Megismételheti a bezzegévet a magyar turizmus

2021. 09. 16., 15:15

A belföldi turizmus talpra állt, kiváló nyarat zártunk – közölte a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatója csütörtökön Hévízen.

Horváth Péter a Hotel Europa Fit 1,4 milliárd forintot meghaladó összegű fejlesztéseit bemutató rendezvényen arról beszélt, hogy júniusban 66, júliusban 22, augusztusban pedig 16 százalékkal több vendéget regisztráltak a magyar turisztikai szektorban. A foglalások alapján szeptemberre várhatóan 25 százalékkal több lesz a vendég, miközben a külföldiek száma is közel négyszerese lehet a tavalyinak.

A vezérigazgató kifejtette: remélhető, hogy a magyar gazdaság és a turisztikai szektor a lehető leghamarabb helyreáll, ez utóbbi pedig újra húzóágazat lehet. A válság előtt a százezreket foglalkoztató, a GDP 13 százalékát adó turizmus újra elérheti a 2019-es „bezzegév” adatait, amire alap lehet az Európai Unióban jelenleg a harmadik legnagyobb növekedést mutató magyar gazdaság felfutása.

Horváth Péter kitért arra is, hogy a Kisfaludy 2030 program keretében országszerte 40 új szálloda épül, 14 ezer egyéb szálláshely, közel 600 panzió és 114 szabadidős létesítmény újul meg tucatnyi más attrakció, vár, kastély és gyógyhely fejlesztése mellett.

A hévízi hotel 500 millió forintos támogatással indította tavaly rekonstrukciós programját, amely 2022 végére fejeződik be. Az adatok azt mutatják, hogy ha egy szálloda minőségi felújításokat valósít meg, akkor több vendégéjszakát, magasabb költést és nagyobb bevételt hoz, és mindez hatással van az adott településre és a térségre is.

A jövő turizmusa adatokon alapul, ezért is hozták létre a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központot, ami alapján jelenleg Hévízen 681 szálláshely – 54 százalékuk szálloda – 4417 szobát tart fent 9764 férőhellyel. Az idei nyár a fürdővárosban is jól alakult, a tavalyihoz képest 23 százalékkal több vendéget és 27 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak.

A vendégéjszakák 74 százalékát belföldiek töltötték el, a turisták közel fele 55 év alatti, 23 százalékuk budapesti és még közel ennyien voltak Pest megyeiek. A legtöbb külföldi turista német, cseh, szlovák, osztrák és lengyel volt az elmúlt három nyári hónapban.

Óriási lendületet adhat a térségnek, hogy április óta újra állami tulajdonban van a Sármellék-zalavári repülőtér, ahol hamarosan elkezdődhetnek azok a fejlesztések, amelyek soha nem látott szintugrást eredményeznek. Sármellék lesz a nyugat kapuja közvetlen összeköttetésekkel, ami még több vendéget hozhat és csökkenhet a szezonalitás.

A szálloda újdonságait bemutató eseményen Horváth Ferenc, a Hotel Európa Fit vezérigazgatója úgy fogalmazott, a hotel folyamatos megújításába illeszkedően a Kisfaludy projekt segítségével felújították az apartmanszobákat, hat lakosztályt, megújult a wellnessrészleg és az uszoda, továbbá a szálloda fogadótere, valamint a szabadtéri medence körüli terület. Digitális fejlesztéseket valósítottak meg, „okosszobákat” alakítottak ki, ami még magasabb szintű élményt kínál a vendégeknek.

Tóth János, a szálloda igazgatóságának elnöke a tavaly kezdett beruházásokról azt mondta: ezeknek a készültségi foka már meghaladja az 50 százalékot. A felújításokkal versenyképes „terméket” kínálnak majd, ami az erős nemzetközi versenyben is megállja a helyét.

Papp Gábor, Hévíz polgármestere (Fidesz-KDNP) úgy vélekedett, hogy a városban közös cél a minőségi turizmus fejlesztése, amelyet a kormányzat is számos forrásból segít. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
2026-02-10 20:00:00
A Grayling friss, 2026-os globális trendjelentése szerint a közép-kelet-európai üzleti vezetők egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: miközben a régió döntéshozóinak többsége optimistán tekint a következő évre, a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra. A kutatás részletes képet ad arról is, hogyan látják a kelet-közép-európai (CEE) országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS