Kiemelkedő évet zárt a nemzetközi hotelpiac: 2023-ban az egy kiadható szobára jutó árbevétel 13,5 százalékkal, az átlagos napi szobaár 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, miközben az átlagos szállodai foglaltság 64,4 százalékról 69,7 százalékra emelkedett – derül ki a Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég által közzétett negyedéves iparági elemzésből.
A nemzetközi tanácsadó cég négy globális hotellánc: a Marriott, a Hilton, az InterContinental és a Hyatt által közzétett adatokból összeálló reprezentatív mintája alapján 109 ország több mint 24 ezer szállodája teljesítményének elemzését végzi el minden negyedévben, értékes betekintést adva a nemzetközi hotelpiac aktuális folyamataiba.
Az egy kiadható szobára jutó árbevétel (RevPAR) 2023 során átlagosan 113,3 dollár volt, ami nem csupán az egy évvel korábbi 99,8 dolláros értéket múlja felül, de ez volt az első olyan teljes év, amely már túlszárnyalja a Covid előtti időszak csúcsértékét, a 2019-ben mért 106,5 dollárt is. Meglepően nagy mértékben, 5,3 százalékponttal nőtt 69,7 százalékos szintre a foglaltság mértéke, különösen annak fényében, hogy az átlagos napi szobaár (ADR) 162,4 dollárra nőtt az egy évvel korábbi 154,6 dollárról, és immár 12 százalékkal haladja meg a 2019-es 145,1 dollárt.
„A szobaárak emelkedése egyrészt az általában is magasabb inflációs környezetnek köszönhető, ugyanakkor tükrözi a gyorsan élénkülő keresletet, amely többek között a csoportos és üzleti utak újbóli felfutásának köszönhető – magyarázta Takács Márton, a Moore Hungary Hotel és Turizmus tanácsadó partnere, a globális munkacsoport vezetője. – A foglaltság emelkedését érzékelhetően az sem befolyásolta, hogy a vizsgált hotelláncok tavaly több mint ezer új szállodával bővítették kínálatukat, és új brandeket is bevezettek.
Minden kategóriában kedvező fejlődést mutatnak a számok, de különösen kiemelkedő a luxuskategóriás hotelek teljesítménye, ahol a foglaltság mértéke egy év alatt 59 százalékról emelkedett 68 százalékra. Ebben a kategóriában a RevPAR értéke már 207 dolláros (+30 százalék éves növekedés) szinten jár, az ADR pedig már elérte a 311 dolláros szintet (+17 százalék). Korábban soha nem tapasztalt árazási potenciál mutatkozik a legmagasabb minőségű szálláshelyek esetében: a luxuskategóriás szobák átlagára immár 58 százalékkal haladja meg a csupán egy fokozattal alacsonyabb besorolású (upper upscale) szobák átlagárát – 2019-ben ez a különbség még csupán 37 százalékos volt.
A vizsgált négy szállodalánc esetében a korrigált EBITDA értéke 17 százalékkal emelkedett egy év alatt, a működési eredmény pedig 11 százalékkal haladta meg a 2022-es szintet.
„Az érintett négy nagy szállodalánc az egy kiadható szobára jutó árbevétel tekintetében a vártnál jelentősebb, átlagosan 13,5 százalékos növekedést ért el az elmúlt évben, ugyanakkor a 2024-re vonatkozó előrejelzésükben további 4 százalékos emelkedéssel számolnak, ami arra utal, hogy a következő időszakra is igen pozitív várakozásaik vannak – értékelte az adatokat Takács Márton. – Ugyanerre az időszakra a tavalyinál is magasabb, 6 százalék körüli átlagos nettó szobaszám-növekedési rátával kalkulálnak, ami egyrészt töretlen terjeszkedési erőfeszítéseiket, másrészt a köztük zajló éles versenyt tükrözi a szállodai kínálat minden szintjén.”
2023-ban Budapest szálláshelyein 5 116 000 fő összesen 13 334 000 vendégéjszakát töltött el. Ebből a külföldiek 11,7 millió vendégéjszakával részesedtek, ez a szám 19 százalékkal magasabb a 2022-es értéknél. Idén a nemzetközi beutazóforgalom további jelentős bővülésére számíthatunk, amit a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér előrejelzése is alátámaszt: míg 2023-ban 14,62 millió volt az éves utasszám, idén ez az érték várhatóan 16,35 millió lesz (+11,8 százalék).
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.