Többször utaztunk és sokkal több napot töltöttünk július-szeptemberben külföldi utazásokon, mint tavaly ilyenkor. Az egy évvel korábbinál folyó áron 50 százalékkal többet, 610 milliárd forintot költöttünk külföldön szállásra, szolgáltatásokra, üzemanyagra és étkezésre. Az idei kilenc havi, rekord összegű, 1200 milliárdos költés már jóval meghaladja a tavalyi egész évest – írja a friss adatokat elemző Bank360.hu.
Az idei harmadik negyedévben a magyar állampolgárok több mint 6,3 millió alkalommal utaztak külföldre, 15 százalékkal többször, mint egy évvel korábban. Az egynapos utazások száma 18 százalékkal, a többnaposoké 11 százalékkal bővült – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Zömmel európai országokba utaztunk (6,2 milliószor).
A legtöbb időt
A többnapos utazás keretében külföldön töltött napok száma jelentősen, 29 százalékkal nőtt egy év alatt: 16,2 millióról 20,9 millió napra. Az egynapos utak 18 százalékkal, 3,7 millióra emelkedtek. Az idei harmadik negyedéves adatok már megközelítik a 2019-es turisztikai rekordév azonos időszakának számait: a külföldön tartózkodási idő 24,6 millió nap volt, ami csak 4 százalékkal kevesebb a négy évvel korábbinál.
A Bank360.hu elemzéséből kiderül, hogy amíg a külföldön töltött napokban még csak utolérték a járvány előtti szintet a magyarok, a külföldi pénzköltésben viszont már rekordot döntöttek. Ennek oka az utazásszám és a kint tartózkodási idő növekedése mellett a külföldi szolgáltatások árának emelkedése lehetett. A forint árfolyama is befolyásolhatta az adatot, bár inkább csak a 2019-es adathoz képest, hiszen az idei árfolyam nem volt rosszabb, mint a háború után kialakult tavalyi.
A magyarok minden eddiginél többet, 610 milliárd forintot költöttek el a nyári fő- és utószezonban a külföldi utazásaikon, ez folyó áron számolva 50 százalékkal több az egy évvel korábbi és 76 százalékkal a 2019-es turisztikai rekordév azonos időszaki költésének. Az idei első háromnegyed éves költés (összesen 1200 milliárd forint), már jóval meghaladja a tavalyi egész évest (1075 milliárd forint).
A magyar turisták július-szeptemberben a szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatásokra fordították a legtöbb pénzt az egy- és többnapos utazásaikon, 188 milliárd forintot. Kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgáltatásokra közel 65 milliárd, élelmiszerre és italra 35 milliárd, üzemanyagra 27 milliárd, tartós és értékes fogyasztási cikkekre 24 milliárd, egyéb árucikkek vásárlására pedig 109 milliárd forint ment el.
A 610 milliárd forint több mint 90 százalékát, 563 milliárdot Európában költötték el a kiutazók, továbbá 26 milliárdot az Amerikai Egyesült Államokban és 14,5 milliárdot Ázsiában a KSH előzetes adatai szerint.
A Bank360.hu-nak nyilatkozó turisztikai szakemberek is kiugró forgalmú évre, a hazai utazási irodák rekord bevételre számítanak. A magyarok külföldi utazási kedve ugyanis a koronavírus-járványt követően nem lankadt, aki megteheti vagy akár spórolni is hajlandó ezért, az infláció és a megélhetési költségek emelkedése ellenére is utazik. A nyári tengerparti utazások után a síutak és „a télből nyárba” egzotikus utak is népszerűek.
Úgy tűnik, nem csak a pesti bulinegyedből van elege az ott lakóknak: Tokió egyik legnépszerűbb turistaövezete is igyekszik megfékezni a tivornyát.
Az Országos Atomenergia Hivatal adott otthont az új atomerőművi blokkokkal kapcsolatos nemzetközi nukleáris biztosítéki egyeztetésnek.