Így segíti a kormány a turisztikai ágazatot

2020. 05. 03., 13:00

A koronavírus-járványnak leginkább kitett turisztikai ágazatot számos azonnali adóintézkedés segíti. Emellett egymillió munkavállalót érinthet a SZÉP-kártyát érintő kedvezmény, miszerint csaknem megduplázódik az elkölthető keretösszeg és felére csökken a kártyára utalt összeg utáni adóteher, a vendégeknek pedig 2020. december 31-éig nem kell megfizetni az idegenforgalmi adót.

Ezen intézkedések a vállalkozások mellett jelentősen segíthetik a magyar családokat a pihenésben és a kikapcsolódásban – tájékoztatott Izer Norbert. A Pénzügyminisztérium államtitkára kiemelte: a SZÉP-kártyák elkölthető keretösszege csaknem megduplázódik, és felére csökken a kártyára utalt összeg utáni adóteher, ez az intézkedés egymillió munkavállalót érinthet. A közteher csökkenés oka az, hogy a munkáltatónak a 2020. április 22-től június 30-ig tartó időszakban nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatás után, így a jelenlegi adóteher 32,5 százalékról 15 százalékra csökken.

Ugyanakkor a 2020-ban a kedvezményes adókulccsal adható rekreációs keretösszeg 450 ezerről 800 ezer forintra emelkedik, a költségvetési szerveknél pedig 200 ezerről 400 ezer forintra nő. A vendégeknek emellett 2020. december 31-éig nem kell megfizetni az idegenforgalmi adót, mert azt az állam megfizeti helyettük.

Izer Norbert kitért a koronavírus-járvány elleni védekezés következő, a gazdaságot helyreállító szakaszára is. Megjegyezte: a piac egyik legfrissebb elemzése szerint Magyarországon a megkérdezettek 70,6 százaléka tervezi, hogy utazni fog a koronavírus-járvány elmúltával, így az erre az időszakra szóló adókönnyítések jelentősen növelhetik az ágazati szereplők bevételét.

Emlékeztetett arra, hogy négyhavi járulékot nem kell megfizetniük a turizmusban tevékenykedő cégeknek, ez június végéig 42 milliárd forintot hagy a turizmusban. A Pénzügyminisztérium számításai szerint mintegy 150 ezer turizmusban dolgozó munkavállalót érint a kedvező szabály, amelynek a lényege az, hogy a bérük után csak személyi jövedelemadót, és maximum 7710 forint egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. Ezzel a vállalkozásoknak jelentősen olcsóbb lesz a foglalkoztatás költsége és egyúttal a munkavállalók is jól járnak, hiszen a nettó jövedelmük magasabb lesz.

Egy szakmunkás minimálbért kereső szakács után több mint havi 71 ezer forintot hagy a kormány a dolgozónál, illetve az őt foglalkoztatónál.

A turizmusfejlesztési hozzájárulás alóli mentesítés nemcsak a fizetendő közteher nagyságát, hanem az adminisztrációt is lenullázza. A március és június közti időszakra ugyanis még bevallást sem kell benyújtania a mintegy 15 ezer érintett vállalkozásnak. Az azonnali segítséget nyújtó intézkedések között az államtitkár megemlítette még az egymilliárd forintos összegű turisztikai vis maior keretet is, amelyet a Magyar Turisztikai Ügynökség hozott létre a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítésére.

Izer Norbert kitért az év elején már hatályba lépett áfacsökkentésre is. Emlékeztetett, hogy 2020. január 1-jétől az ágazat régiós versenyképességének növelése érdekében a legalacsonyabb áfát számíthatják fel a turizmusban. Az alacsony áfa akkor bírhat majd kiemelt jelentőséggel, amikor megindul a nemzetközi turizmus is, hiszen a kisebb közteher miatt olcsóbb utakat kínálhatnak a hazai ágazati szereplők, mint a külföldiek. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS