Nem csökkent a magyarok utazási kedve – Így látja a Szallas Group

2021. 12. 07., 09:58

A koronavírus-járvány az utazási kedvet a vártnál kevésbé vetette vissza az idén, jövőre pedig a Covid-járvány előttinél is magasabb lehet a fogyasztók utazási hajlandósága – derül ki a Szallas Group és a Nielsen IQ közös, reprezentatív kutatásából.

A megkérdezettek 92 százaléka az idén és tavaly is legalább egy alkalommal utazott, és 99 százalékuk tervezi ezt a járvány utáni időszakban. Míg idén a válaszadók alig ötöde utazott külföldre és belföldre egyaránt, addig jövőre ezt már több mint felük tervezi. A kutatás szerint a magyarok többsége inkább a környező országokba – Horvátország, Románia, Csehország, Lengyelország – utazna szívesen.

Ez a regionális utazási igény nem csak Magyarországon, de a teljes kelet-közép-európai piacon egyre erősebb. A csoport stratégiájában ezért központi helyet foglal el a régiós szálláskínálat bővítése, a térségi országok turisztikai attrakcióinak összekapcsolása – mondta Papp István, a Szallas.hu magyarországi igazgatója a közleményben.

Az utazási motivációk között a nyaralás marad az elsődleges, 68 százalék válaszolta ezt, de figyelemreméltó a növekedés az egészségturisztikai célú és a kulturális körutazások szegmensében. Előbbi céllal belföldön korábban a válaszadók negyede utazott, ezt a járvány után már harmaduk tervezi. A külföldi körutazások esetében még markánsabb az emelkedés: 15 százalékról 27 százalékra nőtt az arányuk a járvány előtti időszakhoz képest.

A belföldi úti célokat tízből kilenc válaszadó saját autóval keresi fel a pandémiától függetlenül is, a járvány hatására azonban 59 százalékról 68 százalékra nőtt azok aránya, akik külföldre – elsősorban a környező országokba – autóval utaznak.

A kutatást a magyar Szallas.hu Zrt.-ből és a kelet-közép-európai régió további legnagyobb szállásportáljainak összeolvadásából létrejött Szallas Group négy országában – Magyarország mellett Lengyelországban, Csehországban, és Romániában – végezték, online adatfelvétellel. A több mint 6 ezer ember bevonásával végzett felméréshez a kérdőívet és az elemzést a Nielsen IQ globális piackutató vállalat készítette.

A Szallas Group 12 online utazási termékkel, több mint 80 ezer foglalható szállásadó partnerrel és 350 dolgozóval működik. A cégcsoport által közvetített szállásdíj értéke idén a járvány ellenére is meghaladja az 50 milliárd forintot. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS