MTÜ: hetek óta nő az utazási hajlandóság

2020. 07. 03., 15:15

Jelentősen visszavetette a járvány az idegenforgalmat, de az elmúlt hetekben már nőtt az utazási hajlandóság – tájékoztatott a Magyar Turisztikai Ügynökség.

A karanténkötelesség eltörlése, a bezártsággal töltött hónapok és a jó idő egyaránt emelte az utazási hajlandóságot. A felmérések szerint a magyarok 40 százaléka szerint nincs ok félelemre a járvány utáni turisztikai utazásokkal kapcsolatban.

Az elmúlt időszakban a közösségi média vizsgálata alapján Erdély, Jesolo, Bibione, Ciprus, Horvátország, belföldön pedig főképp Révfülöp, Sátoraljaújhely, Szeged és Sóstógyógyfürdő iránt érdeklődnek az emberek, de sokan szeretnék felkeresni a magyar várakat és a Kéktúra útvonalát.

A közreadott elemzésből kiderül az is, hogy tavalyhoz képest 11 százalékkal népszerűbbek az egynapos kirándulások, főképp az aktív szabadidős tevékenységek és a városlátogatások. Leginkább a Budapesttől alig 60 kilométerre fekvő Katalinpuszta, a Balaton-felvidék, a Parádsasváron található Károlyi-kastély és az ausztriai Kittenberger-élménykert jelent meg kedvelt célpontként a kirándulóhelyek között. A több napra utazók leginkább a wellness-hétvégéket keresik, az egy hétre tervezők pedig inkább más országokba mennének. Külhoni úti cél esetén ugyanakkor sokan félnek attól, hogy ott rekednek.

Az elemzést az MTÜ megbízásából a Lounge Group végezte a Századvég Alapítvány és a Neticle együttműködésével. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS