Így segíti a kormány a turisztikai ágazatot

2020. 05. 03., 13:00

A koronavírus-járványnak leginkább kitett turisztikai ágazatot számos azonnali adóintézkedés segíti. Emellett egymillió munkavállalót érinthet a SZÉP-kártyát érintő kedvezmény, miszerint csaknem megduplázódik az elkölthető keretösszeg és felére csökken a kártyára utalt összeg utáni adóteher, a vendégeknek pedig 2020. december 31-éig nem kell megfizetni az idegenforgalmi adót.

Ezen intézkedések a vállalkozások mellett jelentősen segíthetik a magyar családokat a pihenésben és a kikapcsolódásban – tájékoztatott Izer Norbert. A Pénzügyminisztérium államtitkára kiemelte: a SZÉP-kártyák elkölthető keretösszege csaknem megduplázódik, és felére csökken a kártyára utalt összeg utáni adóteher, ez az intézkedés egymillió munkavállalót érinthet. A közteher csökkenés oka az, hogy a munkáltatónak a 2020. április 22-től június 30-ig tartó időszakban nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatás után, így a jelenlegi adóteher 32,5 százalékról 15 százalékra csökken.

Ugyanakkor a 2020-ban a kedvezményes adókulccsal adható rekreációs keretösszeg 450 ezerről 800 ezer forintra emelkedik, a költségvetési szerveknél pedig 200 ezerről 400 ezer forintra nő. A vendégeknek emellett 2020. december 31-éig nem kell megfizetni az idegenforgalmi adót, mert azt az állam megfizeti helyettük.

Izer Norbert kitért a koronavírus-járvány elleni védekezés következő, a gazdaságot helyreállító szakaszára is. Megjegyezte: a piac egyik legfrissebb elemzése szerint Magyarországon a megkérdezettek 70,6 százaléka tervezi, hogy utazni fog a koronavírus-járvány elmúltával, így az erre az időszakra szóló adókönnyítések jelentősen növelhetik az ágazati szereplők bevételét.

Emlékeztetett arra, hogy négyhavi járulékot nem kell megfizetniük a turizmusban tevékenykedő cégeknek, ez június végéig 42 milliárd forintot hagy a turizmusban. A Pénzügyminisztérium számításai szerint mintegy 150 ezer turizmusban dolgozó munkavállalót érint a kedvező szabály, amelynek a lényege az, hogy a bérük után csak személyi jövedelemadót, és maximum 7710 forint egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. Ezzel a vállalkozásoknak jelentősen olcsóbb lesz a foglalkoztatás költsége és egyúttal a munkavállalók is jól járnak, hiszen a nettó jövedelmük magasabb lesz.

Egy szakmunkás minimálbért kereső szakács után több mint havi 71 ezer forintot hagy a kormány a dolgozónál, illetve az őt foglalkoztatónál.

A turizmusfejlesztési hozzájárulás alóli mentesítés nemcsak a fizetendő közteher nagyságát, hanem az adminisztrációt is lenullázza. A március és június közti időszakra ugyanis még bevallást sem kell benyújtania a mintegy 15 ezer érintett vállalkozásnak. Az azonnali segítséget nyújtó intézkedések között az államtitkár megemlítette még az egymilliárd forintos összegű turisztikai vis maior keretet is, amelyet a Magyar Turisztikai Ügynökség hozott létre a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítésére.

Izer Norbert kitért az év elején már hatályba lépett áfacsökkentésre is. Emlékeztetett, hogy 2020. január 1-jétől az ágazat régiós versenyképességének növelése érdekében a legalacsonyabb áfát számíthatják fel a turizmusban. Az alacsony áfa akkor bírhat majd kiemelt jelentőséggel, amikor megindul a nemzetközi turizmus is, hiszen a kisebb közteher miatt olcsóbb utakat kínálhatnak a hazai ágazati szereplők, mint a külföldiek. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 30., 18:05
A tervek szerint július 1-jén életbe lépő törvényjavaslat már most változásokat indított el a hazai ingatlanpiacon. A szabályozás különösen az agglomerációs településeken, valamint a kiemelt nyaralóövezetekben, a Balaton és a Velencei-tó környékén okozott árakban és keresletben is fordulatot. A Duna House ezért a helyi viszonyokat jól ismerő ingatlanszakértőket is megkérdezte.
2025-05-29 18:40:00
Több beszámoló, kevesebb működő cég – ez az ellentmondásos tendencia jellemezte az elmúlt évek májusi zárását. A kata-változás utórezgései még érződtek 2024-ben, de jövőre már inkább a cégszámfogyás nyomai lesznek hangsúlyosak. Az OPTEN összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS