Közel 70 milliárd forintot hagytak a vendégek a szálláshelyeken 2024 áprilisában

2024. 05. 29., 09:10

2024 áprilisában a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken 1,2 millió vendég közel 2,9 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 1,3, a vendégéjszakáké 4,7 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál; a csökkenés az ünnepekhez kötődő hosszú hétvégék idei áprilisi elmaradásával van kapcsolatban.

A vendégek száma összességében 1,3, a vendégéjszakáké 4,7 százalékkal csökkent a turisztikai szálláshelyeken, amit részben az ünnepekhez kötődő hosszú hétvégék 2023 áprilisához képest eltérő időbeli eloszlása okozott, idén ugyanis a nagypéntektől húsvéthétfőig tartó négy napból három márciusra esett, illetve az előző évvel ellentétben május 1-jéhez nem kapcsolódott hosszú hétvége – magyarázza a KSH közleménye. A vendégéjszakák 71 százalékát a kereskedelmi szálláshelyek adták, ahol a forgalom 5,5 százalékkal elmaradt az előző évitől. A magán- és egyéb szálláshelyeken 2,7 százalékkal kevesebb vendégéjszakát regisztráltak, mint egy évvel korábban.

A belföldi vendégek száma 5,5, a vendégéjszakáké 8,9 százalékkal kisebb volt az előző év azonos havinál. A vendégek száma 598 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 1,3 millió volt a turisztikai szálláshelyeken, ezen belül a kereskedelmi szálláshelyeken 434 ezer vendéget és 952 ezer vendégéjszakát regisztráltak. Utóbbiak 76 százalékát szállodákban töltötték el, ahol a vendégéjszakák száma 3,0 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A magán- és egyéb szálláshelyeken eltöltött belföldivendég-éjszakák száma 12 százalékkal maradt el a 2023. áprilisitól. A belföldivendég-éjszakák száma a Bük–Sárvár turisztikai térségben2 bővült a legnagyobb mértékben (14 százalékkal), illetve Tokaj és Nyíregyháza térségében csökkent a leginkább (22 százalékkal) az előző év azonos időszakához képest. Budapesten 8,2 százalékkal emelkedett, a Balatonnál 8,9 százalékkal visszaesett a turisztikai szálláshelyeken eltöltött belföldivendég-éjszakák száma.

A külföldi vendégek száma 3,2 százalékkal bővült, a vendégéjszakáké 0,9 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A turisztikai szálláshelyekre érkezett 609 ezer vendég közel 1,6 millió vendégéjszakát töltött el, közülük 433 ezer vendéget és 1,1 millió vendégéjszakát a kereskedelmi szálláshelyeken regisztráltak. Utóbbiak 82 százalékát szállodákban töltötték el, ahol a vendégéjszakák száma 0,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A magán- és egyéb szálláshelyeken eltöltött külföldivendég-éjszakák száma 5,5 százalékkal nőtt 2023 áprilisához mérten. A külföldivendég-éjszakák száma a legerőteljesebben Debrecen és térségében bővült (26 százalékkal), a leginkább pedig (51 százalékkal) Gyula és térségében esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva. Budapesten 4,2 százalékkal nőtt, a Balatonnál 6,7 százalékkal csökkent a turisztikai szálláshelyeken eltöltött külföldivendég-éjszakák száma.

A turisztikai szálláshelyeken az összes bruttó árbevétel 69,2 milliárd forint volt, folyó áron 3,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Széchenyi Pihenőkártyával folyó áron 5,6 százalékkal kevesebbet, közel 3,0 milliárd forintot költöttek a kártyatulajdonosok a turisztikai szálláshelyeken az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Áprilisban összesen 22 532 turisztikai szálláshely, ezen belül 2409 kereskedelmi, illetve 20 123 magán- és egyéb szálláshely fogadott vendégeket. A kereskedelmi szálláshelyek közül 940 szálloda és 1024 panzió volt nyitva a hónap egy részében vagy egészében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS