Rekordot döntöttek a magyarok, egy év alatt 1585 milliárd forintot költöttek külföldi utakra

2024. 03. 05., 10:10

Majdnem másfélszeresére, 1585 milliárd forintra nőtt egy év alatt az az összeg, amit a magyarok külföldi utazásokon elköltöttek. A kint tartózkodási idő is jelentősen, 25 százalékkal, 65,4 millió napra nőtt tavaly. Aki megteheti, hogy külföldön üdüljön, vásároljon, nem spórol a kiadásokon – derül ki a Bank360.hu összegzéséből.

Jelentősen nőtt a magyarok külföldi utazásainak száma és turisztikai költése 2023-ban a KSH frissen közzétett adatai alapján. A magyar turisták tavaly 17 százalékkal többször utaztak és 25 százalékkal több időt töltöttek el külföldön, mint 2022-ben. A számok közelítik, de még nem érik el a 2019-es turisztikai rekordév adatait, bár a tavaly nyári főszezon már kiugró adatokat produkált. Amiben viszont a Bank360.hu elemzése szerint csúcsot döntöttünk 2023-ban, az a külföldön elköltött pénzösszeg, ami jócskán, 47 százalékkal meghaladta a 2022-es rekordot: 1585 milliárd forintot fordítottunk turisztikai és egyéb termékek, illetve szolgáltatások vásárlására. Már a tavalyi első háromnegyed éves költés rekordösszegű volt, 1200 milliárd forint.

A legtöbbet Ausztriában (267 milliárd) és Németországban (183 milliárd forint) költöttük – az előbbi 41 százalékos, az utóbbi 50 százalékos bővülés egy év alatt. Az utazásszám és a kint tartózkodási idő nagyarányú növekedése mellett az árszínvonal emelkedése okozhatta a költés megugrását 2023-ban. Az is látszik ugyanakkor, hogy aki megteheti, hogy külföldre utazik, az több napra megy és nem spórol a kiadásokon.

25 százalékkal nőtt a kint tartózkodás ideje

A növekedés motorjai elsősorban a többnapos, szabadidős és a vásárlási célú külföldi utazások voltak. A magyar állampolgárok 2023-ban 21,1 millió alkalommal utaztak külföldre, ahol 65,4 millió napot töltöttek el a KSH statisztikai adatok szerint. Ez 17, illetve 25 százalékos növekedés 2022-hez képest, de még nem éri el a 2019-es év számait. Akkor ugyanis minden addiginál többször, 24,8 milliószor utaztak külföldre a magyarok, több mint 75 millió napot kint töltve. A tavaly július-szeptemberi időszak azonban már rendkívül jól sikerült, a kint tartózkodási idő (24,6 millió nap) mindössze 4 százalékkal maradt el a négy évvel ezelőtti főszezontól – emlékeztetnek a Bank360.hu elemzői.

A téli szezonban átlagosan 3 napra utaztunk

Tavaly az utolsó negyedévben a többnapos utazások száma már nem bővült olyan mértékben (közel 4 százalékkal), mint a nyári főszezonban (11 százalék) az előző év azonos időszakához képest. Az egynapos utakkal együtt összesen 13 százalékkal, 4,9 millióra nőtt a kiutazások száma. A kint tartózkodási idő pedig 20 százalékkal, 14 millió napra nőtt. A téli szezonban átlagosan 3 napot töltöttünk külföldön, amit az autóval elérhető síterepeken tett rövidebb túrák és a néhány napos városnéző programok magyarázhatnak, ami összecseng a Bank360.hu utasbiztosítási adataival.

A kint elköltött összeg 47 százalékkal, 385 milliárd forintra nőtt az utolsó negyedévben. A növekedés legfőbb húzóerejét a KSH szerint a szabadidős célú utazások jelentették. Egy utazó napi átlagos költése 27 ezer forint volt, ami ötödével több a 2022. negyedik negyedévinél.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-15 13:25:00
Magyarországon elsősorban Budapest, valamint több egyetemváros lehet érintett, miközben az uniós csomag másik fontos iránya a lakáskínálat bővítése, az engedélyezés gyorsítása és a bérlakásfejlesztések ösztönzése.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS