Magyar Turisztikai Ügynökség: rekordév lehet 2024 az első negyedéves számok alapján

2024. 05. 09., 11:10

Az év első három hónapjában 7,1 millió vendégéjszakát könyvelhettek el a magyarországi szálláshelyek, amely 14 százalékkal haladta meg a tavalyi negyedéves számokat.

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint Budapest mellett valamennyi turisztikai térségben jelentősen nőtt a szálláshelyek forgalma. A térségek közel felénél kétszámjegyű volt a növekedés. A legnagyobb, 32 százalékos bővülést a Sopron-Fertő térségében regisztrálták, de a Balatonnál is közel 20 százalékos forgalomnövekedést tapasztalhattak a szálláshelyek.

A NTAK adatai alapján a vendégéjszakák mellett a vendégek száma is jelentősen nőtt. Január és március között 2,9 millió vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre. Számuk 18 százalékkal nagyobb, mint 2023 első három hónapjában.

Az MTÜ csütörtöki közleményében kiemelte, a vendégek több mint fele belföldi utazó volt, „vagyis több mint másfél millió honfitársunk indult pihenni az év első három hónapjában”, 14 százalékkal többen, mint egy évvel korábban, és összesen 3,3 millió éjszakát töltöttek a hazai szálláshelyeken. A vidék szálláshelyeinek zömét ők foglalták le, ugyanis a vendégéjszakák 72 százaléka származott a hazai turistáktól.

A külföldi vendégek száma az előző évhez képest közel negyedével bővült, a szálláshelyek forgalmának közel felét ők biztosították. Márciusig 1,4 millió külföldi 3,7 millió vendégéjszakát töltött Magyarországon. A külföldi szálláshelyi forgalom 16 százalékkal haladta meg a tavalyi értéket. Németországból 317 ezer, az Egyesült Királyságból közel 300 ezer, míg Olaszországból 276 ezer turista érkezett ebben az időszakban. Összességében minden országos negyedéves szálláshelyi mutató kapcsán elmondható, hogy meghaladja a 2019-es számokat.

Budapestre 1,2 millió vendég érkezett január-márciusban, 23 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában. A vendégéjszakák száma 3 millió volt a fővárosban, ez 14 százalékkal múlja felül a 2019. évi eredményeket. A vendégek jelentős részét a külföldiek adták Budapesten.

A vidéki Magyarországon 1,7 millió vendég foglalt szállást, az egy évvel korábban mértnél mintegy 15 százalékkal többen. A vendégéjszakák száma 13 százalékkal növekedett az előző évi időszakhoz képest. A szálláshelyek forgalma alapján legnépszerűbb térség az első negyedévben is a Balaton volt 877 ezer éjszakával, ezt követte a Mátra-Bükk (463 ezer) és Budapest környéke (450 ezer). A legnagyobb mértékű, az országos növekedés átlagát is jelentősen meghaladó ütemű forgalombővülést ugyanakkor a Sopron-Fertő (32 százalék), Debrecen és térsége (30 százalék), valamint Bük-Sárvár (28 százalék) ért el. A legnépszerűbb települések a fővárost követően valamennyien fürdővárosok voltak: sorrendben Hévíz, Hajdúszoboszló, Bük, Zalakaros és Sárvár.

Országszerte 60 százalékban szállodákat vettek igénybe az utazók, a magán- és egyéb szálláshelyeket pedig 27 százalékuk választotta. Vidéken ugyanakkor a hotelek részesedése ennél nagyobb, 63 százalékos volt. A kereslet élénkülését az is jellemzi, hogy a vidéki Magyarországon valamennyi szállodakategóriában magasabb volt a kapacitás-kihasználtság, mint egy éve ilyenkor.

A szálláshelyek összesen közel 160 milliárd forint bevételt könyvelhettek el, ami 2023 első negyedévéhez képest 17 százalékos növekedést mutat. A vendéglátóhelyeken 404 milliárd forintot költöttek a vendégek, ez a tavalyi év adataihoz viszonyítva 13 százalékos emelkedést jelent. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS