Rekordot döntöttek a magyarok, egy év alatt 1585 milliárd forintot költöttek külföldi utakra

2024. 03. 05., 10:10

Majdnem másfélszeresére, 1585 milliárd forintra nőtt egy év alatt az az összeg, amit a magyarok külföldi utazásokon elköltöttek. A kint tartózkodási idő is jelentősen, 25 százalékkal, 65,4 millió napra nőtt tavaly. Aki megteheti, hogy külföldön üdüljön, vásároljon, nem spórol a kiadásokon – derül ki a Bank360.hu összegzéséből.

Jelentősen nőtt a magyarok külföldi utazásainak száma és turisztikai költése 2023-ban a KSH frissen közzétett adatai alapján. A magyar turisták tavaly 17 százalékkal többször utaztak és 25 százalékkal több időt töltöttek el külföldön, mint 2022-ben. A számok közelítik, de még nem érik el a 2019-es turisztikai rekordév adatait, bár a tavaly nyári főszezon már kiugró adatokat produkált. Amiben viszont a Bank360.hu elemzése szerint csúcsot döntöttünk 2023-ban, az a külföldön elköltött pénzösszeg, ami jócskán, 47 százalékkal meghaladta a 2022-es rekordot: 1585 milliárd forintot fordítottunk turisztikai és egyéb termékek, illetve szolgáltatások vásárlására. Már a tavalyi első háromnegyed éves költés rekordösszegű volt, 1200 milliárd forint.

A legtöbbet Ausztriában (267 milliárd) és Németországban (183 milliárd forint) költöttük – az előbbi 41 százalékos, az utóbbi 50 százalékos bővülés egy év alatt. Az utazásszám és a kint tartózkodási idő nagyarányú növekedése mellett az árszínvonal emelkedése okozhatta a költés megugrását 2023-ban. Az is látszik ugyanakkor, hogy aki megteheti, hogy külföldre utazik, az több napra megy és nem spórol a kiadásokon.

25 százalékkal nőtt a kint tartózkodás ideje

A növekedés motorjai elsősorban a többnapos, szabadidős és a vásárlási célú külföldi utazások voltak. A magyar állampolgárok 2023-ban 21,1 millió alkalommal utaztak külföldre, ahol 65,4 millió napot töltöttek el a KSH statisztikai adatok szerint. Ez 17, illetve 25 százalékos növekedés 2022-hez képest, de még nem éri el a 2019-es év számait. Akkor ugyanis minden addiginál többször, 24,8 milliószor utaztak külföldre a magyarok, több mint 75 millió napot kint töltve. A tavaly július-szeptemberi időszak azonban már rendkívül jól sikerült, a kint tartózkodási idő (24,6 millió nap) mindössze 4 százalékkal maradt el a négy évvel ezelőtti főszezontól – emlékeztetnek a Bank360.hu elemzői.

A téli szezonban átlagosan 3 napra utaztunk

Tavaly az utolsó negyedévben a többnapos utazások száma már nem bővült olyan mértékben (közel 4 százalékkal), mint a nyári főszezonban (11 százalék) az előző év azonos időszakához képest. Az egynapos utakkal együtt összesen 13 százalékkal, 4,9 millióra nőtt a kiutazások száma. A kint tartózkodási idő pedig 20 százalékkal, 14 millió napra nőtt. A téli szezonban átlagosan 3 napot töltöttünk külföldön, amit az autóval elérhető síterepeken tett rövidebb túrák és a néhány napos városnéző programok magyarázhatnak, ami összecseng a Bank360.hu utasbiztosítási adataival.

A kint elköltött összeg 47 százalékkal, 385 milliárd forintra nőtt az utolsó negyedévben. A növekedés legfőbb húzóerejét a KSH szerint a szabadidős célú utazások jelentették. Egy utazó napi átlagos költése 27 ezer forint volt, ami ötödével több a 2022. negyedik negyedévinél.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 30., 18:05
A tervek szerint július 1-jén életbe lépő törvényjavaslat már most változásokat indított el a hazai ingatlanpiacon. A szabályozás különösen az agglomerációs településeken, valamint a kiemelt nyaralóövezetekben, a Balaton és a Velencei-tó környékén okozott árakban és keresletben is fordulatot. A Duna House ezért a helyi viszonyokat jól ismerő ingatlanszakértőket is megkérdezte.
2025-05-29 18:40:00
Több beszámoló, kevesebb működő cég – ez az ellentmondásos tendencia jellemezte az elmúlt évek májusi zárását. A kata-változás utórezgései még érződtek 2024-ben, de jövőre már inkább a cégszámfogyás nyomai lesznek hangsúlyosak. Az OPTEN összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS