Idén már 1200 milliárd forintot költöttek külföldi utazásokon a magyarok

2023. 12. 07., 13:10

Többször utaztunk és sokkal több napot töltöttünk július-szeptemberben külföldi utazásokon, mint tavaly ilyenkor. Az egy évvel korábbinál folyó áron 50 százalékkal többet, 610 milliárd forintot költöttünk külföldön szállásra, szolgáltatásokra, üzemanyagra és étkezésre. Az idei kilenc havi, rekord összegű, 1200 milliárdos költés már jóval meghaladja a tavalyi egész évest – írja a friss adatokat elemző Bank360.hu.

Az idei harmadik negyedévben a magyar állampolgárok több mint 6,3 millió alkalommal utaztak külföldre, 15 százalékkal többször, mint egy évvel korábban. Az egynapos utazások száma 18 százalékkal, a többnaposoké 11 százalékkal bővült – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Zömmel európai országokba utaztunk (6,2 milliószor).

A legtöbb időt

  • Görögországban (3,4 millió napot),
  • Horvátországban és Ausztriában (2,6-2,6 millió napot),
  • Németországban (2,1 millió napot),
  • Olaszországban (1,4 millió napot) és
  • Romániában (közel 1,1 millió) töltöttük. 

Nagyot nőtt a kint tartózkodási idő

A többnapos utazás keretében külföldön töltött napok száma jelentősen, 29 százalékkal nőtt egy év alatt: 16,2 millióról 20,9 millió napra. Az egynapos utak 18 százalékkal, 3,7 millióra emelkedtek. Az idei harmadik negyedéves adatok már megközelítik a 2019-es turisztikai rekordév azonos időszakának számait: a külföldön tartózkodási idő 24,6 millió nap volt, ami csak 4 százalékkal kevesebb a négy évvel korábbinál.

Rekord összeget költöttünk el külföldön

A Bank360.hu elemzéséből kiderül, hogy amíg a külföldön töltött napokban még csak utolérték a járvány előtti szintet a magyarok, a külföldi pénzköltésben viszont már rekordot döntöttek. Ennek oka az utazásszám és a kint tartózkodási idő növekedése mellett a külföldi szolgáltatások árának emelkedése lehetett. A forint árfolyama is befolyásolhatta az adatot, bár inkább csak a 2019-es adathoz képest, hiszen az idei árfolyam nem volt rosszabb, mint a háború után kialakult tavalyi.

A magyarok minden eddiginél többet, 610 milliárd forintot költöttek el a nyári fő- és utószezonban a külföldi utazásaikon, ez folyó áron számolva 50 százalékkal több az egy évvel korábbi és 76 százalékkal a 2019-es turisztikai rekordév azonos időszaki költésének. Az idei első háromnegyed éves költés (összesen 1200 milliárd forint), már jóval meghaladja a tavalyi egész évest (1075 milliárd forint).

A magyar turisták július-szeptemberben a szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatásokra fordították a legtöbb pénzt az egy- és többnapos utazásaikon, 188 milliárd forintot. Kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgáltatásokra közel 65 milliárd, élelmiszerre és italra 35 milliárd, üzemanyagra 27 milliárd, tartós és értékes fogyasztási cikkekre 24 milliárd, egyéb árucikkek vásárlására pedig 109 milliárd forint ment el.

A 610 milliárd forint több mint 90 százalékát, 563 milliárdot Európában költötték el a kiutazók, továbbá 26 milliárdot az Amerikai Egyesült Államokban és 14,5 milliárdot Ázsiában a KSH előzetes adatai szerint. 

  • Európán belül 95,5 milliárdot Görögországban,
  • közel 69 milliárdot Ausztriában,
  • 59 milliárdot Németországban,
  • több mint 53 milliárdot Horvátországban és
  • 40,4 milliárd forintot Olaszországban költöttük el.

A Bank360.hu-nak nyilatkozó turisztikai szakemberek is kiugró forgalmú évre, a hazai utazási irodák rekord bevételre számítanak. A magyarok külföldi utazási kedve ugyanis a koronavírus-járványt követően nem lankadt, aki megteheti vagy akár spórolni is hajlandó ezért, az infláció és a megélhetési költségek emelkedése ellenére is utazik. A nyári tengerparti utazások után a síutak és „a télből nyárba” egzotikus utak is népszerűek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-27 19:10:00
A Gazdasági Versenyhivatal kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS