Magyarország megvár, most maradj otthon!

2020. 04. 07., 10:00

Az elmúlt hétvégén ismét tele volt a közösségi média posztokkal pro és kontra, amelyek azt taglalták és illusztrálták, mennyien tömörültek össze a kedvelt kirándulóhelyeken – a március 28-án életbe lépett országos kijárási korlátozás ellenére.

Kiemelten ki van téve a kirándulók tömegének a főváros környéke, a Dunakanyar, továbbá a népszerű egynapos kirándulóhelyek, és azok a desztinációk, ahol sok városban élőnek van nyaralója, így például a Velencei-tó és a Balaton.

A desztinációk más-más megoldást találtak ennek a soha nem tapasztalt, és kétségkívül nem egyszerű helyzetnek a kommunikálására – írja a turizmus.com.

A kirándulóellenes, barátságtalan felütés semmilyen kommunikációban nem célravezető.

Az egész közösségi médiát bejárta a Zebegény településtáblájára biggyesztett mondat: „Ha Ön turista, és ezt a szöveget olvassa, akkor az BAJ. Veszélyezteti az itt élők életét.”

Mindenkitől elvárható, hogy legyen tekintettel a környezetére, és cselekedjen felelősséggel akkor is, amikor a kijárási korlátozás idején sport vagy szabadidős céllal elhagyja egy kis időre a lakhelyét. Ám, hogy erre milyen módon hívjuk fel a turisták figyelmét, azt érdemes alaposan átgondolni, és kommunikációs stratégiai kérdésként kezelni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS