Jelentős növekedést produkált a hotelipar a világon az első félévben

2023. 10. 26., 10:19

Komoly felívelő szakaszban van a nemzetközi hotelpiac: az idei első félévben az egy kiadható szobára jutó árbevétel 19,5 százalékkal, az átlagos napi szobaár 6,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, miközben az átlagos szállodai foglaltság 61,2 százalékról 68,9 százalékra emelkedett – derül ki a Moore Global tanácsadó és könyvvizsgáló cég által közzétett negyedéves iparági elemzésből.

A nemzetközi tanácsadó cég négy globális hotellánc: a Marriott, a Hilton, az InterContinental és a Hyatt által közzétett adatokból összeálló reprezentatív mintája alapján 108 ország több mint 23 ezer szállodája teljesítményének elemzését végzi el minden negyedévben, értékes betekintést adva a nemzetközi hotelpiac aktuális folyamataiba.

Az egy kiadható szobára jutó árbevétel (RevPAR) 2023 első félévében 110,7 dollár volt, ami nem csupán az egy évvel korábbi 92,6 dolláros értéket múlja felül, hanem immár a Covid előtti időszaknak a csúcsértékét, a 2019 első félévében mért 105,3 dollárt is. Az átlagos napi szobaár (ADR) 160,6 dollárra nőtt az egy évvel korábbi 151 dollárról, és immár 11 százalékkal haladja meg a 2019-es 144,9 dollárt. A 68,9 százalékos foglaltság pedig már alig marad el a 2019 első félévének 72,4 százalékos rátájától.

Minden kategóriában kedvező fejlődést mutatnak a számok, de különösen kiemelkedő a luxuskategóriás hotelek teljesítménye, ahol a foglaltság mértéke egy év alatt 54 százalékról emelkedett 68 százalékra. Ebben a kategóriában a RevPAR értéke már 201 dolláros (+36 százalék éves növekedés) szinten jár, a ADR elérte a 295 dolláros szintet (+13,9 százalék).

A vizsgált négy szállodalánc esetében a korrigált EBITDA értéke 14-18 százalékkal emelkedett egy év alatt, a működési eredmény pedig 12 százalékkal haladta meg a 2022 első féléves szintet. Csupán az elmúlt negyedév során több mint 400-zal, 23 409-re nőtt (+1,7 százalék) a mintába tartozó szállodák száma, ennek jelentős része már meglévő hotelek csatlakozásának eredménye: az ismert brandek erősítik a piaci pozíciót és a javítják a jövedelmezőséget.

„A nemzetközi szállodaipar a nehézségekre rugalmasan reagált és növelte ellenállóképességét, mára pedig minden korábbinál versenyképesebbé vált – értékelte az adatokat Takács Márton, a Moore Global Hotel és Turizmus munkacsoportjának globális vezetője. – Az emberek vágya az utazások iránt a lezárások feloldása után töretlenül kitart, és a gazdasági nehézségek, az inflációs hatások sem tudták visszafogni ezt a kitartó keresletbővülést. A lendület várhatóan a második félévben is kitart, bár a közel-keleti konfliktus, annak esetleges eszkalálódása érezhető visszaesést is hozhat az első féléves adatokhoz képest.”

Amint arról a Moore Global korábbi jelentése beszámolt, az érintett szállodaláncok év eleji előrejelzése 2023 egészére a RevPAR tekintetében 8 százalékos átlagos növekedést tartalmazott. Ugyanerre az időszakra figyelemreméltó, 5 százalék körüli átlagos nettó szobaszám-növekedési rátával kalkuláltak, ami egyrészt töretlen terjeszkedési erőfeszítéseiket, másrészt a köztük zajló éles versenyt tükrözi a szállodai kínálat minden szintjén.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS