K&H: felborította az utazási terveket a pénzhiány

2023. 07. 20., 11:24

A magyarok utazási lehetőségei korlátozottak lesznek ebben az évben. Hosszabb utazást a 30-59 éves korosztály tagjainak többsége – 68 százaléka – nem tervez az idén, 77 százalékuk ezt a pénzhiánnyal indokolta. Ez jelentős növekedést jelent éves szinten, mivel tavaly a hosszabb utakról lemondóknak csak az 58 százalékánál játszottak szerepet ebben az anyagiak - derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. A megkérdezettek 46 százaléka azért egy belföldi hosszú hétvégére elutazna.

A magyarok utazási terveinek keresztbe tett a jelenlegi gazdasági környezet, sokan a pénzhiány miatt nem terveznek hosszabb utazást – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből, amely a 30-59 évesek idei utazás terveit vizsgálta 2023. első negyedévében. Míg 2022-ben az egészségügyi karanténból kiszabadult emberek lelkesen indultak újra útnak, 2023-ban ismét vissza kellett venniük utazási terveikből, akár rövidebb, akár hosszabb útról lenne szó.

A kutatás szerint a külföldi utak esetén a megkérdezettek utazási szándékai a 2021-es szintre estek vissza, a belföldi utazásoknál még a 2021-es szinttől is elmaradnak. Csak 46 százalékuk gondolja úgy, hogy el tud utazni valahová belföldre az egyik hosszú hétvégén; az alacsonyabb jövedelműek körében 38 százalékos az arányuk, míg a magasabb jövedelműek körében 61 százalékos. Hosszabb belföldi útra csak 24 százalékuk készül – ezen belül a magasabb végzettségűek között 30 százalék, míg az alacsonyabbak között csak 22 százalék látja ennek lehetőségét.

A rövid külföldi turistautakban a K&H felmérése szerint a válaszadók 19 százaléka gondolkodik. Az 5 éjszakánál tovább tartó külföldi vakációt csak a megkérdezettek 16 százaléka tervezi, de még a legjobb anyagi helyzetben lévők, azaz a havonta 500 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezőknek is csak 28 százaléka készül útnak indulni az országhatáron túlra.

Hosszabb, akár külföldi, akár belföldi vakációt összességében a válaszadók 68 százaléka nem tervez, döntő többségük – 77 százalékuk – ezt a pénzhiánnyal indokolta. Egy évvel korábban csak az 58 százalékuk hivatkozott arra, hogy nincs elég pénze egy hosszabb utazásra, azaz 19 százalékponttal nőtt az arányuk A felmérés részeredményei szerint az idén az 50-59 évesek 83 százaléka, az alacsonyabb végzettségűeknek pedig a 84 százaléka mond le az utazásról anyagi okok miatt.

Mind a négy utazási típusra egyformán jellemző, hogy – amennyiben lehetőség van rá – azt döntően nyárra tervezik. Ezen belül a megkérdezettek legkevésbé – de még azt is 58 százalékban – a rövid külföldi kiruccanásokat, míg a másik három típust kétharmad közeli arányban időzítik a nyári időszakra.

A K&H szakértői szerint a külföldi utazás esetén – legyen az rövid vagy hosszabb vakáció – érdemes utasbiztosítást kötni, amely védelmet nyújt az esetleges balesetek, betegség esetén. A társaságnál tavaly nyáron – a június és augusztus vége közötti időszakban - megkötött utasbiztosítások száma 154 százalékkal nőtt éves szinten, ebből is jól látható, hogy a 2021-ben a járványhatás miatt még visszafogott utazási kedv jelentősen növekedett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 07., 11:25
Megérkeztek az első webes nyugtaadat-szolgáltatások a NAV-hoz. A szeptember 1-jén indult új rendszerben a papírnyugtás vállalkozások a Pénztárgép Portál egyszerű webes felületén küldhetik be a nyugtaadatokat. A rendszerben az első három napban már 20 ezer vállalkozás 424 ezer nyugta adatát rögzítette 1,5 milliárd forint értékben – tájékoztatott a NAV.
2026. 09. 07., 14:25
Budapest hagyományosan legkeresettebb kerületeiben esett vissza a legnagyobb mértékben a vevői érdeklődés az elmúlt egy évben. A legfrissebb kerületi adatok szerint a XIV. kerület iránti érdeklődés 20 százalékról 15 százalékra esett, a XIII. kerületé 25-ről 21-re, a VI. kerületé 19-ről 15 százalékra. Hasonló mértékben csökkent az érdeklődés a IX., a XI. és a VII. kerület iránt is.
2026. 09. 07., 18:25
Az ismeretek megszerzésének, rendszerezésének fontos része a kutatómunka, különösen a tudományos területeken. A kutatómunkára gyakran jön létre kutatási szerződés. E szerződéstípus legfontosabb jellemzőit dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS