Rekordot döntöttek a magyarok, egy év alatt 1585 milliárd forintot költöttek külföldi utakra

2024. 03. 05., 10:10

Majdnem másfélszeresére, 1585 milliárd forintra nőtt egy év alatt az az összeg, amit a magyarok külföldi utazásokon elköltöttek. A kint tartózkodási idő is jelentősen, 25 százalékkal, 65,4 millió napra nőtt tavaly. Aki megteheti, hogy külföldön üdüljön, vásároljon, nem spórol a kiadásokon – derül ki a Bank360.hu összegzéséből.

Jelentősen nőtt a magyarok külföldi utazásainak száma és turisztikai költése 2023-ban a KSH frissen közzétett adatai alapján. A magyar turisták tavaly 17 százalékkal többször utaztak és 25 százalékkal több időt töltöttek el külföldön, mint 2022-ben. A számok közelítik, de még nem érik el a 2019-es turisztikai rekordév adatait, bár a tavaly nyári főszezon már kiugró adatokat produkált. Amiben viszont a Bank360.hu elemzése szerint csúcsot döntöttünk 2023-ban, az a külföldön elköltött pénzösszeg, ami jócskán, 47 százalékkal meghaladta a 2022-es rekordot: 1585 milliárd forintot fordítottunk turisztikai és egyéb termékek, illetve szolgáltatások vásárlására. Már a tavalyi első háromnegyed éves költés rekordösszegű volt, 1200 milliárd forint.

A legtöbbet Ausztriában (267 milliárd) és Németországban (183 milliárd forint) költöttük – az előbbi 41 százalékos, az utóbbi 50 százalékos bővülés egy év alatt. Az utazásszám és a kint tartózkodási idő nagyarányú növekedése mellett az árszínvonal emelkedése okozhatta a költés megugrását 2023-ban. Az is látszik ugyanakkor, hogy aki megteheti, hogy külföldre utazik, az több napra megy és nem spórol a kiadásokon.

25 százalékkal nőtt a kint tartózkodás ideje

A növekedés motorjai elsősorban a többnapos, szabadidős és a vásárlási célú külföldi utazások voltak. A magyar állampolgárok 2023-ban 21,1 millió alkalommal utaztak külföldre, ahol 65,4 millió napot töltöttek el a KSH statisztikai adatok szerint. Ez 17, illetve 25 százalékos növekedés 2022-hez képest, de még nem éri el a 2019-es év számait. Akkor ugyanis minden addiginál többször, 24,8 milliószor utaztak külföldre a magyarok, több mint 75 millió napot kint töltve. A tavaly július-szeptemberi időszak azonban már rendkívül jól sikerült, a kint tartózkodási idő (24,6 millió nap) mindössze 4 százalékkal maradt el a négy évvel ezelőtti főszezontól – emlékeztetnek a Bank360.hu elemzői.

A téli szezonban átlagosan 3 napra utaztunk

Tavaly az utolsó negyedévben a többnapos utazások száma már nem bővült olyan mértékben (közel 4 százalékkal), mint a nyári főszezonban (11 százalék) az előző év azonos időszakához képest. Az egynapos utakkal együtt összesen 13 százalékkal, 4,9 millióra nőtt a kiutazások száma. A kint tartózkodási idő pedig 20 százalékkal, 14 millió napra nőtt. A téli szezonban átlagosan 3 napot töltöttünk külföldön, amit az autóval elérhető síterepeken tett rövidebb túrák és a néhány napos városnéző programok magyarázhatnak, ami összecseng a Bank360.hu utasbiztosítási adataival.

A kint elköltött összeg 47 százalékkal, 385 milliárd forintra nőtt az utolsó negyedévben. A növekedés legfőbb húzóerejét a KSH szerint a szabadidős célú utazások jelentették. Egy utazó napi átlagos költése 27 ezer forint volt, ami ötödével több a 2022. negyedik negyedévinél.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS