshelyek számára a működési engedélyek kiadása átmenetileg, 2026. január 1-jéig kerüljön felfüggesztésre. (Csak Budapesten.) Ez alatt az idő alatt új szálláshely-minősítési eljárást sem lehet indítani ebben a szálláshelytípusban. Azon szálláshelyek esetében, amelyek már megindították a szálláshely-minősítési eljárást, azt le kell folytatni, és a működési engedélyt is ki kell adni. A szálláshely-minősítést a piacon lévő magán- és egyéb szálláshelyek tekintetében folytatni kell és 2026. január 1-jéig el kell végezni.

Hatástanulmány: A nemzetközi gyakorlatot ismerő tanácsadó cég bevonásával készüljön átfogó elemzés a szálláshelypiacról, azon belül konkrétan a sharing economy modellben működő szálláshelyek szegmenséről, kiemelten a rövid távú lakáskiadás mennyiségi és minőségi jellemzőiről, annak a szálláshelypiacra és Budapest turisztikai teljesítményére való hatásairól. (Határidő: 2025. január 31.)

Szabályozás: Ennek a vizsgálatnak az eredményei alapján készüljön majd – minden érintett érdekeit figyelembe vevő – szabályozási koncepció. A további szabályozásra vonatkozó javaslatok: A jól működő átalányadózási formát célszerű megtartani, mert ez nem jelent adminisztrációs terhet a vállalkozók számára és nem motivál adóelkerülésre. Indokolt ugyanakkor a 2018 óta változatlan mértékű tételes átalányadó mértékének és számítási módjának felülvizsgálata. A rövid távú lakáskiadási piac kapacitásának meghatározása, esetleges korlátozása – pl. a kínálat szűkítése, a minősítési kritériumok szigorítása, vagy a kiadható napok maximálása – az európai nagyvárosokban bevált jó gyakorlatok és a témában készült felmérések, tanulmányok figyelembevételével kerüljön szabályozásra. (Csak Budapesten.)

Bízunk benne, hogy a javaslatainkkal segítjük a hatékony szabályozási megoldás megszületését.”

Aláíró szervezetek:
  Balatoni Kör
  Balatoni Turizmus Szövetség
  Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ)
  Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft.
  Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary
  Magyar Apartmankiadók Egyesülete
  Magyar Beutaztatók Szövetsége
  Magyar Bocuse D’Or Akadémia
  Magyar Cukrász Ipartestület
  Magyar Csokoládé és Édesség Szövetség
  Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület
  Magyar Éttermi Szövetség
  Magyar Fesztivál Szövetség
  Magyar Fürdőszövetség
  Magyar Idegenvezetők Egyesülete
  Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség
  Magyar Sétaszövetség Egyesülés
  Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége
  Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány
  Magyar Utazási Irodák Szövetsége
  Magyar Vendéglátók Ipartestülete
  Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége
  Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége
  Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége
  Skål International Hungary
  Turisztikai és Vendéglátóipari Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS