„Az adatvezérelt ágazatirányítás a magyar turizmus stratégiájának egyik legfontosabb pillére, amely alapvetően határozza meg a szektor fejlődését 2030-ig, sőt várhatóan azon túl is.”
A Magyar Turisztikai Ügynökség a célzott marketing és értékesítési döntéshozatalt is támogató adatvezérelt ágazatirányításról tartott szakmai rendezvényt 2022. június 29-én, Budapesten.
Jakab Zsófia, az MTÜ marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese elmondta: „A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) bevezetése a magyar turizmus történetében korszakváltó lépés volt, amely megalapozta az adatvezérelt ágazatirányítást, és lehetővé tette, hogy döntéseket ma már nem intuíciók, hanem konkrét, naprakész, széleskörű adatok alapján hozzunk. Az adatvezérelt ágazatirányítás a magyar turizmus stratégiájának egyik legfontosabb pillére, amely alapvetően határozza meg a szektor fejlődését 2030-ig, sőt várhatóan azon túl is.
A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy a rendszer segítségével célzottan lehet megszólítani az egyes célcsoportokat, ezáltal hatékonyabb turisztikai kampányokat lehet lebonyolítani hazánkban és külföldön egyaránt. „A kitűzött cél, hogy összehangolt szakmai tevékenységgel még több turistát hozzunk Magyarországra, és 2030-ig hazánk legyen Közép-Európa legnépszerűbb turisztikai célpontja” – tette hozzá Jakab Zsófia.
Czelleng Ádám kutatási és ágazati képzési igazgató előadásában részletesen ismertette a magyar turisztikai ágazat eddigi legnagyobb és legátfogóbb digitális fejlesztését, az NTAK-ot, amelybe ma már 45 ezer szálláshelytől érkeznek naponta forgalmi és statisztikai adatok. Az igazgató elmondta, hogy a digitális platform lehetővé teszi, hogy ma már valós időben lássuk, hogy hol, milyen dinamikák és magatartások körvonalazódnak, hol célszerű marketinggel segíteni a térséget. Látványos vizualizáció kíséretében mutatta be, hogy az NTAK segítségével nemcsak a múltat, de – a szálláshelyekre beérkező előfoglalások alapján – a jövőt is megismerhetjük. Látjuk a trendeket, változásokat, ami tovább segíti a tervezést és a felkészülést.
Miklós István kreatív és média igazgató prezentációjában kitért arra, hogy a 11 hazai turisztikai térség idén májusban kapott önálló, egyedi arculatot annak érdekében, hogy a desztinációk karaktere még ismertebbé váljon a piacon. Az új arculat hangsúlyozza az egyes térségek erősségeit, kifejezi egyedi karakterét, ugyanakkor egységesen illeszkedik a turisztikai márkastratégiához, valamint a belföldi és nemzetközi turisztikai országmárkához. Az igazgató kiemelte, hogy az önálló arculattal rendelkező térségi márkák elősegítik Magyarország egyes szegleteinek népszerűsítését és beazonosíthatóságát, javítják a turisztikai fogadóterületek versenyképességét.
Szégner Zsuzsa nemzetközi kapcsolatok igazgató előadásában az értékesítési területet érintő stratégiai szemléletváltásról beszélt, amelynek fókuszában az adatok elemzése, a küldőpiacok megváltozott igényeinek beazonosítása és a termékfejlesztés fontossága áll. Az igazgató rámutatott, hogy az új termékfókuszú szemlélet bevezetésével célzottabban, és hatékonyabban érhetők el a külföldi partnerek, ez pedig elősegíti, hogy a kiemelt partnerek által összeállított csomagajánlatokat gyorsabban értékesíthessék. Előadásában részletesen ismertette azokat az idei évre tervezett aktivitásokat (roadshow, study tour, workshop), amelyekhez a szakmai partnerek is csatlakozhatnak.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.