K&H: felborította az utazási terveket a pénzhiány

2023. 07. 20., 11:24

A magyarok utazási lehetőségei korlátozottak lesznek ebben az évben. Hosszabb utazást a 30-59 éves korosztály tagjainak többsége – 68 százaléka – nem tervez az idén, 77 százalékuk ezt a pénzhiánnyal indokolta. Ez jelentős növekedést jelent éves szinten, mivel tavaly a hosszabb utakról lemondóknak csak az 58 százalékánál játszottak szerepet ebben az anyagiak - derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. A megkérdezettek 46 százaléka azért egy belföldi hosszú hétvégére elutazna.

A magyarok utazási terveinek keresztbe tett a jelenlegi gazdasági környezet, sokan a pénzhiány miatt nem terveznek hosszabb utazást – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből, amely a 30-59 évesek idei utazás terveit vizsgálta 2023. első negyedévében. Míg 2022-ben az egészségügyi karanténból kiszabadult emberek lelkesen indultak újra útnak, 2023-ban ismét vissza kellett venniük utazási terveikből, akár rövidebb, akár hosszabb útról lenne szó.

A kutatás szerint a külföldi utak esetén a megkérdezettek utazási szándékai a 2021-es szintre estek vissza, a belföldi utazásoknál még a 2021-es szinttől is elmaradnak. Csak 46 százalékuk gondolja úgy, hogy el tud utazni valahová belföldre az egyik hosszú hétvégén; az alacsonyabb jövedelműek körében 38 százalékos az arányuk, míg a magasabb jövedelműek körében 61 százalékos. Hosszabb belföldi útra csak 24 százalékuk készül – ezen belül a magasabb végzettségűek között 30 százalék, míg az alacsonyabbak között csak 22 százalék látja ennek lehetőségét.

A rövid külföldi turistautakban a K&H felmérése szerint a válaszadók 19 százaléka gondolkodik. Az 5 éjszakánál tovább tartó külföldi vakációt csak a megkérdezettek 16 százaléka tervezi, de még a legjobb anyagi helyzetben lévők, azaz a havonta 500 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezőknek is csak 28 százaléka készül útnak indulni az országhatáron túlra.

Hosszabb, akár külföldi, akár belföldi vakációt összességében a válaszadók 68 százaléka nem tervez, döntő többségük – 77 százalékuk – ezt a pénzhiánnyal indokolta. Egy évvel korábban csak az 58 százalékuk hivatkozott arra, hogy nincs elég pénze egy hosszabb utazásra, azaz 19 százalékponttal nőtt az arányuk A felmérés részeredményei szerint az idén az 50-59 évesek 83 százaléka, az alacsonyabb végzettségűeknek pedig a 84 százaléka mond le az utazásról anyagi okok miatt.

Mind a négy utazási típusra egyformán jellemző, hogy – amennyiben lehetőség van rá – azt döntően nyárra tervezik. Ezen belül a megkérdezettek legkevésbé – de még azt is 58 százalékban – a rövid külföldi kiruccanásokat, míg a másik három típust kétharmad közeli arányban időzítik a nyári időszakra.

A K&H szakértői szerint a külföldi utazás esetén – legyen az rövid vagy hosszabb vakáció – érdemes utasbiztosítást kötni, amely védelmet nyújt az esetleges balesetek, betegség esetén. A társaságnál tavaly nyáron – a június és augusztus vége közötti időszakban - megkötött utasbiztosítások száma 154 százalékkal nőtt éves szinten, ebből is jól látható, hogy a 2021-ben a járványhatás miatt még visszafogott utazási kedv jelentősen növekedett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-14 05:14:00
A munkaadók többsége bizakodó a jövő évvel kapcsolatban, gazdasági stabilizálódásra számítanak, és a vállalat létszámát tekintve is többen kalkulálnak bővüléssel, mint ahányan csökkenéssel. Minden második cég tervez béremelést, a cafeteria keretösszegét pedig minden ötödik emelné jövőre – derül ki a Profession.hu szeptemberi felméréséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS